Az 1904 mintájú jelzőpisztoly

2013.09.18. 06:33 :: KajonÁrpád

Kajon Árpád a korábban már megismert, szinte tudományos alaposságú fotógyűjtési és speciális újraszínezési szenvedélye mellett a haditechnikai eszközök iránt is nagy érdeklődést mutat. Tőle kaptuk az alábbi vendégposztot, amelynek megírására a hét elején Kókay László naplójában a rakétapisztoly használatáról olvasottak ösztönözték.

 

A szóban forgó jelzőpisztolyt eredetileg a német császári hadsereg rendszeresítette 1894-ben. Az osztrák–magyar haderő tőlük vette meg a gyártás jogát és Leuchtpistole M04 néven rendszeresítette 1904-ben. Több fegyvergyár is gyártotta.

Osztrák-magyar rohamcsapat tagjai, a középen ülő szakaszvezető övében jelzőpisztoly látható Osztrák-magyar rohamcsapat tagjai, a középen ülő szakaszvezető övében jelzőpisztoly látható (forrás: flickr.com/photos/paranoid_womb)

A fegyver űrmérete 26,5 mm, hossza 35 cm, súlya 1,32 kg. A működése rendkívül egyszerű: a sátorvas előtt futó kart kissé előretolva a fegyvercső reteszelése kiold és így az előrebillenthető. A lőszer betöltése után a csövet hátrabillentve az a zárt állásban rögzül. Az elsütőszerkezet egyszeres működésű, azaz minden lövéshez kézzel kell felhúzni a kakast.

A rakétapisztoly elsütőszerkezete A rakétapisztoly elsütőszerkezete
(A szekszárdi Baka múzeum gyűjteményéből, fotó: Tálosi Zoltán, további képek a pisztolyról Kókay László naplójának ebben a részében)

A kakas felhúzása után a fegyver tűzkész. Az elsütőbillentyű meghúzásakor a kakas rácsap az ütőszegre, ami a csappantyúra ütve beindítja a hajítótöltetet. A cső előrebillentésekor a hüvelyvonó kissé kitolja a hüvelyt, ami így könnyen megfogható és kivehető. Ezután a következő lőszer betölthető.

A jelzőpisztoly szerkezeti rajza A jelzőpisztoly szerkezeti rajza
(forrás: heeresgeschichten.at/sonstiges/leuchtpistole/leuchtpistole1.htm)

A pisztolyhoz rendszeresített eredeti lőszer 102 mm hosszú és kb. 100 g tömegű volt. A rézből készült hüvely aljában 2 vagy 5 g lőpor volt hajítótöltetként. Erre került két filckorong, majd a világítótöltet (magnézium), arra egy újabb filckorong. Erre jött még egy parafakocka, egy parafahenger és végül lezárásként egy kartonkorong. A rézhüvelyek hatszor újratölthetőek voltak.

A jelzőtöltény metszeti rajza A jelzőtöltény metszeti rajza
(forrás: heeresgeschichten.at/sonstiges/leuchtpistole/leuchtpistole1.htm)

Később további lőszereket is rendszeresítettek a pisztolyhoz. Egyrészt különböző színű jelzőtöltényeket: piros, zöld és sárga színekben. Ezeknél már csak a hüvelyfenék készült rézből, a hüvely palástja már impregnált kartonból volt. A világítótöltet színét a kupak színével és alakjával is jelölték, így könnyebben meg lehetett találni a keresett színt még sötétben is. A töltetek kb. 10 másodpercig égtek, a világítótöltet pedig egy kb. 200 lépés átmérőjű kört világított be.

Az ún. „M” jelzőtöltények több, különálló világítótöltetet tartalmaztak, amik csak a röppálya tetején gyulladtak be. Az ilyen jelzéseket messzebbről észre lehetett venni, de csak 5 másodpercig égtek.

Tölténytáska a jelzőtöltényekhez Tölténytáska a jelzőtöltényekhez
(Rest-Ortner-Ilmig: Des Kaisers Rock im 1. Weltkrieg kötetből)

Rendszeresítettek ejtőernyős töltényeket is, ezek lassabban ereszkedtek lefelé, így nagyobb területet világítottak be. Az ejtőernyő miatt azonban vigyázni kellett a széljárásra, nehogy a saját csapatok fölé sodródjon, megvilágítva azokat.

A világháború után számos utódállam rendszerben tartotta még sokáig, így a Magyar Királyi Honvédség is.

Végül egy filmfelvétel a német jelzőpisztolyról, amiben jól látható a pisztoly mérete, nyitása és zárása is.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr105521551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2013.09.18. 10:53:34

Az első képen nagyon kemény a csapat! Kár, hogy nem tudjuk melyik alakulatból származnak.

magyaros17 2013.09.18. 18:27:39

@MTi: Nem csak hogy kemény a csapat, de a felszerelések széles választékát mutatják be lábbelitől fegyvereken és szerszámokon át a sisakig. Nagyon jó fotó!

MTi 2013.09.18. 18:32:08

@magyaros17: kár, hogy nem tudunk többet róluk! Szerintem a fotó már 1918 tavaszán készülhetett.

wraith42 2013.09.18. 19:02:05

Nem tudom, szerintem nem olyan késői, pl nem látok Károly Csapatkereszteket, inkább 1917 elejére tippelnék.

MTi 2013.09.18. 19:24:49

@Ren42: igazad lehet, hiszen az o-m rohamcsapatokat már 1916 végétől szervezni kezdték.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása