Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 17. rész
A sorozat befejező részében Bukarest elesik, Ferenc József és több politikus meghal. A táborban lopás történt, érkeztek új hadifoglyok, egyesek már harisnyát kötöttek, mert készültek a télre. Az eleinte egész nagyra tartott scandianói vár átminősült bagoly és denevér fészekké. Egyre látványosabb az olasz hátországban is a fejadagok racionalizálása, ami a hadifoglyok fejadagját is befolyásolta. Az argentin fagyasztott hús nagyon nem ízlik Guneschnek. A napló szöveges része a második fogságban töltött karácsonnyal zárul.
[1916.] X. 3. Kedd. Ma lopás történt a cantinban. 25 Líra készpénzt és 22 Líra értékű dohányt vittek el. Két-három nap alatt kisrófolja belőlünk a cantinos.
X. 4. Szerda. A lopás tettese megkerült. Maga jelentkezett. A hadbíróság elé kerül. Juhász Tamás a neve. Jó híreink vannak Romániából. Erdélyből kinyomtuk a románokat. Dobrudzsánál meg előre haladtunk.
X. 5. Csütörtök. Ma ismét kaptunk 10 új foglyot. Csehországiak. Casalmaggioreból. Azt mondják ott jó dolguk volt. Állítólag nálunk lévő olasz foglyoktól levelek jöttek, melyben panaszkodnak a magyarokra a rossz bánásmód miatt. Az itteni nép követeli, hogy mi velünk is rosszul bánjanak bosszúból. Szép kilátás a jövőre. Ideje lenne, ha a végét járná ez a rothadt háború.
X. 6. Péntek. Semmi újság.
X. 7. Szombat. Semmi hír.
X. 8. Vasárnap. Itt az időjárás szép, csak a reggelek és az esték hűvösek.
X. 9. Hétfő. Semmi újság.
X. 10. Kedd. Minden a régiben.
X. 11. Szerda. Új hírek! Állítólag a németek 9 hajót elsüllyesztettek az amerikai vizeken.
A búvárhajók harca
(Forrás: A buvárhajók harca. In: Budapesti Hírlap 1916/283. 5. o.)
X. 12. Csütörtök. Semmi új hír. Egy régi szeptemberi lapunk olvastam, budapestit. Az is tele van ostobasággal.
X. 13. Péntek. Semmi különös.
X. 14. Szombat. Igen érdekes parancsot kaptunk. Mától fogva zenekarunk el van tiltva. Együttesen sem szabad játszani, nótázni sem. Csak gyakorlatokat játszani. Abból kifolyólag lesz, hogy egy olasz lap azt írta, nagyon is jó dolgunk van. Kívánom nékik! Egyik olasz tiszt azt állítja Tisza ellen Budapesten két diák bombamerényletet követett el.
X. 15. Vasárnap. Semmi újság.
X. 16. Hétfő. Most soroznak itt 17–40 [éves kor]ig. 1 ½ millió katonát akarnak szervezni. Németország Amerikát akarja blokkolni. Állítólag Görznél szép sikereink voltak. Vilmos császár meglepetést ígért Európának. A Tisza-féle hír valótlan.
X. 17. Kedd. Ma teljes két óra hosszat futballoztam. Nem is vagyok fáradt. Levelek, csomagok szórványosan jönnek. A németek két ellenséges hajót tele muníczióval elsüllyesztettek.
X. 18. Szerda. Semmi nevezetes dolog.
X. 19. Csütörtök. Ma 15 hónapja, hogy elfogtak. Ennyi ideje, hogy fogyasztom az isteni makarónit.
Tegnap elcsíptünk egy magyar lapot a csomagból. Ebből olvastuk, hogy Bukarestet szétbombázták.
X. 20. Péntek. Semmi fontos újság.
X. 21. Szombat. Úgy látszik ismét bele mentek a téli háborúba. Táborunkban már harisnyát is kötnek. Elég szépen.
X. 22. Vasárnap. Itt soroznak újra 18-42 [éves kor]ig, nálunk 52-ig. Erről értesültünk. Itt egy millió katonával akarják a tavaszi új offenzívát megkezdeni. Akárhogyan lesz, szerintem Németország legyőzhetetlen. A többiről nem beszélek, de ez bizonyos.
