Imre Gábor kadét doberdói naplója – 26. rész
Megindul az olaszok támadása a Monte dei Sei Busi ellen. Hősünk magasba lövi a vörös rakétát, ami az ellenség közé hullva jelzi a támadás helyét…
Megindul az olaszok támadása a Monte dei Sei Busi ellen. Hősünk magasba lövi a vörös rakétát, ami az ellenség közé hullva jelzi a támadás helyét…
Fiumei történeti munkák szerint a rossz ellátás miatt Kiskunhalason is tömegesen hunytak el a háború idején olasz internáltak. Végső István kiskunhalasi helytörténész szerint ezek az állítások komoly tévedésen alapulnak.
Hősünknek eszébe jut az ott hagyott szakasza és Stefán barátjától elindul vissza az övéihez. Épp időben érkezik, mert az olaszok megnyitották a drótakadályaikat a Monte dei Sei Busi felé. Hamarosan megszólalnak a huszonnyolcasok, majd megindul a gyalogság…
1915 októberének végén, a 3. isonzói csata idején rendkívül heves harcok folytak a Doberdó-fennsíkon. Debrecen város 39-es közös háziezrede San Martinótól délre, 3-as honvéd ezrede pedig a Monte San Michele északi lejtőjén található 197-es magaslaton vívott ebben az időszakban véres harcokat.
Hősünk a sörözést követően Stefán barátjánál élvezi a pillanatnyi nyugalmat, amíg meg nem szólal mögöttük az osztrák–magyar tüzérség. Az ellenség helyett azonban sorra közéjük érkeznek a gránátok. Halálra váltan küldöncöt menesztenek, míg az olaszok a sapkájukat dobálva mulatnak a gránátkabarén…
Ügyvédi praxisából kellett Dr. Danis Jenőnek a felvidéki Ratkóról bevonulnia, amikor 1915 nyarán számára is megérkezett a behívó parancs. A 29-es vadászokhoz került Losoncra, majd az orosz frontra, ahol a Bruszilov-offenzíva idején hadifogságba esett. Egy újabb háborús történet Rimaszombat környékéről.
Átkelve a holtak által megszállt állásszakaszon hősünk megtalálja a legnagyobb nyugalommal szardiniát eszegetve söröző Stefán kadétot. A tüzérségi megfigyelőtől bátorságfokozóként kapott sörből ő is kap. A kvaterkázás közben egy felelőtlen mozdulatáért majdnem az életével fizet…
Nagy Imre (1896-1958), az 1956-os forradalom miniszterelnöke, viharos életpályát futott be. Életrajzírói általában komoly fejezeteket szentelnek politikai előéletének, de az első világháborús katonaévei felett gyorsan átsiklanak. Pedig Viharos emberöltő címmel megjelent önéletírásában, amelyet romániai fogságában kezdett írni, jelentős terjedelmet szentelt első világháborús élményeinek is. Visszaemlékezéséből kitűnik, hogy a háború döntő módon megváltoztatta világnézetét.
A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással az állásokba betörő olaszok és az ellentámadást végző magyar csapatok. A debreceni 39-eseknek a háború alatti legsúlyosabb csatájukat kellett itt megvívniuk.
A nyugalmas forró reggeli napsütésben hősünk nem tud tétlenül pihenni. Elhatározza, hogy felkeresi a szomszéd szakaszt. Nem is sejti, hogy mi vár rá…
Legutóbbi kommentek