Utolsó kommentek:

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.07.19. 20:47:54

A tanulmányból a megjelenés napján este MTI hír lett magyarul, majd románul is, ami azóta számtalan helyen megjelent. Talán eljut mindenhova, ahová el kellene jutnia... A szerkesztő örül ilyenkor.

Bejegyzés: Egy I. világháborús katonatemető hányattatott utóélete

csorsza 2019.07.15. 08:52:22

Schopenhauernek kár volt ezért a bölcsességéért annyit tanulnia :)

Bejegyzés: „Betipeg a szerkesztőségbe a hívatlan Mozsnyo…”

StencingerNorbert · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.07.10. 18:07:46

@dr650: A császári és királyi 69. gyalogezred 10. százada nem a Monte Sabotinon, hanem az Isonzó nyugati partján, Al-Ponténél volt állásban 1916. augusztus 8-án. A visszavonulás során az volt a feladatuk, hogy fedezzék az alakulatok átjutását, az ábrán is látható hadihídon az Isonzó keleti partjára, addig amíg a hídfő kiürítése befejeződik. Amikor a csapatok nagy része átjutott, a 69-esek hiába vártak a parancsra, hogy ők is elhagyhassák a hídfőt. Ekkor a századparancsnok, Sziklay Ödön főhadnagy, küldöncöket küldött hátra, hogy tájékozódjon, ők azonban jelentették, hogy nem találták a parancsnokságot, ahonnan az utasítást várták. Ekkor a főhadnagy maga adta ki a parancsot az Isonzó keleti partjára való visszavonulásra. Amint a század megkezdte a hadihídon való átkelést, parancs érkezett az építmény felrobbantására. Ezt a századparancsnok érthető okokból megakadályozta, amikor azonban alakulata nagyrésze átért, hozzájárult a híd felrobbantásához. Sajnálatos módon öt katona a túlsó parton rekedt, ők hadifogságba jutottak.
A szálloda történetéről sajnos nincs információm.

Bejegyzés: „Szilárdan birtokába vegye a görzi küszöböt”

PollmannFerenc 2019.07.10. 17:33:22

@PollmannFerenc: Ez a Szerző szíve joga. Én mégis úgy érzem, hogy így mintegy "előre lelövi a poént"... Ráadásul nagyon kurtán-furcsán szakad vége a történetnek... Fenntartom a véleményemet, hogy az a bekezdés a végén jobb helyen lenne.

Bejegyzés: „Szilárdan birtokába vegye a görzi küszöböt”

dr650 2019.07.10. 16:02:48

A történetben szereplő Park-Hotel ugyanaz, természetesen már újjáépítve, ami az Isonzó Expressz résztvevőinek is szállásul szolgálhat?
A 69/10-esek pedig ha jól sejtem, A Monte Sabotino-n rekedtek?

Bejegyzés: „Szilárdan birtokába vegye a görzi küszöböt”

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.07.10. 11:26:57

@PollmannFerenc: Igen. Szerzői tudatos szándék volt. Egyfajta keretbe foglalta ezáltal az írását.

Bejegyzés: „Szilárdan birtokába vegye a görzi küszöböt”

PollmannFerenc 2019.07.10. 10:12:37

Az első bekezdés biztos, hogy jó helyen van? Nekem úgy tűnik, mintha a poszt végéről hiányzana inkább...

Bejegyzés: „Szilárdan birtokába vegye a görzi küszöböt”

csorsza 2019.06.28. 22:44:20

Szerintem szinte biztos, hogy a fotózás előtt átöltöztek.

Valamilyen fotós oldalon kellene tovább kérdezősködni. A műtermi berendezések állandóak, számos, egyéb adattal nem rendelkező kép készítésének helyét lehet megállapítani a műtermi díszlet alapján.

Bejegyzés: Zsigmond a messze távolból Szegedre

magyaros17 2019.06.28. 11:42:19

Még a cipő is egyezik, nem csak a nadrág meg a zubbony. vajon miért nem a saját katona ruhájukban mentek fotózkodni? Éppen csak bevonultak, és még nem kaptak egyenruhát? Vagy még a bevonulás előtt készült a kép? Úgy gondolom, hogy a berukkolt bakáknak legfeljebb otthon lehetett már csak civil ruhájuk, tehát mindenképpen a saját katonai ruházatukban kellett volna menniük fotózni.

Bejegyzés: Zsigmond a messze távolból Szegedre

magyaros17 2019.06.28. 11:39:06

Szerintem még a cipő is megegyező! Nadrág, zubbony, lövészbojt síppal, távbecslő jelvény, stb. stb. Tényleg izgalmas kérdés, hogy kik ők? Tudtommal a frontról nem civilben jöttek haza. Talán kiképzés alatt voltak? Vagy bevonulás után nem sokkal? Ez ok lehetett a fotózkodásra, ahogy a lap szövege is írja.
M

Bejegyzés: Zsigmond a messze távolból Szegedre

György Somosi 2019.06.26. 09:47:34

Ma tárgyalnak Bukarestben a temetőről.
Sajnos nincs jó tapasztalatom a román ONCE nevű szervezetről, 5 éve nem kapok választ a levelemre, amiben Arad környékén eltemetett magyar katonák sírjáról érteklődtem...

Bejegyzés: 10-es honvédtemetők az Úz völgyében

BartókBéla 2019.06.23. 10:30:01

Öt hét telt el a poszt megjelenése óta, de nem sok adatot sikerült hozzátenni az úzvölgyi tízesek névsorához. Egy marék varrótűt sem könnyű megtalálni egy szénakazalban...
A fent közölt lista a 10-es Honvéd című tábori újság 1917.okt.15-i száma 8.oldalán olvasható, onnan vette át néhol hibásan az Eger c.lap 1940-ben. (Köszönjük a tábori újság másolatát Pásztor Leventének)
Leginkább azonban még annak a kérdésnek a megválaszolásában nem jutottunk előre, hogyan lett két temetőből egy temető.
Egy tudósítás szerint a fűrésztelepi temetőben is állt gránitból készült sírkő ezzel a felirattal: "A 10-es honvédek/ Itt harcolva jártak/S hősei lettek sok/
Győzelmes csatának/A borostyán nekik/Uj ágat eresztett/S cserébe itt hagyták/A sok - fakeresztet. Az Uz-völgyi és a magyarosi harcok megdicsőült hőseinek emlékére állította a m.kir.10.honvéd gyalogezred"(Egri Ujság 1917.nov.7.2.)
Több korabeli írás szerint is volt még egy temetője a tízeseknek ugyancsak két parcellával a kőkerti csendőrlaktanya mellett a posztban idézett másik verses sírkővel.Az a temető állítólag "közvetlen az Uz vize patján" volt kialakítva.
Nagyon úgy tűnik, hogy a két temetőt összevonták, de milyen okból, mikor és melyik hatóság. Lehetett tereprendezés, útépítés 1919-40 között Román Királyság 1940-1944 között a Magyar Királyság majd 1945 után a Román Népköztársaság idején.

Bejegyzés: 10-es honvédtemetők az Úz völgyében

BartókBéla 2019.06.23. 09:21:24

Így már érthetőek az orosz fronton történt fraternizálások, de Segeti-féle "rekreációs" tábor is lehetett az osztrák-magyar csapatok számára minden hadszíntéren.

Bejegyzés: Pózolás céltáblával, rongylabdákkal

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.06.22. 22:30:05

@KajonÁrpád: Ez így van, az orosz fronton 1915-1917-ben csak a nagy offenzívák alatt voltak nagy mozgások, hevesebb harcok és nagy veszteségek, de ezek néhány hónap alatt lecsengtek és utána újra megmerevedett a frontvonal, s viszonylag újra nyugalmasabb volt az élet. Az olasz fronthoz képest ezekben az időszakokban, különösen 1916 őszétől, amikor ez a fotó is készülhetett, "szanatóriumnak" volt tekinthető, így is emlegették a katonák, és aki csak tudott próbált ide átkerülni.

Bejegyzés: Pózolás céltáblával, rongylabdákkal

KajonÁrpád 2019.06.22. 20:42:00

AZ orosz fronton azért voltak aránylag nyugalmasabb időszakok is, pl 1915/16 tele és utána tavasz, egészen a Bruszilov offenzíva kezdetéig illetve az 1917-es év nagy része is ilyen volt. Ezekben az időszakokban a katonáknak elfoglaltságot kellett találni, ilyenkor épültek ki egész takaros kis "városok" a frontvonal mögött, ahol a szállásokon kívül volt fürdő, kantin, kápolna, sportpálya. stb. A tartalékban lévő katonáknak gyakorlatilag laktanyai foglalkozások voltak, mind gyakorlati mind elméleti, az analfabétákat megtanították írni/olvasni, stb. Valamelyik ezredtörténetben írják, hogy a legénység nagy része jobb körülmények között és jobban élt mind odahaza.

Bejegyzés: Pózolás céltáblával, rongylabdákkal

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.06.22. 14:15:17

@Hatvanas: Árpi "asztalfiókja" csupa jó fotót rejt és sok mindent ki is nyomozott róluk. Ez is remek fotó a háború egy békésebb pillanatáról, az ember "diadaláról" a háború lélekrombolása fölött, hogy miként próbálták a civil élet vidám játékát a front mostoha körülményei között is reprodukálni.

Ketten egyébként ott kukucskálnak kifelé a lyukon! :)

Bejegyzés: Pózolás céltáblával, rongylabdákkal

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.06.21. 23:26:10

@BartókBéla: Olasz irányból nagyobb nyitottságot, érdeklődést érzek a mi véleményünk megismerésére, vagy csak kedvezőbbek az anyagi lehetőségeik? Például Balla Tibornak több cikke, kötete is megjelent már olaszul, s ha csak helyben is, de a mi Doberdó-kötetünket is lefordították 2011-ben és a Kókay-napló 2017-es fordítása is ennek a jele.

A magyar-szerb és magyar-román viszonylatban meg még könnyebb is lehetne a helyzet, mert vannak kétnyelvű történészeink, levéltárosaink, akik közvetítő szerepet tölthetnének be. Vannak is azért erre kedvező példák. Elég, ha csak a zentai Molnár Tiborunkra gondolunk.

Bejegyzés: „Nem törnek át!”

BartókBéla 2019.06.21. 21:37:07

@PintérTamás: Igazad van, az idegen nyelv ismeretének hiánya nehezítheti mindkét fél hadtörténészeinek közeledését és valóban hitelesebb aki ismeri az ellenfél elemzéseit is. Ez hiányzik szerintem pl. a magyar-román és a magyar-szerb hadtörténeti kapcsolatok kutatásából.

Bejegyzés: „Nem törnek át!”

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról