Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…
Gömöri hadinapló-sorozatunkat folytatva ezúttal egy Rimaszombat melletti kicsiny falu, mára a város részévé vált Rimatamásfalva községbe barangolunk el, ahol egykor Habán János (1889-1967) gazdálkodó élt családja körében. A besztercebányai 16. honvéd gyalogezredbe sorozott katona nem akármilyen emléket hagyott hátra az utókornak.
A háború és következményei – ahogy egy középiskolás, majd egyetemista ifjú megélte: ezt az alcímet is adhattuk volna a ma induló sorozatnak. A frontvonalból visszatérünk most a hátországba, és egy temesvári diák 1914-1920 közötti emlékeit tesszük közé 17 részben. A szerző, Dér Zoltán később a soproni Széchényi István Gimnázium megbecsült tanáregyénisége volt több évtizeden keresztül. Emlékének ápolását, önéletírásának megjelentetését volt tanítványai viselik szívükön.
Kétezer-tizenötben szélesen körvonalazódó nemzeti, sőt, nemzetközi összefogással nyilvános különvonat indul Szlovéniába, a száz évvel ezelőtt megnyílt első világháborús olasz front déli szakaszára. Doberdó, Isonzó, Görz, Caporetto, mind-mind máig ismerősen csengő nevek – ezeket a helyszíneket keressük majd fel vasúton, az Isonzó Expresszel. A tervezett utazás kapcsán a Karszt-vasút történetét ismerhetjük meg T. Hámori Ferenc írásából.
Kovács György háborús naplója több, általa a fronton írt verset is tartalmaz. Mára egyet választottunk ezek közül, amely egyúttal lezárása is forrásközlés-sorozatunknak.
Az Országos Széchényi Könyvtárban 1914 augusztusában létrehoztak egy első világháborús gyűjteményt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés befejezésekor a kollekció több mint 176 ezer könyvtári egységből állt. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része máig hozzáférhető az intézményben. Többek között erre is felhívja a figyelmet Szőts Zoltán Oszkár hiánypótló munkája, amely a könyvtár és a gyűjtemény történetét ismerteti meg az érdeklődőkkel.
Torontál vármegye székhelyének, Nagybecskereknek volt büszke háziezrede a Laudon báró nevét viselő cs. és kir. 29. gyalogezred. A bánáti magyar-német-román-szerb katonákból álló alakulat parancsnoka 1914 őszén a megyei törvényhatóságot is tájékoztatta az ezred harcairól, amelyet a Torontál című napilap is leközölt.
Kovács György háborús naplója az eddig közreadott történeteken kívül még néhány verset és sok különálló, különböző időpontban és helyszínen készült képet tartalmaz hosszabb-rövidebb kommentárokkal. Ma az eredeti sorrend szerint haladva az érdekesebb képekből és a hozzájuk fűzött szövegekből közlünk egy válogatást.
A katonák ellátásáért felelő hadtáp tisztek minden bizonnyal ritkábban kerültek olyan helyzetbe, hogy az ellenséggel szemtől szembe találtatva valódi haditettre ragadtassák magukat. De háborúban minden megtörténhet: nem csak az első vonalban harcolók, a front közvetlen közelében dolgozók is állandó életveszélyben vannak. A román tábornokot elfogó, majd tettéért vaskoronarendet kiérdemlő mohácsi adótiszt történetét Adorján László olvasónktól kaptuk.
Rövid összefoglalónk a 2014-es évről, fotókiállításról, felvidéki kutatásról, képregényekről, új szerzőkről, és nem utolsósorban az idei év legolvasottabb posztjairól. Egyúttal kiderül az is, hogyan alakul ez évben a posztok 2010-től mért népszerűségi listája. Minden olvasónknak boldog új évet és jó olvasgatást kívánunk!
Kovács György minden különös dolgot megfigyelt és megörökített a harctéren rajzban és írásban egyaránt, legyen az szép, avagy hátborzongató. Ez utóbbiakból volt a több, amiről a mai kép és mellé írt pár soros feljegyzés is tanúskodik…
Legutóbbi kommentek