A javorcai Szentlélek emlékkápolna magyar építője

2016.07.14. 07:30 :: NégyesiLajos

A szlovéniai tolmini múzeumban 2016. június 18-án nyílt meg a javorcai emlékkápolna történetét bemutató kiállítás. Az egykori olasz fronton kialakított Béke ösvény (Walk of Peace – Pot Miru) egyik legszebb állomása a Tolminka patak fölött magasodó platón helyezkedik el, ezer méternél magasabb hegyek koszorújában. A gyönyörű természeti környezetbe ékszerdobozként illeszkedik a szomorú emlékeket őrző szecessziós kápolna, amelyről kevesen tudják, hogy építését magyar mérnök irányította.

 

A bejárathoz végtelennek tűnő lépcsősor megmászása után jutunk fel. Az ajtó fölött, a tető gerincén huszártorony emelkedik, napórával, a Monarchia címerével és a PAX (béke) felirattal. Az épület külső oldalán díszesen faragott keretben az osztrák tartományok és a magyar szent korona országainak 20 címere látható. Belső terét szecessziós stílusban készült festmények díszítik. A kék és a fekete szín dominál, arany és fehér ornamentikával. Az oldalfalakon masszív tölgyfatáblák őrzik a 3. hegyidandár 2564 elesett katonájának nevét, akik 1915–1917 között a tolmeini hídfő védelmében haltak hősi halált. Az elesettek nevei alakulatonként, rendfokozat szerinti bontásban, betűrendben szerepelnek. A többnyire németesen írt nevekben nem nehéz felismerni a magyar, cseh, szlovák, horvát, román vagy éppen osztrák nemzetiségű katonákat, akik a 37/IV nagyváradi, a 33/IV aradi, a 91/I prágai, a 25/IV losonci, a 85/III máramarosszigeti, a 61/I temesvári, a 53/IV zágrábi, a 80/IV lembergi és a 46/III szegedi zászlóaljakban szolgáltak.

A galéria megnyitásához kattintson a képre! A galéria megnyitásához kattintson a képre!

Az oltáron a Szentlélek színes mozaikból készült jelképét, a fehér galambot láthatjuk. A szentségtartó diófából faragott ajtaja Krisztussal és térdelő angyalokkal Anton Perathoner tüzér katona, St. Urlich in Grödenerthal-i fafaragó munkája.

A bejárat mellett két mészkő tábla örökíti meg az építtető Ferenc József császár és király, Frigyes főherceg főparancsnok, Boroevic Svetozár tábornagy, hadseregparancsnok, Rudolf Stőger-Steiner gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok, Karl Gerabek vezérőrnagy, hadosztályparancsnok, Ludvig Tlaskal ezredes, dandárparancsnok és a tervező Remigius Geyling főhadnagy, valamint az építést irányító Jablonszky Géza hadnagy nevét.

Jablonszky Géza 1876. április 10-én született Budapest V. kerületében (Lipótváros), Jablonszky János és Krivinyi Mária fiaként. A háború kezdetén 38 évesen népfölkelő őrmesterként vonult be az 1. kínai hegyiágyús osztályhoz, ahol ellátó tiszthelyettesi beosztásban szolgált. Az egység nevében szereplő „kínai” megjelölés a Skoda gyár egyik külkereskedelmi vállalkozásának köszönhető, ugyanis a cég mérnökei 1911-ben kifejlesztettek egy hegyiágyút, amivel a nemzetközi fegyverpiacon kívántak pozíciót szerezni. Az ágyúüzletet uraló Krupp és Schneider cégekkel nehéz volt versenyezni, de végül Kínában sikerült megrendelést szerezni, és elkezdődött a lövegek legyártása és kiszállítása. A világháború kitörésével azonban megszűnt az exportlehetőség, és a legyártott 7,5 cm-es M11 hegyiágyúkkal 1914 szeptemberében három új üteget szereltek fel, melyeket az 1. kínai hegyiágyús osztályba vontak össze. Hasonlóképpen, a török exportból visszamaradt lövegekkel felszerelt ütegekre a „török” jelzőt használták.

A kínai hegyiágyús üteg hősi halottainak táblája a javorcai kápolnában A kínai hegyiágyús üteg hősi halottainak táblája a javorcai kápolnában

Jablonszky 1915. május 25-én az olasz frontra került a tüzérosztállyal, a 3. hegyidandár kötelékében. Augusztus 1-én előléptették népfölkelő mérnök hadnagynak. Erre egy március 22-i uralkodói rendelet adott lehetőséget, mely szerint azok a mérnökök és építészek, akik főiskolai végzettségüket igazolják, kérvényezhetik a hadnagyi kinevezésüket. Példás szolgálatáért december 8-án a „Signum Laudis” kitüntetésre terjesztették fel.

A hadtápszolgálat monoton hétköznapjaiba 1916 márciusában egy új feladat hozott változatosságot. A Tolminka patak völgyében fekvő hadtápterületen, Javorca tanyánál települt a dandár kórháza és az itt elhunytak temetője. Az itt szolgálók egyre inkább érezték a hiányát egy kápolnának, ami helyet adhat az istentiszteleteknek. Végül a parancsnokság elrendelte egy kápolna megtervezését és felépítését a dandár személyi állományának adományaiból és a helyszínen rendelkezésre álló anyagokból. 14 000 korona gyűlt össze, és a terveket nem kisebb személyiség, mint a dandár lőszerosztályának parancsnokaként szolgáló 37 éves bécsi festőművész és díszlettervező, Remigius Geyling készítette el.

Remigius Geyling Remigius Geyling
(Forrás: http://www.theviennasecession.com/remigius-geyling)

Manapság a helyszínre kirándulva, a gyönyörű természeti környezetet látva, talán eszünkbe sem jut, hogy ez a szecessziós ékkő a háború poklában ihletett gondolatokból született, harcokban megfáradt katonák keze munkája nyomán, egy magyar építőmérnök, az akkor 40 éves Jablonszky Géza irányításával.

Még tartott az építkezés, amikor 1916. augusztus 1-én előléptették főhadnagynak, majd a kápolna elkészülte után Koronás arany érdemkereszt hadiszalagon kitüntetésre terjesztették fel, a következő indoklással:

„Jablonszky főhadnagy szolgálatának példás ellátása mellett irányította a 3. hegyi dandár javorcai emlékkápolnájának építését. Az 1916. március 1-én megkezdett építkezésen 184 munkanapon átlagban 32 munkás dolgozott. A rendelkezésre álló szűkös lehetőségekhez képest olyan művet hozott létre, mely nem csak emléket állít katonáink hősiességének, hanem a birodalom építőművészetének kiválóságát is jelzi. Nagy önzetlenséggel és odaadással végzett munkájának elismerése ez a magas kitüntetés.”

1917. elején itthon töltött szabadsága örömteli eseményt hozott az életében. Január 3-án, Solymáron házasságot kötött Rösler Ilonával, akivel a háború után Solymáron telepedtek le. 1927 decemberében a Pilishegyvidéki Hírek beszámolója szerint beválasztották a községi képviselő-testületbe is. Teljesen ingyen végezte el a község által 1928-ban megvásárolt Karátsonyi-féle épület óvodai célú átépítését (amire a község egyébként 16.000 pengő támogatást kapott a kultusztárcától), amelynek eredményeképpen az új óvoda 1930. október 20-án megnyílhatott. Jablonszky Géza építészmérnök az 1920-as évekbeli Solymár egyik meghatározó, nagy köztiszteletnek örvendő egyénisége volt. A templom belső felújítási munkálatainál építésvezető volt, aminek elismeréseképpen Hufnágel Ferenc plébános „Pro Ecclesiae et Pontifice (Az Egyházért és Pápáért)” kitüntetést kérvényezett számára a püspökségen, melyet meg is kapott.

Jablonszky Géza Solymáron egy körmenet alkalmával Jablonszky Géza Solymáron egy körmenet alkalmával

Legjelentősebb tevékenysége, a Templom téren álló hősi emlékmű megtervezése volt. 1924-ben készült el, s ekkor tartották meg az első Hősök Napi megemlékezést. A 1924. szeptember 28-i emlékmű-avatási ünnepség főrendezője Jablonszky Géza tartalékos tüzér főhadnagy volt, a szobor- és rendezőbizottság elnöki tisztségét dr. Szentpétery Lajos járási főszolgabíró töltötte be, az elnöknő dr. Bárvig Ödönné volt; a bizottság további tagjai voltak Korencsi Lajos községi főjegyző, Thaller András bíró, Hufnagel Ferenc plébános, illetve Schäffer József bizottsági tag. Az emlékművet Branauer Jakab kőfaragó mester készítette el.

A Jablonszky család a solymári emlékműnél A Jablonszky család a solymári emlékműnél

A solymári emlékmű napjainkban A solymári emlékmű napjainkban
(forrás: http://www.agt.bme.hu/varga/foto/vh1/solymar.html)

Jablonszky törzstagja volt a solymári Polgári Kaszinónak, 1931-ben pedig a Levente Egyesület solymári szervezetének elnöke.

1945. április 29-én hunyt el Solymáron. Halála esetleg összefügghet a háborús nélkülözésekkel, a halotti anyakönyv szerint ugyanis halálát a jobb lábfej elhalása okozta – ez jelenthet valamiféle fagyási sérülést, de egyszerű érszűkületet is.

Ezúton mondok köszönetet Hegedűs Andrásnak és Milbich Tamásnak a Solymári Magazin szerkesztőinek Jablonszky Géza életrajzának összeállításában, Dr. Kiss Gábor százados úrnak pedig a kitüntetési javaslatok megkeresésében nyújtott segítségéért.

Szólj hozzá!

Címkék: javorca kápolna Remigius Geyling Jablonszky Géza

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr558886444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása