Utolsó kommentek:

HorváthAttila 2019.03.12. 22:05:39

Nyilvánvaló, hogy Jegoró Sándor oroszul Alexandr Jegorov és nem Andrejevics Péter. Viszont az a forrás, amire hivatkozom - iskolai fogalmazás gyakorlása, részben egyes szám első személyben íródott szöveg, ahol a település neve egyértelműen kitalált (és nem Tass, máshol is szerepel nagyapám gyerekkori verseiben) - valószínűsíti, vagy legalábbis komoly esélyt ad arra, hogy a személy neve is kitalált. Nincs másik hadifogoly sír, se orosz se másmilyen - vagy eddig nem tudunk róla - a faluban. (Persze az is lehet, hogy az egész fogalmazás a képzelet műve, bár én adok egy esélyt rá, hogy valamilyen valóságmagja azért van, ezért is gyanítom, hogy "Andrejevics Péter" a valóságban Alexandr Jegorov volt.)

Bejegyzés: Hadifoglyok egy alföldi faluban

Lyle Scott 2019.03.09. 18:28:21

Nekem is lenne egy kérdésem, ha valaki olvassa a 46. részt. Az átcsoportosítás a Krn olaszok által elfoglalása után kerül elfogadásra. Ettől függetlenül volt olyan magyar többségű alakulat, mely továbbra is a felső Isonzói szakaszon harcolt tovább? Gondolok itt a Bovec-i medencére vagy akár még attól is északra a Predel-hágó felé?

Bejegyzés: „Elmegyünk innen, fiaim, e vad, sziklás hegyekből egy szép paradicsomi vidékre”

Lyle Scott 2019.03.09. 18:24:52

Az Isonzó felső folyásán jó sok katonai temető van. Biztosan ott nyugszanak örök álmukban!

Bejegyzés: „Elmegyünk innen, fiaim, e vad, sziklás hegyekből egy szép paradicsomi vidékre”

Lyle Scott 2019.03.09. 14:52:25

@RózsafiJános: Ez nagyon jó (még így 8 évvel is a hozzászólásod után)! :)

Itt meg egy kis videó, hogy pontosan merre is járunk: www.youtube.com/watch?v=g-x0XTUTNQg

01:18-tájékán volt a tábor. 32:43-nál, amikor az autó balra fordul Bovec felé, akkor már végig a Soca (Isonzó) legfelső folyása mellett halad az út. 39:46-kor pont a nagy katonai temető mellett haladunk el. 39:57-kor pontosan milliméterre :) a Monarchia csapatainak tökéletesen felújított sáncvonalának bejáratánál vagyunk (balra lehet bemenni). A videó végén, a körforgalom környékén volt pontosan a frontvonal. Onnét tovább már az olasz katonák lőállásainak maradványait találhatjuk meg.

Bejegyzés: „Hagyd csak fiam, legalább majd erősebben köpdösöl tőle…”

Lyle Scott 2019.03.09. 14:10:28

A következő oldalon is az első kép, ezt tábort mutatja.

Bejegyzés: „a jó menázsi mellett még a zsebeim is mindig tele voltak”

Lyle Scott 2019.03.09. 13:59:36

Ez nagyon jó, mert az első kép pontosan azt a hadtáp állomást mutatja, amiről Sárkőzy Gergely honvéd beszámolt. Háttérben a 2074 méter magas Goličica. Jobbra tőle megy az út a Vršič hágó felé, amit az orosz hadifoglyok építettek. Ami érdekes, hogy innét a front még nagyon messze van.

Bejegyzés: „a jó menázsi mellett még a zsebeim is mindig tele voltak”

Lyle Scott 2019.03.09. 09:03:05

Valószínűleg Kronauban nem osztrák család fogadta be kedves Gergely honvédünket, hanem szlovén. :) Ha az ember elmegy Bovecbe kicsit raftingolni, akkor a helyiekkel ezerszer inkább németül érteti meg magát, mint angolul, hiszen a szlovén emberek nem a Marsról jöttek a XX. század végén erre a vidékre. :)

Bejegyzés: „Porokat rendelt, később ricinusolajat és ópiumport”

bloggerman77 2019.03.08. 10:12:43

"Jegoró Sándor" nemigen lehet azonos Andrejevics Péterrel, hiszen a "Jegoró Sándorrá" magyarosított személy Alexandr Jegorov lehetett, ami szabályos és elterjedt orosz név.

Az "Andrejevics Péter" viszont akár szerb és akár orosz is lehetett, attól függően hogy Petar Andrejevic vagy Pjotr Andrejevics volt.

Bejegyzés: Hadifoglyok egy alföldi faluban

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.03.03. 20:22:24

@bloggerman77: Ezért írtam, hogy a fehér teória a kevésbé jellemző. :)

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

bloggerman77 2019.03.02. 20:39:25

@PintérTamás: A fehérkatona verzió kevéssé valószínű, ha szibériai fogolytáborban volt, mert ott a hazajutni nem tudó Csehszlovák Légió vonta uralma alá a területet, és azok vadásztak a magyar ás német foglyokra

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.02.28. 17:03:32

@bloggerman77: Igen ez is egy verzió, amire én is gondoltam. Novoszibirszkig nem jutott el a front, persze később is oda költözhetett a feleségével, viszont hadifogolytáborok voltak arra is és a polgárháború ott is dúlt. Az egy másik verzió, hogy a fehérekhez került (ez volt a ritkább eset egyébként), s így sebesült meg és talált rá Elena, amivel pedig később a Szovjetunióban és 1961-ben itthon sem volt érdemes dicsekedni...

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

bloggerman77 2019.02.28. 15:49:28

Amúgy véleményem szerint nincs "időtörés": a bácsi beállt a Vörös Hadseregbe 1917 után, és egy fehérekkel vívott összecsapás során sebesülhetett meg. Csak ezt a hazatért barát nem mondta, 1919 után nem volt egészséges az ilyen élményekkel itthon dicsekedni.

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

bloggerman77 2019.02.28. 15:45:57

Itthon is megtörtént, hogy a falura munkáéra kitett orosz hadifogoly annyira otthon érezte magát, hogy a háziasszonyhoz "közel került". És nem egyszer.
Az I. vh után komoly gondot okoztak azok a hadifoglyok, akik az orosz "feleségükkel" jöttek haza, itthon meg várta őket a "hites" asszony a gyerekekkel... Az ilyen orosz nőket tömegesen toloncolták haza.

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

HorváthAttila 2019.02.28. 12:05:11

"Fiam, én annyi katonát csináltam a Sztalinnak, hogy azér verte mög a Hitlert" - gyakran emlegette ezt egy hadifogoly, B. I. bácsi a falunkban, aki évekig volt ott. Gyakorlatilag hazaszökött, az ottani családját otthagyva, nehéz döntés volt számára. (Legalább is ezt mesélte az öregebbeknek.)

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.02.28. 11:48:29

@fofilozofus: Vannak az elmeséltekkel kapcsolatban egyéb kérdések is, amelyek nekünk is dilemmát jelentettek, de az egész történet különlegessége miatt végül a közlés mellett döntöttünk.

A helyiek, környékbeliek a hozzátartozókkal együtt néhány dolgot talán még tisztázhatnának.

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2019.02.28. 11:26:18

Ez nagyon megható volt. Valószínűleg több ilyen is történt, a hadifoglyok gyorsan teljes mértékben :-) átvették a frontra került férjek szerepét.

Itt volt egy kis ugrás az időben, azt hiszem:
"Kitavaszodott. Én a kolhozban dolgoztam"

Nem tudom, mikor sebesült meg, de szerintem a kolhoz egy pár évvel később jött csak, úgy 22? felé.

Bejegyzés: „Feltettük a taligára és hazavittük”

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.02.24. 23:58:31

A könyvbemutatóról készített fényképes beszámolónk a Facebook oldalunkon: www.facebook.com/media/set/?set=a.2574974299211311&type=1&l=cafd605933

Bejegyzés: Iskolapadból a pokolba

HorváthAttila 2019.02.22. 10:09:53

@magyaros17: Nagyon köszönöm az elismerést és az értékes kiegészítést, valóban könnyen lehet, hogy katona volt - a munkásszázad megjelölés miatt (Arb. Komp.) én is gyanakodtam ilyesmire, bár a családi emlékezet ilyen finomságokat nem őrzött meg, mindenki "hadifogoly" volt. Levéltári forrásokat eddig még nem kutattam, lehet, hogy kiderül közelebbi erről, bár amennyire tudom, kevés anyag maradt fenn ezzel kapcsolatban.
Salvatore státusza ha jól értem, hasonlít a Fekete kolostor szereplői egy részének státuszához, akiket vélt vagy valós megbízhatatlanságuk miatt internáltak (majd szortíroztak, stb). Ami érdekes, hogy említi Luigit, aki ha milánói volt, tényleg fogoly lehetett - és 17-ben "elvitték". Az, hogy számon tartották egymást, nem meglepő: a faluban fellelt tábori postákat olvasva, nagyon sokszor említik a bakák is a földiket, kivel hol találkoztak, mit üzent, stb.

A lap dátuma egyébként fent van a vonal alatt közvetlenül, eszerint 1918 szeptember 21-én adták fel.
Még egy érdekesség: a szövegben említett vasúti fosztogatás eléggé jól dokumentált, és a Hatos Pál könyvében sok helyen leírt kaotikus állapotok szép illusztrációja.

Bejegyzés: Hadifoglyok egy alföldi faluban

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút