Száz esztendeje, hogy a nemzetek közötti erőszak „világméretűvé”, világháborúvá, vagy az emlékezet szárnyán „A Nagy Háborúvá” váló eseménysorában a lelkes honfi-lelkesültség az első frontélmények nyomában óriási veszteségekkel, kudarcokkal, fájó sebekkel és hatalmas vérveszteséggel járó területrabló kalandba változott át. Az első sebesültvonatok, a későbbi (még hatalmasabb és kiterjedtebb) vérveszteséget szimbolizáló gyászhírek, az életre szólóan sérült, leszázalékoltan hazaérkező katonatömegek élmény-anyaga akkortól kezdve kapott nemcsak média-érdeklődést, újságírási és fotótémát, hanem a kollektív emlékezet számára is korszakosan új elbeszélési módokat. A korabeli „császári-királyi” nemzettudat mellett a helyi történelem került fókuszba: bevonulás, leszerelés, sebesülés, hősi halál fontossága, emlékműve és közös emlékezetté mosódása. Ez ma már lehet blogok, monográfiák, típustanok, közléstörténeti elbeszélések tárgya, sőt sokszor újraelbeszélt história, narratívák nemzettudata válik belőle.
Hősök, nemzettudat, olvasatok
2018.02.01. 10:01 :: A.GergelyAndrás
Szólj hozzá!
Címkék: könyv emlékmű
„Ha zászlós akarok lenni, ilyesmikre jó képet kell vágnom…”
2018.01.29. 07:05 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 15. rész
1917. május 7-én hősünk átveszi a 20. védelmi szakasz balszárnyát a 378-as magaslat déli oldalán. Alaposan megismerkedik az állással. Heves tüzérségi tűzbe kerülnek, amikor hívatja a századparancsnoka, s parancsba kapja, hogy a beijedt szakaszparancsnoka helyett az ágyútűzben neki kell végigjárnia a védelmi szakaszt, majd éjjel a tábori őrsöket…
3 komment
Címkék: olasz front 1917 Kókay László
Pándi bakák az első nagy világégésben
2018.01.25. 19:40 :: ToporIstván
A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első világháborús veszteségeit Molnár József pándi helytörténész és Topor István, Pándról elszármazott történelemtanár, állandó szerzőnk tárja fel.
4 komment
Címkék: emlékmű veszteség Pánd
„Itt vagyunk Monarchiánk jelenlegi határán…”
2018.01.22. 07:15 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 14. rész
1917 májusának elején hősünk alakulata pihenőjét tölti, azonban mindennap várják az újabb, immár tízedik olasz offenzívát és az állásba indulási parancsot. A periódus 15. napján erre is sor kerül, és elindulnak a 20. védelmi szakaszba, a Monarchia akkori határára…
Szólj hozzá!
Címkék: olasz front 1917 Kókay László
„…én vagyok az első, ki önként ugrott le”
2018.01.16. 19:50 :: Nagy Háború szerkesztőség
Poppe Kornél, az első magyar ejtőernyős története
100 éve, 1918. január 16-án, az olasz fronton, Poppe Kornél cs. és kir. százados, a 13. ballonmegfigyelő század parancsnoka 300 méter magasságban kiugrott a kosárból és mintegy másfél perc alatt sértetlenül leereszkedett ejtőernyőjével a földre. Az esemény úgy került be az ejtőernyőzés történetébe, hogy ez volt az első ismert alkalom, amikor egy magyar saját jószántából, önként leugrott a megfigyelőballon kosarából.
4 komment
Címkék: zeppelin léghajó ejtőernyőzés Poppe Kornél megfigyelőballon
„A sarzsik egy része közben passziózik”
2018.01.14. 18:00 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 13. rész
1917 áprilisának végén hősünk alakulata hadosztály tartalékban van. Az állandó műszaki munkák mellett „passziózni” is van idejük, azonban az olasz tüzérség itt sem hagy nyugtot nekik…
Szólj hozzá!
Címkék: 1917 Kókay László
A magyar hadiipar szerepe a kiegyezéstől 1918-ig
2018.01.11. 07:15 :: KelemenFerenc
A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az államok közti forrongó hangulat miatt a 10-es években tovább növekedett a hadibeszállítások száma. Már nem csak a nagy gyárak, hanem a kisebb, sőt a legkisebb cégek is kaptak katonai megrendeléseket. Az I. világháború kitörése újabb lendületet adott a magyar ipar fejlődésének. A gyárak fejlődtek, növekedtek, a munkások száma megtöbbszöröződött. A harcok iszonyatos anyagfelhasználása miatt az összes beszállító a maximális kapacitásával dolgozott. A különféle törvények és rendeletek szabályozásai miatt a hadiiparban dolgozók felmentést kaptak a katonai szolgálat alól, így a termelést már csak az alapanyag, szénhiány akadályozta. A háború végére a hadiipari cégek száma 1000-nél is több volt.
1 komment
Címkék: hadiipar győri ágyúgyár hadibeszállító
„Botrány! Még nyugodtan sz...ni se lehet!”
2018.01.08. 07:15 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 12. rész
Az állásperiódus alatt hősünk továbbra is tartalékban van szakaszával az első vonalak mögött, s az árkokat mélyíti, javítja. Az olasz tüzérség azonban a latrinán sem hagy nyugtot nekik. Nagyon várják már a váltást, ami végül 1917. április 20-án éjjel megérkezik…
2 komment
Címkék: 1917 Kókay László
Tervek honvéd emlékmű építésére az Isonzónál
2018.01.04. 19:26 :: RózsafiJános
1916 tavaszán az Isonzónál, a Monte San Michelén, majd 1917 decemberében a Monte San Gabrielén is felvetődött az ott elesett magyar hősök emlékét őrző monumentum állításának a gondolata, amit a közelmúltban előkerült levéltári források is bizonyítanak.
Szólj hozzá!
Címkék: monte san michele kratochvil ezredes Monte San Gabriele magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály magyar királyi nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékgúla Sidló Ferenc
„Meg vagyok győződve, hogy pont közibünk vág…”
2018.01.01. 08:00 :: PintérTamás
Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 11. rész
Hősünk kint van a Fajti hrib melletti állásokban. 1917. április 11. és 16. között szinte állandóan esik az eső, s a kavernákban tóban áll a víz. Szakadó esőben is a futóárkok mélyítésén dolgoznak, s közben az olasz tüzérség nyugtalanítja őket…
Legutóbbi kommentek