X. 23. Hétfő. Stürgkh gróf osztrák miniszterelnököt meggyilkolták, agyonlőtték. Táborunkban egy 24 éves német fiún kiütött a scarlát, azért ma általános fürdés van.
Karl von Stürgkh
(Forrás: Wikipedia)
X. 24. Kedd. Constanczát elfoglalták a németek. Aki a cantinban elkövette a lopást, elvitték Piacenzába a hadbíróság elé. Egyik osztrák társunk, még a másik fogolytáborból levelet írt haza, hogy rosszul bánnak velünk. A levelet elcsípték és ezért 15 napi szigorított büntetést kapott. Szigorított büntetésnél csak kenyér és víz jár zsold nélkül. Most csak szigorított büntetést osztanak részünkre.
X. 25. Szerda. Semmi különös. Fürdés volt 1 deczi vízben. 12 tus alatt egy nap 1000 ember. Annyit ér, mintha meztelen állapotban leköpnének.
X. 26. Csütörtök. Semmi újság.
X. 27. Péntek. Mieink erősen nyomják Romániát. Úgy hírlik, rövidesen elesik. 20 kőműves iparos elmegy munkára Róma mellé. Közöttük Szilágyi és Kovács szakaszvezetők, kiket őszintén sajnálok.
X. 28. Szombat. Semmi újság.
X. 29. Vasárnap. Csúnya, esős idők járnak. A phisikai iskolámban napról napra több a hallgató. A sötétek pedig napról napra jobban haragusznak.
X. 30. Hétfő. Semmi hír.
X. 31. Kedd. Semmi nincs különös. A németek állítólag keresztül törték a román frontot.
XI. 1. Szerda. A második Mindenszentek napja melyeket ebben a bagoly és denevér fészekben eltöltök.
XI. 2. Csütörtök. Semmi hír.
XI. 3. Péntek. Minden stagnál.
XI. 4. Szombat. Semmi hír.
XI. 5. Vasárnap. Az itteni olasz lap írja: Görznél a mieinkből elfogtak 4 dandárt. [[Álhír.]] Nagy az öröm Izraelben, fújják is az „ó Triesztó” kezdetű dalt. Állítólag az angolok is valami békeakcióról beszélnek az itteni lap szerint. Alighanem ez is maszlag.
XI. 6. Hétfő. Semmi újság.
XI. 7. Kedd. Itteni lapokból olvastuk, Németország és Ausztria–Magyarország proklamálta a Lengyel királyságot. Mindenesetre kitűnő diplomátiai sakkhúzás. Ezzel lehet egy hatalmas sereget elérni.
Máskülönben pedig azt hiszem, valami kaczérkodása van ebben az ügyben az orosznak.
Talán alkalom a visszavonulásra.
XI. 8. Szerda. Megerősítik a lapok a fenti hírt, a postánk Simon.
XI. 9. Csütörtök. Kenyerünk 75 dkg-ról leolvadt 50 dkg-ra.
XI. 10. Péntek. A sertéshús nyersen 2 Líra 50 cent kg-ja, sonka füstölt nyersen 5 Líra kg-ja, a háborúhoz mérten elég olcsó.
XI. 11. Szombat. Varsóban „csak” 300 ezer ember hallgatta Lengyelország proclamálását. Az Antantnak ez nem elég.
XI. 12. Vasárnap. Nem volt semmi nevezetes, bár mindenről értesülünk.
XI. 13. Hétfő. Már megint béke hírek. Egyszerűen nem vesszük tudomásul.
XI. 14. Kedd. Semmi új. Az argentíniai húst nem tudjuk enni. Dög szaga van.
XI. 15. Szerda. Az entente is belátja, hogy Szerbia visszaállítása lehetetlenség. Egy magyarul tudó olasz pap tart itt két napig Istentiszteletet. 5 évig volt Magyarországon.
Habár a vallás gyakorlása a hadifoglyok számára is alapvető jognak számított, megfelelő pap-ellátás nélkül ezt csak részben lehetett gyakorolni. Ha viszont volt potenciális pap, akkor meg a látogatók kizárásra törekvő katonai bürokrácia útvesztői akadályozták a működésüket. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy 1917 nyarán Spingardi altábornagy körlevelet küldött az összes hátországi hadtest parancsnokságnak, ebben külön kihangsúlyozva, hogy a körlevélben szereplő személyek munkájukat végzik, amit minden fórum engedélyezett, és számukra kérte biztosítani a bejutást a hadifogolytáborokba. A körlevél a katolikus, evangélikus és izraelita felekezetek lelki gondozásával megbízott személyek listáját tartalmazza, és a katolikusok között szerepel Luigi Gabriele Dall’Olio, aki éveket töltött Egerben, mint szervita szerzetes. A listán szereplő többi papnak nem volt ilyen magyar háttere, így Gunesch bejegyzése róla szólhat.
XI. 16. Csütörtök. Semmi hír.
XI. 17. Péntek. Ma volt az első hó, egész éjjel alaposan esett. Megengedték olasz, francia, angol képes lapok olvasását.
Van itt az olasz tisztek között egy nagy ellenségünk. De majd erről otthon.
XI. 18. Szombat. Semmi újság.
XI. 19. Vasárnap. Állandóan esős hűvös idő.
XI. 20. Hétfő. Tegnap volt 16 hónapja, hogy fogságba estem.
XI. 21. Kedd. Semmi hír.
XI. 22. Szerda. Táborunkból egy őrvezetőt vittek el Turinba tanúvallomás tételre a hadbíróság elé. Még a Baroneci táborban ez év júliusában az illető vádlott levágta egy őr köpönyegjének az alját lábszárvédőnek. Most volt a tárgyalása. Mostanáig vizsgálati fogságban volt. A büntetés eredményét nem ismerjük. Ez az őrvezető mondta, hogy Piacenzában a vasúti állomáson látta a külön kiadásokat a rikkancsoknál. Rajta nagy betűkkel „Franzeskó Giuseppe morte” (Ferenc József meghalt.) A szerbek visszafoglalták tőlünk Manastírt (elég baj). Romániában haladunk. Élelmezésünk a régi. Békének híre sincs.
Meghalt Ferenc József
(Forrás: Arcanum, Népszava 1916/324. 1. o.)
XI. 23. Csütörtök. A tegnapi hír meg van erősítve. Ferencz József császár és király meghalt. A 10 század táborunkban kezdte meg a sapkarózsákat gyászszalaggal bevonni. Ma azonban betiltották. Alezredesünk ez ügyben kérdést intézett a divisióhoz. Borzasztó valami!!!
XI. 24. Péntek. A szerb ajkú hadifogoly társaink – kiket el kellett közülünk különíteni, hazafiatlan viselkedésük miatt – elkülönített táborukban összeverekedtek. Egy halottjuk is van. Busev nevű tizedes. Előttünk erősen titkolják az esetet.
XI. 25. Szombat. Romániát erősen szorítjuk. Vesztét az olasz lapok csak adagonként adják be.
XI. 26. Vasárnap. Lassan adják be a lapok Románia katasztrófáját.
XI. 27. Hétfő. Semmi fontos.
XI. 28. Kedd. Nincs fontosabb dolog.
XI. 29. Szerda. Ma egyik olasz ajkú hadifogolytársunknak felesége Alessandriából, ahova internálva van, váratlanul ide érkezett. Egy negyedóra beszélgetést engedélyeztek férjével az olasz százados jelenlétében. Az asszony már ma el is utazott.
XI. 30. Csütörtök. Újságot nem kapunk. Nem tudom mi az oka. Mindenféle fantasztikus üzeneteket terjesztenek.
XII. 1. Péntek. A kávét megvonták tőlünk. Ma reggelire sajtot kaptunk, 36 gramm. Akkora, mint két dió. Egész nevetséges, pedig itt nagyon henczegtek, hogy az élelem kifogyhatatlan.
Ebédünk rizsa volt kelkáposztával. Vacsora makaróni kelkáposztával tészta vízzel együtt. Gyalázatosan nézett ki, íze pedig igazi moslék. Disznóknak, nem embereknek való. És még abból sem adtak többet 10 evőkanálnál. A pénteki sajt elmaradt. Diplomatikusan kétszerre beosztották reggelire. (Eszembe jut a szegény apa esete.) Még jó, hogy ez a náczió nem velünk tart. Most minékünk kellene eltartani őket. Bukarestet kiürítették. Szorul a hurok.
