A 30 és feles mozsár telepítése 2/2. rész

2022.10.20. 07:00 :: KajonÁrpád

Bár a háború kitörésekor a 30,5 cm-es 11 M. mozsár volt az osztrák–magyar haderő egyik legmodernebb lövege, a háború során azért fény derült hiányosságokra is. Ezeket orvosolandó, 1916-ban a „30 és feles” modernizálását határozták el. Ez valójában két párhuzamos fejlesztést takart, az egyikben a meglévő lövegeket modernizálták a lehetőségekhez képest (ezek kapták a 11/16 M. jelzést), a másikban teljesen újratervezték az eszközt (ezek lettek a 16 M. jelzésűek).

Az új verzió hosszabb csövet és nagyobb töltényhüvelyt kapott, ezzel megnőtt a hatásos lőtávolsága. A lövegtalpat teljesen áttervezték, a helyretoló- és fékhengerek a cső alá kerültek. A legnagyobb újdonság az volt, hogy a lövegtalp immár teljesen körbe tudott fordulni az ágyazaton, már nem volt szükség áttelepítésre, ha a lőirány 60 foknál nagyobb mértékben megváltozott valamelyik irányban. Egységesítették a szállítókocsikat, a 16 M. változat – különböző kiegészítők segítségével – a mozsár mindhárom fő részét (ágyazat, lövegtalp, lövegcső) képes volt szállítani.

 

30,5 cm-es 16 M. mozsár 30,5 cm-es 16 M. mozsár
(Hermann Attila gyűjteményéből)

Az összeszerelés fő lépései nem változtak, de a jelentős módosítások miatt voltak eltérések a régebbi verzióhoz képest. Az új modellnél a beépítést is igyekeztek megkönnyíteni a tervezők. Lássuk, hát, hogy is zajlott a dolog a szabályzat szerint, a mellékelt fotókon pedig egy Valdobbiadene körzetében települt üteg „Mariska” nevű lövegének telepítését követhetjük nyomon.

 

Az ágyazat fektetéséhez egy 2,7 x 4,7 méteres, 70 cm mély gödröt kellett ásni. A gödör keskenyebb széleivel párhuzamosan, az ábrán látható módon, a nyomgerendáknak is ástak egy-egy 24 cm széles és ugyanilyen mély, valamint 7 méter hosszú vájatot. amibe ezután azokat bele is fektették.

 

Érkezik az ágyazat. A fotókon nem a szövegben leírt módon fektetik az ágyazatot, valószínűleg a terep adottságai miatt Érkezik az ágyazat. A fotókon nem a szövegben leírt módon fektetik az ágyazatot, valószínűleg a terep adottságai miatt
(A szerző gyűjteményéből)

Az ágyazatra felszerelték a görgőket és az ágyazatkocsit a nyomgerendák végéhez vontatták. A kocsi mellé pallókat fektettek és a 16 M. emelőket azokra helyezve megemelték az ágyazatot. A kocsit elvontatták, az ágyazatot pedig leeresztették, úgy, hogy a görgők a sínekre jussanak. Ezután az ágyazatot a gödör fölé gurították, ahol – az emelők segítségével – ismét megemelték és eltávolították a görgőket. Végül az ágyazatot a gödörbe eresztették.

 

Az ágyazat már az emelőkön, a kocsit is elvontatták. A földön láthatóak az odakészített görgők Az ágyazat már az emelőkön, a kocsit is elvontatták. A földön láthatóak az odakészített görgők
(Hermann Attila gyűjteményéből)

 

Ágyazat leeresztése az ágyazatgödörbe Ágyazat leeresztése az ágyazatgödörbe
(A szerző gyűjteményéből)

Az ágyazatra – ezúttal a hosszabb oldallal párhuzamosan – feljárósíneket fektettek, amelyek segítségével a lövegtalpkocsit az ágyazaton a megfelelő helyre vontatták. A lövegtalpon kialakított helyekre két hordrudat dugtak, amelyek végei alá felállították az emelőket. A talpat megemelték, a kocsit elvontatták alóla.

 

Lövegtalp leengedése az ágyazatra Lövegtalp leengedése az ágyazatra
(A szerző gyűjteményéből)

 

Lövegtalp leengedése az ágyazatra Lövegtalp leengedése az ágyazatra
(Hermann Attila gyűjteményéből)

Lassan lesüllyesztették a lövegtalpat, úgy, hogy a vezetőtüskék a lövegtalp alsó keretének lyukaiba kerüljenek. Közben az ágyazat felső lapját a kavicsoktól, homoktól és egyéb szennyeződésektől megtisztították. A lövegtalp lesüllyesztése után eltávolították az emelőket és az emelőrudakat, a lövegtalpat és ágyazatot összekötő csavarokat meghúzták.

 

Lövegtalp rögzítése Lövegtalp rögzítése
(A szerző gyűjteményéből)

A bölcsőt vízszintes helyzetbe állították, a fékdugattyúkról lecsavarták a két hátsó anyát. Megtisztították és bezsírozták a csövet és a csőkocsi csúszófelületét. A csőkocsit a bölcsőhöz vontatták, a kerekeket kiékelték, a rugózást kiiktatták, beakasztották a vontató csigasort.

 

Érkezik a csőkocsi, a cső még egy ponyvával van letakarva Érkezik a csőkocsi, a cső még egy ponyvával van letakarva
(A szerző gyűjteményéből)

A korábbi változathoz hasonlóan a cső itt is egy szánon tudott a csőkocsin előrecsúszni. A szánt a csőnyereg, illetve a csőrögzítő rudak alkották, amik a csövet a fékdugattyúkhoz rögzítő furatokon voltak átdugva. A csőrögzítő rudak hátul, a csőtartó bakhoz is hozzá voltak rögzítve, ezért először ezeket a nagy csavaranyákat távolították el.

 

A csőkocsit, a felhajtósínek segítségével, a megfelelő pozícióba manőverezik. Jól látható a csőnyereg és a csőrögzítő rudak, amik még a csőtartó bakhoz vannak rögzítve A csőkocsit, a felhajtósínek segítségével, a megfelelő pozícióba manőverezik. Jól látható a csőnyereg és a csőrögzítő rudak, amik még a csőtartó bakhoz vannak rögzítve
(A szerző gyűjteményéből)

A csövet ezután a csigasor segítségével lassan előrevontatták. Szükség esetén a magassági- és az oldalirányzógéppel lehetett a bölcsőn állítani, hogy a cső ne ékelődjön be. Mikor a cső eleje már a bölcsőben feküdt, leszerelték a csőnyerget, a csőrögzítő rudakat pedig kihúzták.

 

Cső átvontatása a csőkocsiról a lövegbölcsőbe Cső átvontatása a csőkocsiról a lövegbölcsőbe
(A szerző gyűjteményéből)

Miután a cső teljesen a helyére került, a fékrudakat csavaranyákkal rögzítették. Eltávolították a csigasort és az ékeket. A csőkocsin összeszerelték a csőszánt, a kocsit elvontatták. Leszerelték és elvitték a feljárósíneket is.

 

Lövegcső a helyén, a csőszán összeszerelve a csőkocsin. Valószínűleg éppen a fékdugattyúkat rögzítik a csőhöz Lövegcső a helyén, a csőszán összeszerelve a csőkocsin. Valószínűleg éppen a fékdugattyúkat rögzítik a csőhöz
(A szerző gyűjteményéből)

Felszerelték a töltőasztalt és a hátrasiklásmutatót. Ellenőrizték a légnyomást és a fékfolyadék mennyiségét. Meghúzták az összes zsírzószelencét, megtisztították és bezsírozták a fogasíveket, a fogaskoszorút, a zárat, a negyedelősíkot, az oldalosztás gyűrűjét. Felillesztették és rögzítették a terepszögcsavarokat, végül felszerelték az irányzékot.

 

Utolsó simítások Utolsó simítások
(A szerző gyűjteményéből)

A löveg immár készen állt arra, hogy 290–380 kg-os halálos lövedékeiből percenként 3–4-et is, az akár 12 km-re lévő ellenséges állásokra juttasson.

 

Az összeszerelt mozsár. A bal oldali katona a magassági irányzógépet, a középső az oldalirányzó gépet, a jobb oldali pedig a lövegzárat kezeli Az összeszerelt mozsár. A bal oldali katona a magassági irányzógépet, a középső az oldalirányzó gépet, a jobb oldali pedig a lövegzárat kezeli
(Hermann Attila gyűjteményéből)

Források:
  • Skodewerke, Pilsen: 30,5 cm Belagerungsmörser, é. n.
  • G-43. Artillerieunterricht für die k. u. k. Festungsartillerie: Teil I, Heft 22: 30,5 cm B. M., 1912
  • G-43. Artillerieunterricht für die k. u. k. Festungsartillerie. Teil I, Heft 22a: 30.5 cm M. 11/16 Mörser, 1916
  • Tüzérismeretek : 30.5 cm, 11 M., 11/16 M., 16 M. mozsár. Tervezet, 1941
  • Dr. M. Christian Ortner: Die österreichisch-ungarische Artillerie von 1867 bis 1918, 2007
  • Erwin A. Grestenberger: Die k. u. k. Festungsartillerie 1867–1918, 2008
  • Dr. M. Christian Ortner: Der 30,5 cm Mörser. Österreich-Ungarns berühmtes Belagerungsgeschütz, 2017

6 komment

Címkék: mozsár 30 és feles 30 5 cm-es 16 M. mozsár

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr417958112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PollmannFerenc 2022.10.20. 16:08:23

Bocsánat, hogy a csapos közbeszól... Ez a percenként 3-4 lövés biztos, hogy stimmel?

PollmannFerenc 2022.10.20. 16:10:54

Esetleg 3-4 percenként 1 lövés?

KajonÁrpád 2022.10.20. 20:47:13

@PollmannFerenc: Az utolsóként felsorolt könyvből vettem az adatot. Korabeli forrásban nem találtam meg, de egyéb források valóban inkább a 3-4 percenként 1 lövést valószínűsítik.

PollmannFerenc 2022.10.21. 08:18:21

@KajonÁrpád: A Magyar Katonai Szemlében közölt tanulmányában (1931. 11. füzet 132. oldal) Márton Gábor ny. ezredes 5 percenként 1 lövést ír.

Galaric 2022.10.22. 06:24:04

Köszönjük a cikket!

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2022.11.22. 20:48:11

Basszus, ez mennyi munka lehetett? Több órás, az biztos. Aztán ha másnap odább kellett állni, akkor meghallgattam volna szívesen a bakák véleményét. :-)

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása