„Ha van Isten, miért nem süllyeszti el ezt az utálatos kőpalotát?”

2011.03.07. 07:38 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 10. rész

Komisz élet – cigány élet

Sohasem fogom elfelejteni azon szomorú időket, melyeket mint újonc töltöttem a laktanyában. Ez az igazi komisz élet, de nem gyöngyélet, hanem alábbvaló volt a sátoros cigányénál. Én, mint civilben igazságos, egyenes lelkű, hazudni nem tudó ember, itt e cigányéletben rendkívül levertnek elkeseredettnek éreztem magamat. Sokáig nem tudtam megszokni – de a valóságban sohasem – azt a huncutságot, gazságot, káromkodást, szájhősködést, furfangosságot, hazugságot, ami itt erénye a katonának. Hiszen a civil életben is előfordulnak e jelzett bűnök, de korántsem oly elfajult mértékben, mint katonáéknál.

Napi parancs kihirdetése Napi parancs kihirdetése
(korabeli fotólap)

Óh, hányszor elgondoltam magamban, ha van Isten, miért nem süllyeszti el ezt az utálatos kőpalotát 1000 ölnyire a föld alá minden bennlakójával együtt, amiatt a borzalmas istenkáromlások miatt, melyeket itt minden pillanatban hallani lehet? Hogy bánnak itt meglett családapákkal tejfeles szájú tacskó altisztek és hadapródok? A kurva, piszkos, büdös, bitang, tetves jelzők még az enyhébb kifejezések voltak. A lélegzet elakadt bennünk, mikor valamely altiszt hányaveti gőgjében miként szidalmazott bennünket, és a legtöbbször semmi ok sem volt rá. És ha az illető, kire e válogatott kifejezések zápora hullott, bármennyire nem érezte magát arra méltónak és védekezni próbált, jött a kuss, a hallgass, meg a ne pisszenj! Aki ügyesen tudott hazudni, hízelegni, azé volt az igazság.

Ha az ember szófogadó, engedelmes volt, akkor meg rákaptak és azt uszították, küldözték mindenfelé. Csakhamar beláttam, hogy itt az igaz embernek – aki nem tud hazudni, hízelegni, furfangosnak lenni – el kell pusztulnia. Ha bejöttünk a gyakorlótérről sárosan, fáradtan, éhesen, előbb az altisztek szeszélyeit kellett eltűrnünk. Sőt igen sokszor enni sem hagytak bennünket. Ha valamelyik furfangosabb ellógott közülünk, hányszor volt ezért sorakozó, zaklatás? Ha gyakorlat közben 50–60 ember közül egy eltévesztette a lépést, vagy fordulást, számtalanszor ismételni kellett. Egyért szenvedett az egész. Nyolc hét alatt minden reggel 3 vagy 4 órakor felzavartak bennünket, örökké puculni kellett, mégsem voltunk tiszták, rendben soha. Fél 5, 5 órakor, még a kávét le sem nyeltük, már sorakozni kellett lenn az udvaron esőben, sárban, hóban, fagyban, hidegben. Hányszor tekintettünk irigy szemekkel a II. pótszázad épülete felé, ahol még minden ablak sötét volt, azok még fel sem keltek, mi meg már sorakozóban álltunk. És miért volt mindez? Mert az altisztjeink be voltak gyulladva, vagy pedig keseríteni akartak bennünket.

Közlegények bemutatják a feljebbvaló előtti tiszteletadást Vizsgáztatás a laktanyaudvaron. Közlegények bemutatják a feljebbvaló előtti tiszteletadást.
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918)

Ugyanis a százados kiadta a parancsot a szolgálatvezető őrmesternek: holnap hét órakor kivonulás ide, vagy oda. A szolgálatvezető kiadta a szakaszparancsnoknak: hatkor sorakozó, fél hétkor kivonulás! Azok viszont kiadták az altiszteknek: fél hatkor sorakozó! Az altisztek kiadták a naposoknak: négykor ébresztő, fél ötkor kávé, ötkor sorakozó! A naposok ismét fél órával előbb felzavartak bennünket, nehogy elkéssünk és őket megpiszkálják érettünk. Így történt, hogy fél ötkor már lesorakoztunk és ott dideregtünk, ácsorogtunk, topogtunk fél hét, illetve hét óráig. Szinte örültünk, mikor kiindulhattunk ez oroszlánbarlangból, mert künn a határban széjjel voltunk szórva és szabadabban mozoghattunk. De otthon a szobában úgy éreztük magunkat, mint a kalitkába zárt rab madár. Szegény feleségem, mikor vasárnaponként bejött hozzám, csak az ablakon és a kerítésen át tudtam vele beszélni, és a kerítés rácsa közt lopva bevenni a pakkot. Ekkor még szó sem volt arról, hogy kiengedjenek vele a városba.

Altisztjeink rettenetes zsarnoki hatalommal uralkodtak felettünk. Azonban magamban beismerém, hogy szükséges e szigorú fegyelem, mert e nélkül nem lehetne rendet tartani és parancsolni a fiatalabbjainak és ravaszabbjainak. Csak az keserített el méltán, hogy egy bűnösért az egész szakasz, sőt sokszor az egész század ártatlanul lakolt.

Megtörtént sokszor, hogy mikor fáradtan hazajöttünk a gyakorlatról és leültünk, az altiszt szeszélyes parancsára senki sem ugrott fel. Tehát sorakozni kellett mindőnknek és menni ahová küldött: egy pohár vízért a kantinba, két szivarért vagy egy doboz gyufáért menni kellett az egész társaságnak. Ilyen volt ez a gyöngyélet az első négy hétben!

Következő rész: „Négykézláb, vagy hason kúsztunk előre bokrokon, vízmosásokon, szakadékon át”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

4 komment

Címkék: b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr962717144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2011.03.11. 19:49:15

A leírtakat a világ valamennyi hadserege alkalmazta. A cél az egyéniség megtörése, a kollektív összetartás megteremtése volt - bármi áron!

- duplagondol 2015.02.22. 09:26:10

Ez a szöveg alighanem a nyitja annak, miért lehettek olyan népszerűek a katonatanácsok 1918-19-ben. A Monarchia, később a Horthy-kor csődje is megmutatkozott mind a két világháborúban, nem csak a túlerő. Zsellérekkel, alultáplált szolgahaddal megvívni egy világháborút? Olyan szemléletet vinni a hadseregbe, amit a teljesítményelv helyett első körben a kasztrendszer határoz meg? És ha mégis van kitartástudat vagy az úri réteg egy része példát tud mutatni a fronton: akkor is mi végre? Mikor háborúztunk előtte és utána az olaszokkal? Ha egyénileg elnyomták a sajátjai, jó katona se lett, jó hazafi se lett belőle, nem volt 'eszméje', ami a románok, csehek, szerbek elé vitte volna '18-19-ben. És innen indulva lett a 'nemzeti eszme' mára pántlikába csomagolt lótúró.

- duplagondol 2015.02.22. 09:31:10

Az angoloknak ez utóbbi arra volt jó, hogy a Somme-nál vágóhídra vigyék a közlegényeket a nagyeszűek, akiknek nem szólt senki, hány tankot tudnának rövid időn belül, a legnagyobb erőráfordítással legyártani. Közben meg 'kollektív összetartásról' szónokoltak, mint a Magyar Néphadseregben.

Spártában tudták, mi a módja a dolgoknak. Gyerekkorban törték meg az ellenállást, felnőtt korukra, az értelmük megnyílásával pont az ellenkezőjére törekedtek, hogy dönteni képes, önállóan is harcolni kész, de a társát a falanxban saját pajzsával is védő katonákhoz jussanak.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2015.02.22. 23:38:16

A hadsereg is a társadalom része, annak a tükre.

Olasz kutatótársaink mindig felemlegetik, hogy az első világháború idején az osztrák-magyar lövészárkok világa mennyivel "demokratikusabb" volt az övékhez képest, ahol óriási volt a legénység és a tisztek közötti szakadék. Mi ezt ugyan vitatjuk, de ők ez ellen határozottan tiltakoznak. Mennyire relatív minden...

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

  • Buna Katalin: Egy érdekes cikk a Szarvasi közlönvben 1934-ből. Vajon a 80-100 db dia meg van még valahol? "Szé... (2021.11.30. 19:33) Csak egy pár képeslap…
  • magyaros17: @KajonÁrpád: Igen, a vártűzérségnél játszott szerepről hallottam. A legtöbb vártűzér sapkajelvénye... (2021.11.30. 11:02) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: Ez a Gunesch mindig meg tudja lepni az embert! (2021.11.29. 21:30) „Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”
  • PintérTamás: A blogon Rózsafi János posztjában többször is említésre kerül a József hőherceg által "Kövér Berta... (2021.11.27. 11:42) A híres 30 és feles
  • PintérTamás: A hatásáról így számolt be egy olasz hadifogoly, akinek a vallomását József főherceg rögzítette a ... (2021.11.25. 23:42) A híres 30 és feles
  • Utolsó 20

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása