„a legveszélyesebb helyre, a Mrzli Vrhre fel”

2012.04.16. 07:13 :: PintérTamás

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 6. rész

Rövid pihenőt követően Kemény doktor zászlóalja veszi át a terület egyik legveszélyeztetettebb pontja, a Mrzli Vrh védelmét. A váltást követően fedezéket kell ásni a segélyhely részére is. A munkából az ezredorvos is kiveszi a részét, majd számba veszi a zászlóalj eddigi veszteségeit, s levélben értesíti az elesettek hozzátartozóit. Mindeközben a szemük láttára esik el a Krn, ahol a zászlóalj másik két százada maradt…

 

[1915. június] 13-án nagy meleg van. Az olaszok csendesek, nem támadnak, sőt lejjebb vonultak az Isonzó folyó partjáig, s ott beássák magukat. Még puskatűz sincs, csak a 15 cm-es ágyúk szólnak állandóan s rettenetes pusztítást csinálnak, ha találnak. A mi tüzérségünknek tilos lőni a hadosztályparancs szerint, mert nagyon kevés a lövedék. Csak támadásnál lőhetnek. Ma, 13-án is hadosztálytartalék vagyunk. Pihenünk.

Pihenő katonák a Mrzli Vrh oldalában 1915-ben Pihenő katonák a Mrzli Vrh oldalában 1915-ben
(Négyesi Lajos: 46-os szegedi bakák a tolmeini hídfőben című könyvéből)

14-én délelőtt itt a parancs, hogy tovább, mégpedig a legveszélyesebb helyre, a Mrzli Vrhre fel, amelynek egy része már párszor gazdát cserélt. Ez egy erősen kiugró hegy, elölről s két oldalról, lehet és van tűz alá fogva. 1360 méter magas. Az ellenség 15 cm-es ágyúi kilyuggatták és lyuggatják folyton. Eddig a 30-as és 46-os zászlóaljak voltak fent. Egy nagyon kellemetlen hely. Az egész tisztikar elindul délután fél 4-kor tájékozódni. A 15. és 16. század csak a sötétség beálltával fog utánunk jönni. Nagy melegben megyünk a veszélyes úton felfelé. Minden percben közénk csaphat egy gránát, ez jár valamennyiünk fejében. Az úton a sappeurök dolgoznak, közülük is sok itt lelte halálát. Az út mellett mindenütt apró keresztek, rajtuk egyszerű nevek a dátummal. Vékonydongájú keresztfájuknak pár hónap múlva már nyoma sem lesz. Örökre feledésbe mennek, s ők lesznek a névtelen hősök. Egyik keresztfa tövében koszorú. Kérdezzük, hogy tán tiszt? Nem, egy önkéntes szakaszvezető, volt a válasz. Tehát az önkéntes is utász volt s itt lelte halálát. Ott fent van az inge, mutatnak fel a fára az utászok. Tényleg ott lóg egy véres ing, alsónadrág darabok. A bakák szerint az önkéntest húsdarabokban szedték le a fáról, a 15-ös gránát felhajította, s amikor megölte, még fel is darabolta. A fa törzse, ágai csupa vér. Itt, amerre megyünk s ott fent is minden irányból ránk lőhetnek. Különösen a Kozlak hegyről tudják a Mrzli Vrh jobb oldalát s a völgyből feljövő utat gránátokkal, srapnellel végig seperni. Ezt cselekszik is mindig egész nap. Azonban szerencsénk volt, még világossal felérkeztünk baj nélkül libasorban. Elől Przybill százados, most zászlóaljparancsnok, mögötte Mihalovits hadnagy segédtiszt, utána én, mögöttem Skoda, Czant századosok, Maxim főhadnagy stb.

A Mrzli Vrh délnyugat felől A Mrzli Vrh délnyugat felől
(Négyesi Lajos: 46-os szegedi bakák a tolmeini hídfőben című könyvéből)

A 13. és 14. századok még a Vrata és Krn hegyek körül vannak s maradnak, amíg a nagyváradi 4-es honvédek a Vratát be nem veszik. Fent meggörnyedve egyenkint lehet csak járni. Sötétben jön fel a két század, az ungvári 66-osokat váltjuk fel.

Azonnal fedezéket ásni. A bakáknak van, de a segélyhelynek nincs, mert a segélyhelyek messze lent az út mellett vannak az ágyú lőtávolságán kívül. A tartalék fedezéke mögött ásunk, fejtjük a követ, irgalmatlan sziklákat éjjel két óráig. Én s az önkéntesem is csákányol, ásóval, lapáttal dolgozunk. De a bakák is egész éjjel dolgoznak, nekik könnyebb, ők még csak jobban kiépítik az elődjeiktől átvett fedezéket. Roppant nehéz kérdés a fedezéképítés, mert három oldalról be van lőve. Szabadban a kövek közt alszunk az Isten ege alatt, amely úgy háromnegyed óráig bőven ontja az esőt, de aztán megkönyörül és eláll.

Elmúlt az első éjjel minden baj nélkül. A 15 cm-esek irtózatos süvítéssel felettünk húznak el s a hegyeket megrázza a völgyben robbanó ekrazit gránát. Ahová levág, ott kopár lesz minden, a helyét egy mély kör alakú gödör jelzi, ahonnan a felhajított föld, a kövek messze a környékre szétszóródnak.

Kora reggeltől kezdve fejtjük ma is, 15-én, a köveket s fáradságos munkával estig félig-meddig készen van. A szabad ég alatt alszunk most is. Estefelé teát, kávét iszunk valamennyien tisztek fent a fedezékben.

Lövészárok ásás a Mrzli Vrh-ön 1916-ban Lövészárokásás a Mrzli Vrh-ön 1916-ban
(Négyesi Lajos: 46-os szegedi bakák a tolmeini hídfőben című könyvéből)

Június 16-án szerdán kora reggel nagy ágyúzásra ébredünk, az ellenfél, amely csak tegnapelőtt vesztette el a Vrata hegyet, erős támadásba kezdett. Rettenetes ágyúzás a Krn ellen, ahol a mi 13. és 14. századaink és 200 csendőr áll. Reggel 8-kor híre jön, hogy az ellenség bevette a Krn-t. Ez még talán nem biztos. Rettenetes lenne, ha a Krn elvész, az egész völgy oda abban a pillanatban, amelyben az olaszok ott ágyúkat állítanak fel. Akkor tarthatatlan lesz Tolmein környéke. Az egész tisztikarral együtt nézzük a tiszti fedezék elől, ahogy az olaszok a Krn-re felmásznak. A 3. hegyidandár is úgy értesülünk, hogy a Krn elveszett.

A kép bal oldalán a Krn, jobb oldalán a Sleme gerince napjainkban a Mrzli Vrh északi oldalából A kép bal oldalán a Krn, jobb oldalán a Sleme gerince napjainkban a Mrzli Vrh északi oldalából (Berkes Sándor felvétele a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának 2002. augusztusi kutatótábora alkalmával)

A gránát 3 bakának (80-as) leszelte a lábait tőlünk 200 lépésre. Borzalmas sérülések. Ha ide a tiszti fedezékbe üt, mindnyájan oda leszünk.

A zászlóaljnak eddig az olasz határon volt 135-140 ember vesztesége. Ebből hiányoznak a mai esetleges veszteségek a Krn-ön a 13. és 14. századoknál.

A halottak zsebéből talált pár hatosból összegyűlt 14 korona 16 fillér, ezt, valamint a sebesültek és halottak névsorát beküldtem Váradra. Minden halott feleségét, hozzátartozóját külön levélben értesítettem. A Mrzli Vrhön máig nincs egy veszteségünk sem.

A Sleme nevű nyeregben esett el Rizetti alezredes. Ezt egyszer az alpinik bevették, de Rizetti rohamra vitte a maradék 46-ost s a feljutott olaszok halva maradtak, de maga Rizetti is. Ugyanekkor a nyerget is bevették az olaszok, tüzéreink kivették az ágyúkból a verschlusst s visszamentek. Igen rövid idő múlva ezt is visszavettük. Ezért a nyeregért folyik tulajdonképpen a harc, ezen át vezet be az út Tolmein-Podmelec felé. Itt állnak összes ágyúink, itt van a legtöbb fedezék, ide lőnek az olaszok három oldalról ágyúkkal, ide jön a legtöbb 15 cm-es. E mögött 150-200 lépésre volt 29-én, 30-án és 31-én a segélyhelyünk, amikor a sátorunk is kapott pár srapnelt. Ezen nyerget őrzi két csúcs. A Sleme, ahol azelőtt voltunk, s a másik a Mrzli Vrh, ahol most is (17-én d. u. 5 óra) vagyunk. Egyik kiugró csúcs az 1186 méter, ez már párszor gazdát cserélt, most is sok temetetlen hulla van előtte, bakáink éjjel szedik le róluk a cipőt, botot, tarisznyát, kulacsot stb. Itt kell legjobban vigyázni. E mögött van a zászlóaljparancsnokság, jobbra lent pedig a segélyhely.

Előző rész: „Ma majdnem 100 sebesült ment át a kezemen"

Következő rész: „érdekes orvosi művelet így a fedezékben gránátzene mellett”

2 komment

Címkék: isonzó mrzli vrh krn szegedi 46/iii. zászlóalj dr. kemény gyula nagyváradi 37/iv. zászlóalj 3. hegyidandár przybill százados sleme czant százados

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr774448607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása