„Minden valamire való épkézláb emberünk ott lent van Olaszország határán…”

2022.11.21. 07:00 :: PintérTamás

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 36. rész

1916 májusának végén doktorunk szabadságra megy, de előtte számba veszi a zászlóalja olasz fronton addig elszenvedett veszteségét. Szabadsága végeztével június 14-én a Belgrádban állomásozó kádernél tesz látogatást, amelynek során érzékletes leírást kapunk a városban és a megszállt területen, valamint a pótkeretnél uralkodó viszonyokról egyaránt.

 

[1916.] május 15-én kezdődött az olaszok elleni offensiva a Brenta és Etsch folyók közt, s mindjárt sikerült is az első nap. A trónörökös hadteste, amelynek gráci hadtest ugyan a hivatalos neve, de mi magyarok is bőven érdekelve vagyunk benne, ez a hadtest lépett legelőbb olasz földre. Az olaszok sehol sem tudnak megállani. Minden szabadság be volt szüntetve, de ma 23-án az itteni csapatoknak megnyitották a szabadságot. Az olaszok nagyon csendesek, igazán meg vannak ijedve, egyetlen lövést sem adnak le, ellenben rettenetesen építkeznek, rengeteg drótot húznak maguk elé.

Ágyúinkat elvitték mind innen, előttünk olasz gyalogság áll, ez látszik a legrosszabb katonának. Valamikor alig bírtuk ki az ágyúzást Zatolminban, a 21-esek és 15-ösök összedöntöttek mindent. A szomszédunkban van egy kis viskó, egy szegény földhözragadt szegény parasztasszony lakik benne 3 apró gyerekkel. Ezek nem félnek, s miért nem? Mert hoztak a templomból szentelt vizet s azt feltették a padlásra egy tálba, s amikor gránátoznak, felmennek mind a négyen oda, körül ülik a tálat és imádkoznak.

Ételosztás, osztrák–magyar katonák és helybeliek valahol az olasz fronton Ételosztás, osztrák–magyar katonák és helybeliek valahol az olasz fronton
(Forrás: dr. Kemény Gyula hagyatéka Kincses Károly gyűjteményéből)

Ezen nincs is mit nevetni, mert az az egy bizonyos, hogy sohasem az a fontos, hogy az a fedezék, amelyben elbúvunk, gránát ellen biztos legyen, nem az a fontos soha, hanem az, hogy én, aki benne ülök, azt higgyem róla, hogy gránátbiztos. Ha én ilyennek tartom, akkor biztosnak érzem magam benne és kitartok a legnagyobb gránáttűzben, amíg a véletlen őriz. A parasztasszony erre elégnek tartja a szentelt vizet, a tapasztalatlan katona már csinál fedezéket, de milyen nevetségeset, a tapasztalt katona az már érti, csinál igen is erős fedezéket, amely még a 15-ös gránát ellen biztos, de hisz 21-esek, sőt 28-asok járnak ide, ezek ellen pedig semmi sem biztos, csak a tüzérségi fedezék, mert a tüzér bebúvik oldalt az ágyútól egy hegy alá.

Dr. Kemény Gyula szétlőtt romos házak között Tolmein környékén 1916-ban Dr. Kemény Gyula szétlőtt romos házak között Tolmein környékén 1916-ban
(Forrás: dr. Kemény Gyula hagyatéka Kincses Károly gyűjteményéből)

Lakott itt nem messze mellettünk egy általa építtetett fedezékben egy tüzér alezredes. Biztosnak érezte magát, egyszer azonban bevágott egy 15-ös a fedezék mellé 10 lépésre. Amikor az alezredes a gránát ásta tölcsért meglátta, rögtön kihurcolkodott s átadta egy Farkas nevű segédorvosnak a mi 2. zászlóaljunkál, az lakott benne azután. Fő elv: minden fedezék olyan erős legyen, hogy a benne lakó azt biztosnak tartsa, csak akkor fog ott nyugodtan dolgozni, kitartani. Pedig, az embert a véletlen menti meg, nem a fedezék, a teli találattól. Én is biztosnak hiszem a fedezékemet s ez a fontos, mert sok sebesült van állandóan benne.

Ma 26-a van s megyek szabadságra.

A zászlóalj vesztesége az olasz fronton:
1915. V. [hónap] k[önnyű] s[ebesült] 11 ember, s[úlyos] s[ebesült] 5 ember, halott 3 ember,
VI. k.s. 3 tiszt, 142 ember, s.s. 1 tiszt, 27 ember, halott 28 ember, beteg 14 ember,
VIII. k.s. 1 tiszt, 195 ember, s.s. 2 tiszt, 48 ember, halott 2 tiszt 73 ember, beteg 4 tiszt 22 ember,
VIII. k.s. 3 tiszt, 108 ember, s.s. 2 tiszt, 69 ember, halott 2 tiszt, 46 ember, beteg 4 tiszt, 49 ember, eltűnt 30 ember,
IX. k.s. 1 tiszt, 101 ember, s.s. 3 tiszt, 47 ember, halott 1 tiszt, 39 ember, beteg 1 tiszt, 80 ember, eltűnt 12 ember,
X. k.s. 152 ember, s.s. 54 ember, halott 3 tiszt, 55 ember, beteg 1 tiszt 48 ember, eltűnt 3 tiszt 236 ember,
XI. k.s. 12 ember, halott 5 ember, beteg 46 ember, eltűnt 3 ember,
XII. k.s. 15 ember, s.s. egy ember, halott 4 ember, beteg 1 tiszt, 66 ember,
1916. I. k.s. 30 ember, s.s. 5 ember, halott 5 ember, beteg 75 ember, eltűnt 3 ember,
II. k.s. 21 ember, s.s. 2 ember, halott 8 ember, beteg 59 ember,
III. k.s. 33 ember, s.s. 12 ember, halott 7 ember, beteg 2 tiszt 100 ember, eltűnt 2 ember,
IV. k.s. 24 ember, s.s. 7 ember, halott 7 ember, beteg 2 tiszt 63 ember, eltűnt 3 ember.

Belgrádban folytatom az írást. Június 14-e van. Bejárom a híres csatahelyeket, ahol annyi német, magyar stb. elvérzett. A Kalimegdán nincs is olyan nagyon összelőve, csak itt-ott. Hisz nem frontálisan támadtak a németek. Aztán ósdi fészek is, csupa földsánc és árok. Egyik magas ép tornyán fekete-sárga zászló leng irtó hosszú rúdon. Ma benőtte a gaz, a magas fű, vad növények, olyan mintha réges régi időkből fentmaradt, de romokban levő lovagvár lett volna. Pedig alig pár hóval ezelőtt micsoda ágyúszörnyek bömböltek át innen a túlsó oldalra. Mesés helyen van, tűz alatt tarthatta a Cigány-szigetet is, de Zimonyt is, sőt messze-messze attól keletebbre is. Szép sétaterei ma üresek, szerbek tán nem is járnak most ide, akik itt-ott a padokon üldögélnek, mind katonai asszonyok, a győztesek hozzátartozói, azután katonák.

Nagyváradi városi küldöttség látogatása Belgrádban a Kalimegdánnál 1916-ban, talán épp a naplóbejegyzés időszakában. A kép bal szélén dr. Kemény Gyula Nagyváradi városi küldöttség látogatása Belgrádban a Kalimegdánnál 1916-ban, talán épp a naplóbejegyzés időszakában. A kép bal szélén dr. Kemény Gyula
(Forrás: dr. Kemény Gyula hagyatéka Kincses Károly gyűjteményéből)

Kihalt minden, mint egy legyűrt, betömött vulkán, olyan az egész Belgrád. A Cigány-szigetre még ma sem szabad menni, ott nem csak fel nem robbant gránátok, aknák, pokolgépek stb. vannak lépten-nyomon, hanem itt-ott szép számmal temetetlen hullák is. Roppant veszélyes ott minden lépés még ma is. Ez is híres hely volt. A Szávából a Cigány-sziget és Belgrád közt mindenfelé elsüllyedt hajók árbocai, parancsnoki hídjai kandikálnak ki. Itt-ott már próbálják ki is emelni.

Itt van a Cigány-szigettel szemben a belgrádi parton a híres cukorgyár most rommá lőve. Pedig német alapítás volt, a tulajdonosa német volt még a háború alatt is. Mögötte 6 darab nehéz szerb (francia) ágyú volt elhelyezve, amelyek igen nagy veszteséget okoztak nekünk és senki nem is sejtette, hogy hol állanak, amíg nagy nehezen felfedezték. Erre a németek nem törődve saját gyárukkal, összelőtték s utána az ágyúkat is. Minden lépésre gránátlyukak mindenfele. Micsoda emberirtás folyhatott itt. Topcsiderben is voltam. Ott is hasonló kép van. Maga a város keveset, igazán nagyon keveset szenvedett a gránátoktól, csak nagy ritkán talál az ember egy gránát találta házra.

A lakosság az csak nőkből áll, t.i. szerb nőkből. Szerb férfiak nincsenek, 1-2 pópa lézeng itt-ott. Nőszemély sok van, s ezek hazafiakból egyszerre átvedlettek nőkké. Jó barátságban élnek a Monarchia megszálló katonaságával. Igazi keleti szláv erkölcstelenség van itt. A legelőkelőbb nők is, de a többi is szeretőt tart, nem is egyet s nem is annyira pénzért, mint élelemért mindenki kapható. Ide le nem írható módon rajzolta ezt előttem egy szerb család (Kikic), amely áll két szép leányból s fiatal kívánatos anyából. Az apa mérnök, de elmenekült a szerbekkel, jelenleg Korfuban él, ha él. Szóval lelkileg nincs itt élet, gyászolnak, de testileg annál inkább élnek.

Vidám vízparti élet Belgrádban Vidám vízparti élet Belgrádban
(Forrás: dr. Kemény Gyula hagyatéka Kincses Károly gyűjteményéből)

Igen sok parancsnokság van itt, külön egy kis német kolónia is. Zászló itt-ott van fekete-sárga. A megszálló csapatok mind magyarok, de akik parancsolnak, azok mind-mind csehek és szerb-horvátok. A nyelv tudása révén a háború előtti izgatók, a mi honpolgáraink most az urak.

Itt van a hírhedt káder is. Ez a szó, kader, ma itt a háborúban egyértelmű fogalom valamivel, amit ide le nem írok, de amit mindenki úgy nevez. Jobb talán traintisztnek is lenni, mint a kádernél szolgálni, ha ugyan az szolgálat. Rendes békeszerű kiképzés, de éles lövés az már ritkább dolog. Ha erről szó van s a tapasztaltak felhozzák, hogy nevetséges dolog folyton defilierunggal, marscheinzzal, gewehrgriffekkel stb. foglalkozni akkor, amikor a legénység kétharmada nem tud éjjel sötétben fegyvert tölteni. De nem a káder a hibás, hanem a systema. Folyton inspicierungok vannak, jön a nagy úr, a generális, akár békében, s ő mit inspicierozhat mást, mint stramme Meldung stb. Így van. Épp ottlétemkor volt egy inspicierung, Temesvárról egy generális. Így rossz a systema.

A kadernál különben jó élet van, mindenki ruganyos ágyban alszik, aztán reggelit is kap rendes tisztiétkezdében patkó alakú vorschriftos asztalnál, van ebéd, vacsora, cigányzene stb. Ami a fő, s ami vonz, van sok-sok odaadó nő, s aztán a káder is Belgrádban frontnak számít, ugyanazon pénzfizetségek. Jár is néha egy-egy repülőgép erre, de az is a mienk.

Jelenleg nyomott a hangulat, drukkolnak azok, akik még nem voltak a fronton, hanem csak marschkompagniekat szállítottak s aztán az úton beteget jelentettek.

Június 10-én megkezdődött az orosz offensiva Bruszilovval az élén Bukovinában. Rengeteg tüzérséggel s irtózatos tömegekkel támadnak. Hosszú-hosszú vonatok hordják le a sebesültek ezreit Magyarországba s viszik fel Szaloniki tájáról az összes németeket, sőt törökök is mennek újra a Kárpátokba. Mert ennek hiába, az én véleményem szerint, a Kárpátok lesz a vége. Az oroszok áttörték frontunkat Lucknál, Péter Ferdinándot elküldték rögtön, vadászni volt állítólag az egész Stab, amikor az orosz megindult, állítólag így volt. Rossz vége lesz ennek, hisz nekünk minden valamire való épkézláb emberünk ott lent van Olaszország határán.

Dr. Kemény Gyula jelenleg általunk ismert olaszországi naplója itt véget ért.

A összes rész elérhető itt: Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról

Szólj hozzá!

Címkék: káder olasz front 1916 dr. kemény gyula Belgrád Tolmein

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr7617983760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása