Hát elkezdődött…

2010.08.16. 09:03 :: RózsafiJános

Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 3. rész

A háború kitörése és a sorozás

A magnetofon orsója pörgött, s a szalagon egyre szaporodott Borbély Kálmán tüzér főhadnagy életének története. Eljutottunk a végzetes 1914-es esztendőhöz, amelyről Kálmán bácsi a következőket mesélte. (Szavait nem szószerint, hanem az elhangzottak tartalmi kivonataként adjuk közre.) 

Hogy milyen volt az 1914-es esztendő? Már tavasszal érezni lehetett, hogy van valami a levegőben. Feszültek voltak az emberek, talán többet politizáltak, mint előtte. A tanulás sem ment olyan komolyan, csak úgy tessék-lássék. Érezni lehetett, hogy történni fog valami nagy dolog, de hogy mi, azt senki sem tudta.

1914. június végén, már Győrben voltam, mert megkezdődött a nyári szünetünk. Egy vasárnapi nap, amikor a Rába-parttól jöttem a fürdésből, találkoztam Mojzer Feri barátommal. Ő mondta el, hogy Szarajevóban megölték a trónörököst, Ferenc Ferdinándot és a feleségét. Mondta, hogy ennek súlyos következménye lesz. Rövidesen aztán megtudtuk, hogy mi.

A merénylet fotója a korabeli sajtóban A korabeli sajtóban megjelent kép a merényletről

Amikor megkezdődött a mozgósítás, érdekes volt a lakosság viselkedése. Mintha nem tudták volna, milyen is a háború. Valóságos népünnepély volt a város utcáin. A lakosok, ha megláttak egy katonatisztet, akkor nem csak üdvözölték, hanem a vállukra emelték és úgy meneteltek vele. Jól jártak a közkatonák is, mert azokat meg itatták, énekeltek velük. Nem egy baka olyan részeg volt, hogy már nem tudott állni a lábán. Mindenki háborút akart.

Korabeli újságcikk a „hadiszolgáltatások iránti kötelezettség” kezdetéről Korabeli újságcikk a „hadiszolgáltatások iránti kötelezettség” kezdetéről

Először csak részleges mozgósítás volt Szerbia ellen. Augusztus elején már általános mozgósítás volt. Akkor a mozgósítás nem behívólapokon történt, hanem plakátokon. Azon volt feltüntetve, hogy kiknek, melyik korosztálynak hol kell jelentkezni. Amikor az általános mozgósítás volt, akkor a katonazenekar egész nap az utcákat járta, és indulókat játszott. Nagyon háborús volt a hangulat, a fiatalság szinte kívánkozott a háborúba.

Újoncok bevonulása Budapesten 1914-ben Újoncok bevonulása Budapesten 1914-ben
(Balla Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon. Magyarország I. világháborús képes albuma című könyvéből)

Sorozásom pontos időpontjára már nem emlékezem. Az 1894-es évfolyamra csak 1915 márciusában került volna sor, de mi előbb jelentkeztünk. A komáromi 5-ös tábori tüzér ezredhez szerettem volna kerülni, mivel Komáromban voltak a rokonaink. Sajnos nem sikerült, mert betelt a létszám. A sorozáson azt javasolták, hogy jelentkezzek a 28-as tábori tüzér ezredhez, amely Przemyślbe való, de most éppen Komáromban vannak ők is. Így aztán a sorozáson részt vevő két barátommal, Mojzer Antival és Bence Istvánnal jelentkeztünk a 28-as tüzérekhez. Ez egy galíciai lengyel ezred volt. Még egy győri zsidó gyerek is velünk jött, a Fildmann Jenő, és így négyen vonultunk be, mint magyar önkéntesek. Később még három magyar került oda, egyik az osztálytársam volt, Markovics Gyula, aki később középiskolai tanár lett. A másikból, Mottel Gyulából a háború után postaigazgató lett. Volt egy vasúti ember is, aki később elkerült az ezredtől. Így hatan voltunk magyarok.

Korabeli újságcikk a népfelkelés elrendeléséről, amely a behívás módját is meghatározza Korabeli újságcikk a népfelkelés elrendeléséről, amely a behívás módját is meghatározza

2 komment

Címkék: komárom győr ferenc ferdinánd sorozás borbély kálmán przemyśl szarajevói merénylet 28–as tábori tüzérezred 5–ös tábori tüzérezred 1914. június

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr722181403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Brájen 2010.08.16. 20:23:34

A visszaemlékezésben Borbély Kálmán azt mondja, hogy akkoriban "a mozgósítás nem behívólapokon történt, hanem plakátokon". A népfölkelés elrendeléséről szóló újságcikkben pedig azt írják, hogy "behívójegyekkel" vagy "hirdetményen" keresztül. Hogy volt ez akkoriban, végülis léteztek személyre szóló behívólevelek, s ha igen, ezek lennének a behívójegyek?

RózsafiJános · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.08.18. 09:32:32

Mint mondják: a kérdés jó. Viszont úgy döntöttem, hogy nem pár sorral válaszolok, a téma sokkal nagyobb. A bevonulások több módozatának, végrehajtásának vizsgálata megér egy önálló posztot. Ígérem, jelentkezem vele!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása