A Nagy Háború

Kajon Árpád a korábban már megismert, szinte tudományos alaposságú fotógyűjtési és speciális újraszínezési szenvedélye mellett a haditechnikai eszközök iránt is nagy érdeklődést mutat. Tőle kaptuk az alábbi vendégposztot, amelynek megírására a hét elején Kókay László naplójában a rakétapisztoly használatáról olvasottak ösztönözték.

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 29. rész

1916. május 10-én délután az olaszok ugyan nyugtot hagynak hőseinknek, azonban a saját tüzérség hatékony tüze, az állások közelsége miatt ismét veszélyezteti őket is. Éjszaka megérkezik a már olyannyira várt „abléz” és a jelentősen megfogyatkozott szegedi 46-osokat a temesvári 61-esek váltják a San Martino előtti állásokban. A tölcsér körül harcok hatására azonban a segeti táborban sem tudnak nyugodtan pihenni…

A fénykép és ami mögötte van 5.

Az első világháborúban a lovasság mint fegyvernem elvesztette régi jelentőségét. A gyalogosított lovasok háború alatti öltözete, felszerelése a két fegyvernem különleges elegyét mutatja, a téma iránt érdeklődők számára sok érdekes részlettel szolgálva. A Facebook oldalunkról már jól ismert Csapó János gyűjteménye is tartalmaz egy ilyen katonáról készült fotót, amit most nagyító alá veszünk.

A montenegrói Sutomorén töltött nyári vakációnk során ismerőseinktől hallottuk, hogy „valamilyen romos vár” található az öböl feletti sziklán. Az alábbi rövid írás és néhány kép a hír hallatára tett felfedező utunkon fellelt emlékeket örökíti meg.
 
 
 

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 28. rész

1916. május 10-én délben újabb századparancsnokot veszít az ezred az aknatölcsér körüli harcokban. Néhány órára szünet áll be, amikor az olaszok is elhordják a halottaikat, majd újra indul a támadás a környék ellen. Bedől a dekungok egy része. Hősünk és társai mindenre elszántan, kezükben kézigránáttal és szuronyos puskával várják az olaszok betörését…

Kiállítás-ajánló

„Falunk krónikájának nem azért kell fennmaradnia, mintha ott világra szóló dolgok történtek volna. Csak volt egy saját kis világunk – ami persze nem volt a „világok legjobbika” – mégis, olyan kis világ, amely számunkra az élet körforgását, a létezést, az otthont és a meghittséget jelentette.”

Nemrégiben beszámoltam a Doberdó-fennsíkon található Haláldombnál a 2. isonzói csatát követően hetekig sebesülten fekvő osztrák–magyar katonák történetéről. A mostani írás a megtalálásukat eredményező, Barakonyi Károly önkéntes tizedes vezetésével végrehajtott felderítő vállalkozás történetét mutatja be.

Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 27. rész

1916. május 10-én napközben is folytatódik a mindennapossá vált olasz tüzérségi és gyalogsági támadás a robbantott aknatölcsér és a környező terület ellen. Temesvári 61-esek érkeznek a megfogyatkozott szegedi 46-os védők segítségére. Hősünk és társai élete állandóan veszélyben forog. Sorra dőlnek ki mellőle a társai, s ezúttal ő is könnyebb sebesülést szerez…

A 20. honvéd gyaloghadosztály tűzkeresztségének története

Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban a 20. honvéd gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokban vettek részt a Monarchia északkeleti szegletében, Rohatyn térségében. A honvédeknek drámai első csatájukban a túlerőben levő orosz csapatok mellett számos egyéb nehézséggel is szembe kellett nézniük…