Szabadságharcos vagy terrorista? Szerbia vagy a nagyhatalmak?

2014.06.05. 06:05 :: MolnárTibor

Az alábbi rövid összefoglalásban a szarajevói merénylet és a Nagy Háború okainak különböző narratíváit próbáljuk áttekinteni a volt jugoszláv térségben a tankönyvek alapján.
 
 
 

 

A nagy háború egyik következményeként 1918 végén megalakulhatott az első délszláv állam, amely – a korabeli szóhasználat szerint – „a délszláv népek (szerbek, horvátok és szlovének) évszázados törekvése” volt. Azonban már az 1920-as évek közepére kiderült, hogy az új államot alkotó elemek politikai, gazdasági, szociális, felekezeti összeegyeztethetetlen különbségei és szembenállásai miatt az együttélés lehetetlen.

Princip-graffiti Belgrádban Princip-graffiti Belgrádban

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, amely 1929-től a Jugoszláv Királyság nevet viselte, a szerb Karađorđević dinasztia uralma alatt 23 évet élt meg: 1941-ben a II. világháború forgószele elsodorta. A II. világháború után, a kommunista párt és Josip Broz Tito uralma alatt a délszláv állam kapott még egy esélyt. A karizmatikus vezér halálát követően, az 1980-as évek végére ismét kiderült, hogy az államalakulat életképtelen, és a fenntartására tett kísérletek nem járhatnak sikerrel. 1991-ben megkezdődött az a véráztatta felbomlási folyamat, amelynek következtében a délszláv térségben független államok jöttek létre.

Amíg létezett az egységes Jugoszlávia, addig a nagy háborúról és annak okairól is egységes, a délszláv eszmét szem előtt tartó, a pártállam által kialakított álláspont uralkodott. Napjainkra azonban valamennyi utódállam sajátos nézetet alakított ki az I. világháborúról, amelyre jelentősen hatottak a közös múlt különböző magyarázatai, illetve az 1990-es évek történései is. A térség történészeinek különböző álláspontjai, illetve a politikai elitek állásfoglalásai leglátványosabban az egyes utódállamok történelemtankönyveinek tartalmában mutatkoznak meg, amelyek az ifjú nemzedékek történelemismereteit hivatottak megalapozni. Tekintsük át röviden, hogy az egyes jugoszláv utódállamok történészei hogyan vélekednek 100 évvel az események után, és tankönyveikben miként tárgyalják a szarajevói merényletet és a nagy háború okait!

Belgrádban, Szerbia fővárosában, Gavrilo Princip szobrot fog kapni, a centenáriumra ezüst emlékérmét bocsátanak forgalomba. Ezzel összhangban van a szerb pravoszláv egyház állásfoglalása is: szerintük Princip nemzeti hős, aki merényletet hajtott végre Bosznia-Hercegovina osztrák-magyar megszállásának megtestesítője, a zsarnok Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen. Egyesek szerb nacionalistának tartják Principet, habár ő jugoszlávnak vallotta magát.

Gavrlo Principről elnevezett utca Belgrádban Gavrlo Principről elnevezett utca Belgrádban

Bár kellő bizonyítékok hiányában a szerb kormány nem volt okolható a merénylet megszervezésével, a Monarchia ezt kihasználva megtámadta a kis Szerbiát. A szerbek 1914 nyarán nem álltak készen a háborúra, mert az 1912/13-as Balkán-háborúk kimerítették őket, de a helyes oldalon álltak, és bátran védekeztek; a háború során rengeteget szenvedtek. A szerbiai tankönyvek kiemelik a Szerb Királyi Hadsereg 1914-ben aratott győzelmeit, illetve az osztrák-magyar katonáknak a szerb polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásait.

Az EU-tag Horvátországban használatos történelmi tankönyvek szerint Szerbia felelős a háború kirobbantásáért, mert területi expanzióra vágyott. Céljai elérése érdekében a terroristák támogatásától sem riadt vissza. Az Ifjú Bosznia szervezetet, de különösen a Fekete Kezet egyértelműen terrorista szervezetnek minősítik, amelynek célja a szerb befolyás erősítése volt Bosznia-Hercegovinában, illetve annak bekebelezésével Nagy Szerbia megteremtése. Megemlítik az Osztrák–Magyar Monarchia azon szándékát is, hogy befolyását kiterjessze Délkelet-Európára.

Zágráb, Jelačić bán tér a lovasszoborral Zágráb, Jelačić bán tér a lovasszoborral

Az etnikailag megosztott, két entitásból – a Boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosnyák–Horvát Föderációból – álló Bosznia-Hercegovinában nincs, és belátható időn belül valószínűleg nem is lesz egységes állásfoglalás a szarajevói merénylettel és a nagy háború okaival kapcsolatosan. A bosnyákok és a boszniai horvátok szerint Gavrilo Princip politikai indíttatású merényletet hajtott végre, amelyet Belgrádból támogattak és szerveztek. A boszniai szerb történelemkönyvek szerint a szarajevói merénylet csak ürügy volt a Monarchia – és Németország – számára, hogy agressziót hajtsanak végre Szerbia ellen. A szarajevói kantonban használatos iskolai történelemkönyv szerint Principéket szerbiai tikos szervezetek támogatták. Más bosnyák és boszniai horvát tankönyvek egyenesen azt állítják, hogy a merényletet Szerbia támogatta, az Ifjú Bosznia pedig terrorista szervezet volt, amit már-már korabeli Al-Kaidának aposztrofálnak.

Szarajevó, Latin-híd. Az 1914. július 28-án végrehajtott merénylet színhelye Szarajevó, Latin-híd. Az 1914. június 28-án végrehajtott merénylet színhelye

A szerb országrészben használatos tankönyv szerint az Ifjú Bosznia szervezet volt, természetesen a „terrorista” jelző nélkül. Kiemelik, hogy a Monarchia a merényletért Szerbiát tette felelőssé. Mindennek fényében nem meglepő, hogy Bosznia-Hercegovinában a centenárium kapcsán két külön megemlékezést szerveznek: egyet Szarajevóban, a másikat pedig a Drina-menti Višegradban, ahol a világhírű filmrendező, Emir Kusturica lesz a ceremóniamester. Egyébként Szarajevó szerb részében is Princip-szobor emelését tervezik…

Emir Kusturica Emir Kusturica

Macedónia – amelynek mai területei a 1912/13-ban folytatott Balkán-háborúk során felosztás tárgyát képezték – történelmi tankönyvei kiemelik az I. világháború imperialista mivoltát. A területi terjeszkedési szándékért Szerbia helyett Bulgáriát teszik felelősé. Novica Veljanovski macedón történész szerint nincs bizonyítva, hogy a Ferenc Ferdinánd elleni merényletért Szerbia a felelős, ezért a háború kirobbantásáért sem lehet hibáztatni. A macedón tankönyvek szerint a Monarchia kihasználta a merényletet, hogy meggyanúsítsa Szerbiát, és teljesíthetetlen utimátumot adott neki. Bulgária háborúba lépését a teljes macedón terület megszerzésével indokolják.

Szkopje főtere Nagy Sándor lovasszobrával Szkopje főtere Nagy Sándor lovasszobrával

Az 1998/99-es eseményekre tekintettel meglepő, hogy a frissen függetlenné vált Koszovóban forgalomban lévő tankönyvek sem hibáztatják Szerbiát az I. világháború kirobbantásáért. A szarajevói merényletet követően a Szerbiához intézett ultimátum elutasítása jogos volt, hiszen annak elfogadása a függetlenség elvesztését jelentette volna – áll a koszovói albán tankönyvben.

Prishtina látképe Prishtina látképe

A centenárium kapcsán számos tudományos konferenciát szerveznek, amelyeken az egykori jugoszláv tagköztársaságok szakavatott történészei is elmondhatják véleményüket, a közvéleménnyel megoszthatják legújabb kutatásaik eredményeit. Hogy álláspontjaik kölcsönösen közelednek-e majd? Nos, ahhoz valószínűleg még újabb 100 évet kell várni…

A szarajevói merénylet emléktáblája A szarajevói merénylet emléktáblája

A poszt a Đaci na Balkanu uče različite istorije Prvog svetskog rata című cikk alapján íródott.

2 komment

Címkék: gavrilo princip szarajevói merénylet fekete kéz

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr956280445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moticska Tihamér 2014.06.06. 18:42:08

Na, ezért kedveltem tanulmányaim során a matematikát, ahol az ax2+bx+c=0 a behelyettesítés és megoldás után az X1 és X2 értéke a világ összes létező pontján azonos. A történészek szerint viszont végtelen számú megoldása van. :)

p.dictus 2014.06.26. 08:20:07

És mi történik, ha az axiómákat megváltoztatjuk? A matematika mindössze azért absztrakt, mert kijelentjük róla, hogy az. Épp akkor válik izgalmassá, amikor kétségessé válnak az axiómák (lásd euklidészi vs. nem-euklidészi matematika). A történelemben nincsenek axiómák. Az mindig izgalmas.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása