Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd oldalkanonoki minőségben. A ceremónia előzményeire, illetve magára az eseményre így emlékezik Csernoch János – emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására címmel 1963-ban Bécsben megjelent könyvében.
2014-ben, az I. világháború kitörésének centenáriuma alkalmával Szombathelyen emlékévet szerveztek. Ennek keretében – elsősorban az egykori Vas vármegyére koncentrálva – kiállításokra, konferenciákra került sor. A szervezők felhívására előkerültek a padlásokon őrzött ládák és dobozok megsárgult emlékei, fényképek, levelezőlapok és nem utolsósorban naplók és füzetek. Ezekből jelent meg nemrégiben egy új kötet, amelyről Jagadics Péter, a kiadvány szerkesztője küldött rövid ismertetőt.
Boros Péter géppuskás hadnagy elszánt katona volt. A civilben sikeres és víg kedélyű zenetanárt pesszimista, zárkózott, keserű emberré tette az egy éve tartó frontszolgálat, a folyamatos visszavonulás, társai elvesztése, a menyasszonyától való távollét. Imre Gábor megpróbálja jobb kedvre deríteni…
Száz esztendővel ezelőtt, 1916 decemberében immár a harmadik karácsonyt töltötték távol a szeretteiktől az első világháború hadszínterein szolgáló katonák. Az esetek nagy részében a szeretet ünnepének eltöltése a frontvonalban nem volt zavartalan, még akkor sem, ha esetleg a harcok szüneteltek az egyes védőszakaszokban. Így volt ez a magyar királyi 29. népfelkelő gyalogezred esetében is, amikor 1916. december 25-én szentmisén vettek részt a Gyimesi szoros előterében, a Camuga patak közelében. Az eseményt az alakulat tábori lelkésze visszaemlékezésében örökítette meg.
1916-ban már a harmadik karácsonyt és Újévet töltötték a katonák a lövészárkokban, a hátországban pedig egyre nehezebbé vált a mindennapi élet. A képeslapon küldött jókívánságokba 1916-ra már egyre gyakrabban foglalják bele a béke utáni vágyakozást. A csukaszürkébe öltözött földműves, kereskedő, kispolgár, falusi vagy városi intelligencia a maga szerény vagy kifinomultabb tehetségével rövid üdvözlőlevelet fogalmazott, amit aztán a tábori posta igyekezett kézbesíteni. Ilyen, a harctéren és a hátországban íródott üdvözlőlapokból közlünk most egy kis válogatást, betűhív átiratban.
Imre felderítő szakasza a kozák kaland után megpihen a szomszédos honvéd alakulatnál, majd a foglyokkal visszatér a saját zászlóaljához, ahol nagy elismeréssel fogadják az egységet. Másnap folytatódik az állás építése, amelyre szükségük is lesz, mert megérkeznek eléjük az oroszok…
2016. január 22-én és 23-án Propaganda – történelem, művészet és média az első világháborúban címmel tudományos konferenciát rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. December 12-én az intézmény Tanácstermében bemutatták a Propaganda – politika, hétköznapi és magas kultúra, művészet és média a Nagy Háborúban címmel megjelent, a konferencia előadásainak írott változatát tartalmazó kötetet is. A könyvbemutatón Ablonczy Balázs történész, az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa beszélgetett a könyv szerkesztőivel, ifjabb Bertényi Ivánnal, Boka Lászlóval és Katona Anikóval.
Vas megyéből lelkes kutatócsapat indult december elején útnak, hogy felkeresse a Szent Márton tiszteletére szentelt ukrajnai templomok mellett a császári és királyi szombathelyi 83. gyalogezred galíciai Batków melletti harcainak a helyszínét és temetőjét.
Hősünk korai ébredés után felkeresi a tábori őrsöt. Friss trágyaszagot hoz feléjük a szél, majd a ködben kozák pikák tűnnek fel. Baloghgal együtt vad tüzelésbe kezdenek. A sikeresen végződő hajnali csetepaté után felderítő vállalkozásra küldik Imre Gábor szakaszát, ami újabb kozák kalandba torkollik. Maga is szembekerül egy rárontó lovassal…
Nagykanizsán a helyiek által Citrom-szigetnek nevezett, szükséglakásokból álló lakónegyed egykor József főherceg laktanya néven a Monarchia katonáinak épülete volt. Diadalíves, impozáns főkapujával, a zárt, négyszögletű udvar köré egységes koncepcióval kialakított kaszárnya az időszak legszebb katonai létesítményei közé tartozott.
Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Legutóbbi kommentek