XII. 2. Szombat. Állítólag Milánóban forradalom van. Valaminek kell lenni, mert étkezésünk nagyon rossz és rendetlen.
1916 decemberétől 1917 áprilisáig Olaszország-szerte 459 tüntetésre került sor, több, mint 100 ezer munkás részvételével, amihez társult 2300 eset, amikor a munkások megtagadták a munkát. A tiltakozásoknak szociális és sok esetben háborúellenes vetülete is volt. A háború legvéresebb megmozdulására 1917. augusztus 22–26. között került sor, amikor Torinóban egy tiltakozó sztrájk fosztogatásba torkollott, és a hatóságok véresen leverték. Erre válaszul általános sztrájk kezdődött a városban, amely keretében barikádokat is emeltek. A magyar lapokban is szó volt a megmozdulásokról, hiszen Svájcon keresztül terjedtek a hírek.
XII. 3. Vasárnap. Két hadifogoly tőlünk ki lesz cserélve. Már a határon vannak. Bucarest elesett. A német nem enged. Őfelsége temetéséről jövőket baleset érte. Vonat összeütközés. Thallóczy államtitkár meghalt.
Thallóczy Lajos
(Forrás: ma7.sk)
XII. 4. Hétfő. Az antant szorítja Görögországot a hadianyagáért.
XII. 5. Kedd. Az antant összekapott Görögországgal. Élelmezésünk gyalázatos, moslék.
Görögország 1916 decemberében a polgárháború szélén egyensúlyozott. A királyhoz hű legitim athéni kormányzat ragaszkodott az ország semlegességéhez, míg az antant támogatásával Szalonikiben felállt a Venizelosz-vezette ellenkormány hadat üzent Bulgáriának. A király csak 1917. június 12-én hagyta el az országot, amikor már egy partraszállás is fenyegette Pireuszt az antant erők részéről. Ezt követően a Venizelosz-pártiak hivatalosan is beléptették Görögországot a háborúba, amely számukra csak 1922-ben fejeződött be.
XII. 6. Szerda. Táborunkat alighanem szétugrasztják, nemzetiségek szerint elosztják. Romániának befellegzett. Azért minden nap olvasunk újságot.
XII. 7. Csütörtök. Arról is tudomásunk van, hogy itt a falubeli lakosság éhezik. A legújabb parancs szerint havonta csak 18-szor kapunk reggelit. A románokat egyenként megkérdezték, hogy nem-e mennének ellenünk a frontra.
Az olasz Hadügyminisztérium 1916 novemberében körbeküldött egy kérdőívet a hadifogolytáborokba, amely segítségével a Monarchia ellen harcolni szándékozókat kívánta összeírni. Gunesch bejegyzése alapján ezekkel foglalkoztak Scandianóban, de a kérdőívek egyes táborokba meg se érkeztek, ahol pedig nem válogatták teljesen szét a hadifoglyokat a nemzetiségük alapján, ott a német és magyar nemzetiségűek fenyegetései közepette osztották ki a lapokat. Egyáltalán nem meglepő, hogy alig több mint 100 cseh és szerb jelentkezett a feladatra egész Olaszországban.
Megmondották nékik, hogy Románia ellenünk harczol. (Én nem hiszen ezt.) Saját katonái sem kapnak mást enni, mint mink. Ott is történtek elégedetlenségek emiatt.
XII. 8. Péntek. Már az olasz lapok is beismerték Bucarest elestét. A tej literje 25 cent helyett 35 cent. Az összekevert zagyva ételeket elneveztük „entente csuszpájz”-nak.
XII. 9. Szombat. Görögország mellettünk van.
XII. 10. Vasárnap. Mostantól fogva nem lesz pénz a táborban. Papír bónokkal lesz fenntartva a forgalom. Ezzel fizetik a zsoldunkat is. Ilyen módon a külkereskedelemmel nem érintkezhetünk, de a cantinosnénak, ennek a vérszopónak ki leszünk szolgáltatva. Legalább az a vád is elesik, hogy az őrséget meg akarjuk vesztegetni.
Az úgynevezett „jancsibankók”, vagyis a táborpénz bevezetését elősegítették az 1916-ban nagy port felverő szökések, amelyek az év végére ugyan csökkenő tendenciát mutattak, de ezek hatására a közhangulat a hadifoglyokkal szembeni szigorítást szorgalmazta.
Táborpénz Piazza Armerinából
(Forrás: Juhász Dezső magángyűjteménye)
XII. 11. Hétfő. Újságok nyomán tudjuk, hogy a parlamentben követelték a mi gyengébb élelmezésünket. Azzal indokolva, hogy a minálunk levők sem kapnak jobbat, és a gazdasági érdekeket is emlegetik. Hát az lehet!
XII. 12. Kedd. Három hét óta folyton esik az eső.
XII. 13. Szerda. Újabb fontos hír nincsen.
XII. 14. Csütörtök. Egy kevés örömhír csúszott táborunkba. Olvastuk, hogy a német jegyzéket küldött az antantnak és felajánlotta a békét. Vajon elfogadják-e?
Az 1916. december 12-ei jegyzék nem sok konkrétumot tartalmazott, célja jórészt a hazai békepártiak leszerelése volt, hiszen a jegyzék elutasítása várható volt, amely az antantra hárította volna a háború ódiumát.
XII. 15. Péntek. Ma nincsen különös. Ma lépett forgalomba a tábori pénz.
XII. 16. Szombat. Nagyon szidják a lapok a központi hatalmakat, de azért mégis belemennek a béke előzetes tárgyalásába.
XII. 17. Vasárnap. Esik az eső. Én dolgozom, a község részére fa pecsétnyomókat készítek hús bélyegzésre. Itáliában hetenként csak háromszor szabad húst enni.
XII. 18. Hétfő. Az olaszok és oroszok nem akarnak békülni. A francziákban van a legtöbb hajlandóság. A német hallgat.
XII. 19. Kedd. A románok [a] Szereth folyónál, visszavonultak. Azt hiszem a német nagyra készül. Talán az elfoglalt területeken a magánvagyont állami tulajdonná teszi. Ma semmi sem lehetetlen.
XII. 20. Szerda. Ablakainkból láttuk, hogy lovas csendőrség bekísért a laktanyába 7 férfit, 4 nőt tüntetésért a béke mellett. Felintettek hozzánk. Olasz lapok írják: egy magyar honvéd zászlóalj megtagadta az engedelmességet és német huszársággal lövették. 200 halott volt.
XII. 21. Csütörtök. Az antant ellenjegyzéket küld. Ez a hír legújabban.
XII. 22. Péntek. Minden nap esik az eső. Folyónk (Tresinaro) egészen megdagadt. Tábornoki vizitünk volt. Itt ugyanúgy be vannak gyulladva a magas látogatástól, mint otthon (nagy tisztogatás).
XII. 23. Szombat. A község részére csinált pecsétnyomókért ma kaptam meg a 6 Lírát. Wilson Európába jön megragasztani a békét. Ha partra száll elmondhatja, kint vagyok a vízből. (Én nem.)
A megjegyzés Gunesch humorérzékét bizonyítja, valóságtartalma viszont nincs. Wilson elnök csak a háború végét követően, a békekonferenciára érkezett Európába, akkor viszont valóban hajóval utazott.
XII. 24. Vasárnap. Karácsony este. ½ órával meghosszabbították fentmaradásunkat. Az ünnepre való tekintettel. Mi 11-en összeültünk a toronyban, megültük az estét. Volt borunk, sajtunk és piskóta, meg thea. Énekeltünk, zenéltünk, így telt el a 2-ik szomorú karácsony.
XII. 25. Hétfő. Elmúlt az első ünnepnap is. Leírom mi volt az étlapunk. Reggeli 36 gramm gorgonzola sajt. Ebédre („antant csuszpájz”) bab, rizs, burgonya. Vacsora ugyanaz más variációban. Makaróni, kelkáposzta, krumpli és 9 gramm kalbász. Ennyi volt az én edényemben. 2 ½ deczi bicskanyitó vörös bor.
