A limanovai csata 97. évfordulójához kapcsolódóan 2011. december 8-án 17 órától került sor a blog és az alapítványunk által szervezett A limanovai csata, az elfeledett „magyar győzelem” című előadóestünkre az ELTE Egyetemi Könyvtárának dísztermében. Az „Esik az eső, ázik a heveder” című katonadal zenéjére készített vetítéssel igyekeztünk megalapozni az est hangulatát, majd köszöntőjében Pintér Tamás, a blog szerkesztője beszélt az elmúlt másfél év célkitűzéseinek a megvalósulásáról és jövőbeni terveinkről, közöttük a limanovai csata kutatásával kapcsolatos elképzeléseinkről.
Első előadónk, Pollmann Ferenc először igyekezett választ adni a csatával kapcsolatban az est címében megfogalmazott jelzők és állítások használatának indokaira, majd az összecsapáshoz vezető haditervekről, s ezek végrehajtásáról adott áttekintést.
Az őt követő Ságvári György az osztrák-magyar haderő második legnépesebb fegyverneméről, a lovasságról és ezen belül a huszáralakulatok szervezeti rendszeréről, felszereléséről, s ennek a háború alatt bekövetkező változásairól beszélt a hallgatóságnak.
Harmadik előadónk, Rózsafi János a csatában résztvevő fehérvári 10-es közös huszárezred történetét és az ütközetben játszott szerepét mutatta be korabeli fotókkal, levéltári dokumentum részletekkel, térképekkel, s az események jobb megértését szolgáló, mai Google alkalmazások felhasználásával készített saját vázlatokkal gazdagon illusztrált előadásában, amelynek segítségével percről percre megelevenedtek a Jabloniec magaslaton és környékén 97 éve zajlott események.
Utolsó előadóként Szőts Zoltán Oszkár a Limanova-kultusz kialakulásának a kezdeteiről beszélt négy korabeli lap 1914. decemberi lapszámainak az áttekintése alapján, külön is kitérve neves írónk, Molnár Ferenc tevékenységére.
Az előadások között korabeli forrásszemelvények felolvasásával idéztük meg a csata eseményeit és a korszak hangulatát. Az est végén lehetőség volt kérdésekre, hozzászólásokra is. Ennek során a rendezvényre ellátogató soproni Nádasdy- és a fehérvári huszár hagyományőrzők képviselői is felszólaltak és röviden ismertették a csata emlékének ápolásáért végzett eddigi tevékenységüket. Az esten szintén résztvevő Muhr Albert is felszólalt, aki Muhr Othmárnak, a soproni huszárok csata során hősi halált halt parancsnokának az unokája, s kiemelte, hogy Lengyelországban napjainkban is rendszeresen megemlékeznek a csata évfordulójáról.
A rendezvény az est egyik ötletadója, Rangel István barátunk, a Székesfehérvári Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény vezetője által hozott borok (amit itt is köszönünk!) és az általunk biztosított sós és édes sütemények melletti kötetlen beszélgetéssel zárult, kölcsönösen egyet értve abban, hogy az érintett települések bevonásával folytatni szükséges a csata történetének és jelentőségének a feltárását, valamint bemutatását.
A rendezvény résztvevői számára az elhangzott előadások összefoglalását tartalmazó kis brosúrát állítottunk össze, ami utólag a blogról is letölthető.
Köszönjük az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatójának, Dr. Szögi László úrnak, hogy a tavalyi Doberdó-estünket követően ismét rendelkezésünkre bocsátotta a díszterem patinás helyiségét, s a könyvtár munkatársainak a szervezésben, az est sikeres lebonyolításában, valamint a brosúra megjelentetésében nyújtott önzetlen segítségét!
