Szöllősi Lajos, az SMS Prinz Eugen főtüzére

2023.10.05. 07:00 :: MolnárTibor

A cs. és kir. Haditengerészetnél az Alföldről származó magyar legények is szolgáltak, akik a bevonuláskor láttak először életükben tengert. Ilyen volt a mezőtúri Szöllősi Lajos is, aki 1913-ban önként jelentkezett a haditengerészethez.

 

Szöllősi Lajos 1893. szeptember 21-én született Mezőtúron, id. Szöllősi Lajos és Patkós Zsuzsanna nyolcadik gyermekeként.

Szöllősi Lajos születésének/keresztelésének bejegyzése a mezőtúri evangélikus református anyakönyvben Szöllősi Lajos születésének/keresztelésének bejegyzése a mezőtúri evangélikus református anyakönyvben
(Forrás: FamilySearch)

Tízen voltak testvérek: Zsuzsanna (1878-?), Sándor (1880-1946), Mária (1885+), Lajos (1883-1891), Klára és Mária – ikrek (1885+), Klára (1886-1946), János (1888-1940), Lajos (1893-1951) és István (1895-1977).

1900-ban Mezőtúr lakosságát 25 383 lélek alkotta, közülük 20 806-an a református felekezethez tartoztak. Az Újváros nevű városrészben 1893–1896 között a Szöllősi család is kivette részét a református templom építéséből: G. Szöllősi Lajos a templomépítő bizottság tagja volt.

Mezőtúr a XX. század elején Mezőtúr a XX. század elején
(Forrás: martonkepeslapok.hu)

Az ifjú Lajos negyedikes elemistaként, 1905. július 1-jén konfirmált, erősítette meg hitét.

Szöllősi Lajos 1905-ös konfirmációs bizonyítványa Szöllősi Lajos 1905-ös konfirmációs bizonyítványa
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Ezt követően kovácsnak tanult. A szakmát elvégezve 1908-ban tagja lett a Szolnoki Kerületi Munkásbiztosító Pénztárnak.

Szöllősi Lajos munkásbiztosítói pénztári tagsági könyve Szöllősi Lajos munkásbiztosítói pénztári tagsági könyve
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

1913-ban önkéntesként vonult be Pólába a cs. és kir. Haditengerészethez. A flottánál a sorállomány szolgálati ideje 1912-től kezdődően 3 évet tett ki, míg a szárazföldi haderőnél csupán 2 évet kellett mundérban eltölteni. Az újonckiképzést követően Lajost az SMS Adria iskolahajón képezték tüzérré.

Szöllősi Lajos (1893–1951) az SMS Adria matrózaként Szöllősi Lajos (1893–1951) az SMS Adria matrózaként
(Forrás: martonkepeslapok.hu)

1914 tavaszán az SMS Prinz Eugen csatahajóra osztották be, annak első – 1087 fős – legénységéhez tartozott.

Az SMS Prinz Eugen matrózainak egy csoportja 

Az SMS Prinz Eugen matrózainak egy csoportja Az SMS Prinz Eugen matrózainak egy csoportja
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

A hajón bajtársa volt a zentai származású Sárközi Péter, akinek az életéről már írtam a blogon.

Szöllősi Lajos bajtársának, a szintén 1913-ban bevonult és szintén az SMS Prinz Eugenen szolgáló, zentai származású Sárközi Péter fotója Szöllősi Lajos bajtársának, a szintén 1913-ban bevonult és szintén az SMS Prinz Eugenen szolgáló, zentai származású Sárközi Péter fotója
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

A bécsi Kriegsarchivban őrzött beteglap tanúsága szerint Szöllősi Lajos 2. osztályú matrózt 1914. április 25-e és május 2-a között a pólai k.u.k Marinespitalban akut tüdőhuruttal kezelték.

Az SMS Prinz Eugent – amely Savoyai Jenő hadvezérről, az 1697-es zentai győzőről kapta nevét – 1914. július 8-án állították hadrendbe. A Triesztben 1912–1914 között épült, Tegetthoff-osztályhoz tartozó korszerű, nagy tűzerejű dreadnought-típusú csatahajó 20 ezer tonna vízkiszorítású, 152,18 m hosszú, 8,23 m merülésű volt. Maximális sebessége pedig elérte a 20 csomót. Fegyverzetéhez tartozott 12 db 305 mm-es ágyú, amelyeket hármasával négy páncéltoronyba helyeztek el.

Az SMS Prinz Eugen csatahajó 1914-ben Az SMS Prinz Eugen csatahajó 1914-ben
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Szöllősi Lajos tüzér a hajó elülső részén lévő, „B” lövegtorony jobb oldali ágyújánál szolgált. További 30 különböző űrméretű ágyú mellett a csatahajó fegyverzetéhez tartozott négy, 533 mm-es torpedóvető cső is.

Az SMS Prinz Eugen matrózainak egy csoportja a fegyverzethez tartozó torpedóval Az SMS Prinz Eugen matrózainak egy csoportja a fegyverzethez tartozó torpedóval
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Szénutánpótlás vételezése a csatahajóra Szénutánpótlás vételezése a csatahajóra
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Az első világháború kirobbanásakor az SMS Prinz Eugen az 1. csatahajó osztály kötelékében Pólában állomásozott. Első éles bevetésére Olaszország hadba lépését követően, 1915. május 24-én került sor, amikor részt vett Ancona és környékének bombázásában. Az akcióról a Pesti Hírlap 1915. május 27-ei száma, a római lapokra hivatkozva számolt be: „Az ellenséges flotta reggel négy óra tájban érkezett Ancona elé. A hajóraj tizenegy hajóból állott és Póla irányából jött, amely mintegy kétszáz kilométernyi távolságra van Anconától. A flotta a kikötőt vette tűz alá, továbbá a várostól egy kilométernyire lévő pályaudvart lőtte. A tüzelés reggel öt óráig tartott. Egy gránát eltalálta a lokomotívraktár tetejét, amely félig beszakadt. Öt lokomotív könnyebben megsérült. A rakodópart félig tönkrement. Egyidejűleg egy másik osztrák-magyar hajó Sinigaglia és Ancona között a vasúti vonalat lőtte, egy katonai vonatot eltalált lövése; két vagon elégett.”

A flotta hajói menetben A flotta hajói menetben
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Ezt követően az osztrák–magyar flotta visszahúzódott támaszpontjaira: Pólába és Cattaróba.

Fürdőzés a csatahajó árnyékában – Szöllősi Lajos feje felett kék pötty Fürdőzés a csatahajó árnyékában – Szöllősi Lajos feje felett kék pötty
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Jelentősebb hadműveletet csak 1917. május 15-én indított az otrantói tengerzár felszámolására, amiben azonban a csatahajók nem vettek részt.

1915–1916 környékén Lajos öccse, István is bevonult. A hadtápnál szolgált, Albániában hadikocsisként ellátmányt fuvarozott a csapatoknak. A család emlékezete szerint a testvérek Durazzóban a háború során találkoztak is.

Szöllősi Lajos és öccse, István közös fotója Szöllősi Lajos és öccse, István közös fotója
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Szöllősi István (balról a második) hadikocsisként Szöllősi István (balról a második) hadikocsisként
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Szöllősi Lajos a katonai ranglétrán is előrelépett: 1917-ben már főtüzérként szolgált.

Az 1913-ban bevonult tengerészek – reményeik szerint – utolsó 100 napja, 1917. június 22-én Az 1913-ban bevonult tengerészek – reményeik szerint – utolsó 100 napja, 1917. június 22-én (Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Az SMS Prinz Eugen csatahajó parancsnoka 1918. február 1-je és február 27-e között Horthy Miklós sorhajókapitány volt.

Élet a csatahajó fedélzetén Élet a csatahajó fedélzetén
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Eskütétel a csatahajó fedélzetén Eskütétel a csatahajó fedélzetén
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

1918. júniusában a cs. és kir. Haditengerészet nagyszabású hadművelet keretében készült az otrantói tengerzár szétzúzására. Az akcióban a négy Tegetthoff-oszályú csatahajó, köztük az SMS Prinz Eugen is szerepet kapott. 1918. június 10-én azonban olasz torpedócsónakok ütöttek rajta a flottaköteléken. Az akció során elsüllyedt az SMS Szent István csatahajó. A katasztrófa következtében a Korfu-hadműveletet lefújták, a hajók visszatértek bázisukra.

Az SMS Prinz Eugen elülső páncélkupolái felülnézetből Az SMS Prinz Eugen elülső páncélkupolái felülnézetből
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

A pólai haditengerészeti bázison állomásozó hadihajók legénységének körében 1918 októberében szervezkedés indult, a matrózoknak elege lett a háborúból. Az SMS Prinz Eugen legénysége jelentette be elsőként, hogy november 1-jén a maguk részéről befejezettnek tekintik a háborút, elhagyják a hajót és hazatérnek. Röpiratot sokszorosítottak, amelyet a többi hajókon is terjesztettek. A röpiratban követelték a béke azonnali megkötését, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a cenzúra eltörlését és a köztársaság kikiáltását. Hajónként bizalmi testületek alakultak, a tisztikart lefegyverezték. Október 31-én útnak indították a magyar és német nemzetiségű beteg tengerészek első csoportját.

A csatahajó legénységének egy csoportja, 1918 februárjában A csatahajó legénységének egy csoportja, 1918 februárjában
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Az SMS Prinz Eugen csatahajó 1918. november 5-én olasz kézre került. 1920-ban a franciák kapták meg, 1922. július 28-án hadgyakorlat során elsüllyesztették.

A háború 1918 novemberében véget ért. Szöllősi Lajos főtüzér leszerelt, hazatért: az emlékezet szerint az út egy részét az SMS Inn monitoron tette meg. Mezőtúron folytatta a kovácsmesterséget.

Szöllősi Lajos a két világháború közötti időszakban készült fotója Szöllősi Lajos a két világháború közötti időszakban készült fotója
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

1924-ben feleségül vette Arany Terézt.

Szöllősi Lajos és felesége, Arany Teréz Szöllősi Lajos és felesége, Arany Teréz
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

A házaspárnak 1925-ben megszületett egyetlen gyermeke, József.

Szöllősi Lajos kovácsként a két világháború közötti időszakban Szöllősi Lajos kovácsként a két világháború közötti időszakban
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

Birtokát 1951-ben a mezőtúri Haladás Tsz-be tagosították be. Házuk a kovácsműhellyel, amely 1851-ben épült és Mezőtúron az Újváros út l. szám alatt állt, megmaradt.

Szöllősi Lajos 1951. április 5-én, mindössze 58 évesen hunyt el. A mezőtúri temetőben alussza örök álmát, emlékét a Szöllősi család kegyelettel őrzi.

Szöllősi Lajos és felesége síremléke a mezőtúri temetőben Szöllősi Lajos és felesége síremléke a mezőtúri temetőben
(Forrás: Szöllősi Szilvia gyűjteménye)

A közölt adatokért és fotókért köszönet illeti Szöllősi Szilviát, Szöllősi Lajos dédunokáját, hagyatékának gondozóját.

Szólj hozzá!

Címkék: haditengerészet Mezőtúr SMS Prinz Eugen SMS Adria Szöllősi Lajos

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr3318226439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása