„Gyün a kacsa!”

2010.12.21. 07:51 :: PollmannFerenc

Életkép az északi frontról

„Állásunk félköralakban ékelődik elő. A muszka időnkint azzal szórakozik, hogy légi torpedóval dob át nekünk egyet. Először ismerkedem meg ezzel a szörnyű fegyverrel. Szinte hangtalanul lövik ki, valószínűleg komprimált levegővel s így állandóan kell figyelni.

— Gyün a kacsa! — kiáltják az emberek s ahogy felpillantok, egy talán méteres lövedéket látok, amint a végén szétálló szárnyakkal, imbolyogva, szinte lassan, száll a magasba... már majdnem felettünk van... s akkor hirtelen, mintha egyensúlyát veszítené... lebukó orral zuhan lefelé és már robban is

Irtózatos egy detonáció, minden por meg büdösség. Alig lehet levegőhöz jutni s mire félig kábultan feltápászkodom, hogy utána nézzek, mi is történt, már látjuk ám a második torpedót jönni.

Aknavetők az orosz fronton Aknavetők az orosz fronton, jobbra egy "légi torpedó"
(Forrás: Wikipédia)

Az emberek pánikszerűen futnak szét, egyrészük kiugrál az árokból, hogy a puszta földön terüljön el, mint a béka.

És a második, pont az árokba csapódik le. Harminc méter hosszban el van temetve minden. A sánc helyén egy nagy tölcsér — tíz ember is elférne benne és a spanyollovasok drótjai szétszaggatva úgy meredeznek az égnek, mint rémült ember hajszálai.

Egy sütcerünk halott, kettő sebesült. Lakonikus megadással viszik őket a futóárkon hátra. A mieink már ösmerik ezt a játékot. Parancs nélkül azonnal hozzálátnak a károk kijavításához. Éjfélre talán újra kiépül a stellung.

Máskülönben csendben volna a muszka s éjszaka friss spanyol lovasokat kapunk, melyeket tartalékban lévő jászkúnjaink szállítanak ki. Mire végeztek — még sötétség van — újra jön egy kacsa. A farka kitüzesedve izzik s világít. Ez még a szerencse, mert így mégis észre vesszük s szalad is ám mindenki amerre lát.

Harcok Korytnicánál és Swiniuchynál 1916. augusztus 31-én Harcok Korytnicánál és Swiniuchynál 1916. augusztus 31-én

Ismét a dobhártyákat megrepesztő pokoli detonáció. Ismét van por, füst, sebesülés és az állás újból rombadőlt. Az emberek már ásnak is, sietni kell, mert négy huszárra ráomlott a föld és egy géppuska is el van temetve.

Hajnalban a jó nótás huszár Balázs Jóska, — aki úgy látom, a hadimesterséget is kitanulta — másodmagával átbújik a drótsövényünk alatt, hogy válaszként egy csomó kézigránátot behajigáljon a muszkák állásába. Jól dolgozhatott, mert odaát nagy a kiáltozás. De nem sokkal rá aztán a muszka jelentkezik újból s küldi reggeli üdvözletként a már konvencionális torpedót.

Hát itt tényleg nincs nyugalom s igaza volt Bessenyeinek, ezt csak felváltással lehet bírni.”

(Vitéz báró Roszner István: Katonák, népek, események. Budapest, é.n., 561-562.)

Szólj hozzá!

Címkék: kacsa aknavető báró roszner istván

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr132527149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

süti beállítások módosítása