Kedves olvasóink! Az év utolsó napján, mint az már nálunk itt a blogon lassan hagyomány, felelevenítjük az év legolvasottabb, legnépszerűbb posztjait. Közzétesszük a 12-es listát, amelyet az oldal forgalmát mérő statisztikai adatok alapján állítottunk össze. Tartsanak velünk a 100 évvel ezelőtti történetek megismerésében, a közös emlékezésben jövőre is! Jó olvasást és boldog új évet kívánunk – a szerkesztők.
Képek a hátországból, 1917 december vége
2017.12.27. 07:20 :: SzoleczkyEmese
„Három karácsony elé nézett békereményekkel minden hadbavonult ország népe. Háromszor foszlottak szét a remények. A negyedik háborús karácsony előtt azonban már hatalmas erőre kaptak a békevágy hullámai […] Szombaton, december huszonkettedikén délután négy órakor megindultak a béketárgyalások a központi hatalmak és az orosz kormány kiküldöttei között. A béketárgyalások megszokott, hosszadalmas ceremóniáit ezúttal teljesen mellőzték.” – számolt be a Pesti Napló a Breszt-Litovszkban megkezdett béketárgyalásokról. Az eddig is mindenki által áhított, vágyott fegyvernyugvás szinte kézzel fogható közelségbe került.
Szólj hozzá!
Címkék: karácsony 1917 hátország
„Mivé lesz ilyen viszonyok közt itt 10 nap múlva zugunk?”
2017.12.25. 09:49 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 10. rész
1917. április 9-én, húsvét másnapján állásba mennek a szegedi 46-osok. A reifenbergi szerpentinen felfelé vezető út megizzasztja ugyan a társaságot, de a „vesztüket érző” századok egymást ugrató vidám viccelődésével telik. A barakkokban, majd a kavernákban már jóval komorabb lesz az élet…
Szólj hozzá!
Címkék: comeni–fennsík Kókay László szegedi 46-os gyalogezred
„Fegyver helyett imára kulcsolódtak a kezek”
2017.12.22. 12:31 :: StencingerNorbert
A 17-es népfelkelők utolsó háborús karácsonya
1917. december 24. A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a fegyverszüneti tárgyalások után joggal reménykedtek, hogy ez lesz az utolsó háborús karácsonyuk…
Szólj hozzá!
Címkék: karácsony orosz front 1917 frontbarátkozás Gyimesbükk
„…tény, hogy az olasz a Piave mögött meg tudott állni”
2017.12.20. 07:10 :: HorváthJenő
Feltartóztató csata a Piavénál és a Monte Grappán
1917. november–decemberében, a „caporettói csoda” és a Tagliamentón való átkelés után folytatódott a német és az osztrák–magyar támadás és sikeres előrenyomulás. A Monarchia hadvetetésénél olyan vérmes reményekkel, hogy az olasz haderő akár le is győzhető, hasonlóképpen, mint 1915 végén a szerb és 1916-ban a román, de ha nem is, különbékére és a háborúból való kilépésre lehet késztetni Olaszországot.
12 komment
Címkék: 1917 piave caporetto tagliamento
„No, megálljatok, majd rendbe szedlek én benneteket!”
2017.12.18. 07:05 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 9. rész
1917 áprilisának elején a szegedi 46-osok pihenője alkalmával hősünket kérésére beosztják az I. zászlóalj 3. századába, a „dicső hármasok” közé. Nagypénteken a lakóépületük udvarán felfedezi a doberdói dekkungbeli társát, akinek a holthírét ő írta meg a feleségének. Húsvétkor megteszik az első szakasz altisztjévé, s megfogadja, hogy rendbe szedi a társaságot…
2 komment
Címkék: olasz front 1917 Kókay László
Amikor a belbecs és a külcsín találkozik
2017.12.15. 07:10 :: PollmannFerenc
Gereben Ferenc: „Most minden valamirevaló férfinak itt a helye!” című kötetéről
Habár egy könyvnek leginkább a belbecs az igazi értékmérője, ki tagadhatná, hogy az olvasó számára néha a külcsín akár önmagában is rabul ejtő lehet… Gereben Ferenc könyve számomra ilyen: amikor olvasóként először kézbe vettem, a tekintetem mosolygósra változott és azonnal éreztem, hogy ez egy nekem tetsző könyv, holott még egyetlen sorát sem olvastam.
Szólj hozzá!
Címkék: könyv levelezés
„Háborúban sem hallgatnak a múzsák”
2017.12.13. 07:05 :: Nagy Háború szerkesztőség
Emlékezés Miskolc háziezredére – 100 éve történt:
A 10-es honvéd hét
Az egykori magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezredről – melynek emlékét napjainkban utcanév, illetve honvédszobor őrzi – a legtöbb miskolcinak a hősiesség, az első világháború harcterein elért katonai sikerek jutnak az eszébe. Az ezred honvédei egykor sok dicsőséget szereztek Borsodnak és székvárosának, Miskolcnak. A tízesek, akiket a miskolciak háziezredüknek tekintettek, híresek voltak a katonái között a csatatereken kialakult összetartozásról, szoros bajtársi kapcsolatról, ami nemcsak a front körülményei között volt tetten érhető, de abban is megnyilvánult, ahogy az elesett hősök hátrahagyott özvegyeiről és árváiról gondoskodtak.
Szólj hozzá!
Címkék: miskolci 10–es honvéd gyalogezred
„Hál’ Istennek csakhogy megszabadultam ettől a társaságtól…”
2017.12.11. 07:10 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 8. rész
Hősünk nagy örömére 1917. március 26-án visszakerül az ezredéhez. Ivanigrádban le is fotóztatja magát az ismeretlen halottak megörökítésére szolgáló fényképezőgéppel. Új beosztása a szegedi 46-osok műszaki századához szól. Az ezred épp lejön az állásból, Reifenbergben és környékén pihen.
Szólj hozzá!
Címkék: olasz front 1917 Kókay László
Az egész kataklizma felelőssége, avagy politika más eszközökkel
2017.12.08. 07:10 :: A.GergelyAndrás
Bencze László A Piave-front című kötete kapcsán
„Talán a közérdeklődés számára »kissé hadászattörténeti« ez a munka, mégsem tekinthetjük pusztán a hadtudomány termékének. A katonai-katonapolitikai érdekek, a hátország politikai és militáris irányítási befolyásolási trendjei, a személyes felelősség és a bonyodalmas vezérkari hierarchia-viszonyok is azt a belátást erősítik, hogy bizony a politikai befolyás nemcsak esetleges, gyengécske, kiszámíthatatlan volt és maradt, de maga a hadjárat, a fegyveres harc haditechnikai, hatalompolitikai és hadszervezeti irányítása pedig végképp bénult maradt számos esetben…” – A. Gergely András írása.
Legutóbbi kommentek