„Isten segíts!”

2011.05.23. 07:20 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 21. rész

Előre, az ellenség után!

Másnap, május 4-én délig semmi esemény sem történt. A többiek is visszajöttek a kirándulásból, a támadásból nem lett semmi. Dubovay hadapróddal sokáig beszélgettem a fedezéke előtt, nézegettem a térképeit. Délután Énekes százados összegyűjtötte a zászlóaljat és hazafias, lelkes beszédet intézett hozzánk. Előadta, hogy ma két táviratot kapott, az egyikben az áll, hogy a németek jobbszárnyunkon áttörték az oroszok vonalát és 8.000 foglyot és sok ágyút ejtettek zsákmányul. A másik távirat azt tartalmazza, hogy balszárnyunkon, fönt Gorlicénél is áttörték a mieink az orosz frontot és óriási győzelmet arattak. 30.000 fogoly és tömérdek ágyú a zsákmány. Tehát most mi is megindulunk előre és a középen előttünk levő ellenséget megtámadjuk és kiverjük szép hazánkból. Harsány éljenzés fogadta e beszédet, melyet a Kárpátok bércei sokszorosan visszhangoztak.

A németek által zsákmányolt 28 cm-es orosz ágyú A németek által zsákmányolt 28 cm-es orosz ágyú
(forrás: allworldwars.com)

Tehát még ma, mindnyájan elmegyünk és megtámadjuk az oroszokat. Isten segíts! Elérkezett azon óra, hogy bele kell rohanni a golyózáporba. Isten veled kedves jó apám, drága jó anyám, imádott feleségem, szerető gyermekeim! Ha a végzet úgy akarja, hogy elessem e vérzivatarban, s ha megtudjátok halálom hírét, hullajtsatok egy pár könnyet értem. Ha pedig életben maradok, vagy megsebesülök, akkor talán még viszontlátjuk egymást. A Magyarok Istene vezéreljen és oltalmazzon bennünket.

Nemsokára találkoztam Turival, elbeszélgettem vele, s megbíztam egy és más dolgokkal, ha eltalálnék esni. Azután a kulacsokkal vízért mentem. Visszatérve láttam, hogy 3–4 sebesültet visznek hozzám közel hordágyon. Az egyik szörnyen jajgatott, megismertem Bucsmán György volt. Mindkét lábát golyó találta.

Azután sorakozó teljes felszereléssel és eltávoztunk a kéthetes tanyázásunk helyéről. Csakhamar elértük egész csendben az előretolt állásokat. Itt az oroszok alig 200 lépésnyire lehettek tőlünk a sűrű erdőségben. Ekkor azt kérdi tőlem Dubovay hadapród: „Akar-e küldönc lenni?” „Akarok.”– mondám. „No, hát akkor jól jegyezze meg az utat, mert a parancsot vaksötétben, golyózáporban, fától-fáig hason csúszva is teljesíteni kell! ” „Nem baj – mondám, csak az utat tudjam.” Ő erre elvezetett Bauer hadnagy fedezékéhez és neki bejelentett, hogy én leszek a küldönc Mayer századostól, a 6. századnál.

Tehát ismét küldönc lettem. Egy másik küldönccel, Bende Benedekkel elmentem a Mayer százados fedezékéhez, hogy kiismerjem az utat. Minden jelesebb fát, vagy csonka fatörzset jó szemügyre vettem, és mégis később – mikor este visszaküldtek Bauerhez – teljesen eltévedtem és sehogy sem találtam a csapást. Visszamentem Mayerhez és az egész küldöncsereg – heten – elindultunk, de heten sem tudtunk elmenni Bauerhez. Miután teljes két óra hosszáig botorkáltunk a vaksötétben a sűrű erdőben – átkozva a sötétséget – végre megtaláltuk a helyes nyomot.

Másnap, 5-ére virradó éjjel nagy lövöldözés és ágyúzás volt. Az előretolt állásokból az oroszokat megtámadták és kiverték a mieink. Ekkor már ismét sokat éheztem, de Bendétől vásároltam kenyeret és szalonnát és ismét jóllakhattam egy párszor. 8 óra táján jöttek a jelentések, hogy az oroszok előttünk visszavonulnak, mert a két szárny be van kerítve és a középnek is hátrálnia kell, ha fogságba nem akar jutni.

Orosz lövészárok roham után, 56-ik gyalogezred Orosz lövészárok roham után, 56-ik gyalogezred
(A hadsereg című korabeli újságból)

9 óra után megindultunk előre, miután én is beálltam a szakaszba Boros, Gojdár és Dandé barátaimhoz. Egyenesen mentünk előre, keresztül az oroszok lövészárkain. Egy fia ellenség sem volt sehol, csak a széthányt lőszerek, ásók, ruhafélék stb. hevertek mindenfelé. Lementünk egy óriási völgybe, s onnan fel a borzasztóan magas hegyre. Mindenütt az irdatlan erdőségek, falunak, emberlakta helynek sehol semmi nyoma e vidéken. Sajnos Dubovay hadapród már nem volt velünk, ő visszamaradt még Hegyzávodon, betegen.

Kisebb pihenő után tovább észak felé, mindenütt az ellenség nyomában. Egész estig meneteltünk hol jó úton a hűs erdőben, hol rajvonalban szakadékokon, mélységeken, sűrű erdőkön, hegyeken, völgyeken át holtra fáradva, kimerülve. Késő este egy tisztáson telepedtünk le. Vacsora nélkül Borossal a két sátorlap alá bújva, összehúzódva, mint a malacok, így aludtunk éjfélig.

Éjfélkor arra ébredtem fel, hogy osztják a kávét, melyből én is ittam három ízben is. Éjfél után óriási puskaropogás hallatszott észak felől, ott nagy ütközet folyt. Reggel osztottak ki köztünk kávékonzervet is. Ez igen jó ennivaló, két kockából készül egy csajka jó kávé, de ahhoz tűz és víz kell, s mivel mi az ilyen fényűzést ritkán engedhettük meg magunknak, én többnyire szárazon ettem meg kenyérrel, de így is nagyszerű, tápláló eledel volt.

Következő rész: „Életemnek egyik legborzalmasabb napja”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

Szólj hozzá!

Címkék: b. sárközy gergely énekes ágoston százados dubovay istván hadapród őrmester hegyzávod gorlicei áttörés

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr132925038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása