A Nagy Háború

1915 októberének végén, a 3. isonzói csata idején rendkívül heves harcok folytak a Doberdó-fennsíkon. Debrecen város 39-es közös háziezrede San Martinótól délre, 3-as honvéd ezrede pedig a Monte San Michele északi lejtőjén található 197-es magaslaton vívott ebben az időszakban véres harcokat.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 24. rész

Hősünk a sörözést követően Stefán barátjánál élvezi a pillanatnyi nyugalmat, amíg meg nem szólal mögöttük az osztrák–magyar tüzérség. Az ellenség helyett azonban sorra közéjük érkeznek a gránátok. Halálra váltan küldöncöt menesztenek, míg az olaszok a sapkájukat dobálva mulatnak a gránátkabarén…

Dr. Danis Jenő háborúja

Ügyvédi praxisából kellett Dr. Danis Jenőnek a felvidéki Ratkóról bevonulnia, amikor 1915 nyarán számára is megérkezett a behívó parancs. A 29-es vadászokhoz került Losoncra, majd az orosz frontra, ahol a Bruszilov-offenzíva idején hadifogságba esett. Egy újabb háborús történet Rimaszombat környékéről.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 23. rész

Átkelve a holtak által megszállt állásszakaszon hősünk megtalálja a legnagyobb nyugalommal szardiniát eszegetve söröző Stefán kadétot. A tüzérségi megfigyelőtől bátorságfokozóként kapott sörből ő is kap. A kvaterkázás közben egy felelőtlen mozdulatáért majdnem az életével fizet…

A forradalom miniszterelnöke a Nagy Háborúban 2/1. rész

Nagy Imre (1896-1958), az 1956-os forradalom miniszterelnöke, viharos életpályát futott be. Életrajzírói általában komoly fejezeteket szentelnek politikai előéletének, de az első világháborús katonaévei felett gyorsan átsiklanak. Pedig Viharos emberöltő címmel megjelent önéletírásában, amelyet romániai fogságában kezdett írni, jelentős terjedelmet szentelt első világháborús élményeinek is. Visszaemlékezéséből kitűnik, hogy a háború döntő módon megváltoztatta világnézetét.

A debreceni 39-es közös gyalogezred harcai a 3. isonzói csatában

A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással az állásokba betörő olaszok és az ellentámadást végző magyar csapatok. A debreceni 39-eseknek a háború alatti legsúlyosabb csatájukat kellett itt megvívniuk.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 22. rész

A nyugalmas forró reggeli napsütésben hősünk nem tud tétlenül pihenni. Elhatározza, hogy felkeresi a szomszéd szakaszt. Nem is sejti, hogy mi vár rá…
 
 
 

Topor István Debrecen világháborús vonatkozásairól, valamint a városhoz kötődő alakulatok történetéről már több írást is küldött a Nagy Háború Blog számára. Az alábbi posztban egy orosz fogságba került debreceni orvos szökésének történetét adja közre, amely a Debreczeni Képes Kalendáriom 1916-os kiadásában látott napvilágot.

Nem egészen derék katonák kalandjai a Nagy Háborúban

Az első, 1923-as megjelenése óta Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regénye megszámlálhatatlan kiadás élt meg. Jelenlegi tudomásunk szerint több mint 60 nyelvre fordították le világszerte. Nemzetközi népszerűsége töretlen. A csehek számára egy igazi márkanévvé vált. Mindeközben más szemszögből főhőse, Švejk az első világháború katonatípusainak talán egyik legszégyenletesebb figuráját testesíti meg. Mitől mégis ez a népszerűség? Miért vált a világ talán legismertebb nagy háborús regényalakjává? A válasz nem egészen egyértelmű.

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 21. rész

Hősünk addig hezitált, amíg a hajnal is az első vonalban éri. A kőfaluk körül feltárulkozó látvány mélységes borzalommal tölti el: hullák, emberi maradványok és az azokon nyüzsgő kukacok között fekszenek…