Összetört emlékezet

2021.09.09. 07:00 :: PintérTamás

Karika Tímea szerkesztésében 2021-ben hiánypótló kötet látott napvilágot Veszprém első világháborús veszteségeiről. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára kiadásában megjelent mű levéltári források alapján mutatja be a város nagy háborús emberveszteségét, amelynek a kommunista diktatúra éveiben az emlékét is megpróbálták eltörölni. A kötet az összetört emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni…

 

Minden úgy kezdődött, hogy a szerző a saját ősei háborús tragédiáját olvasta a levéltári forrásokban. Megrázó erejű volt ugyan az élmény, de egyúttal felemelő is, mert a források olyan alapos részletességgel számoltak be az általa már nem ismert felmenőiről, amit ő máshol korábban soha sem tapasztalt. A tragikus háborús eseményeken keresztül ismerte meg az őseit. Ekkor határozta el, hogy ezeket az iratokat mások számára is elérhetővé, s az élményt átélhetővé kell tennie. Röviden így lehetne összefoglalni Karika Tímea motivációját, ami az első és a második világháborús hadigondozási iratok kutatására sarkallta.

A kötet borítója A kötet borítója

Karika Tímea 1992 óta a Veszprém Megyei Levéltár munkatársa. Az 1990-es évek kárpótlási ügyeivel kapcsolatos ügyfélszolgálati munkája során ismerkedett meg a hadigondozási iratokkal, s figyelt fel ezek forrásértékére. 1999-ben a segédlevéltárosi szakdolgozatát már a hadigondozási törvényből adódó levéltári feladatok Veszprém Megyei Levéltárban szerzett tapasztalatairól írta. Az első világháború centenáriumának kezdetén, 2014-ben javasolta a feletteseinek a hadigondozási iratanyag részletes feldolgozását Veszprém, majd Pápa városok, s a megye többi települése esetén. 2017-től tudományos kutatómunkaként is végzi az iratanyag feltárását. 2020-tól a Nagy Háború Blogon is rendszeresen publikál a témában.

László Nándor veszprémi 31-es gyalogos haláleset értesítője – kép a kötetből László Nándor veszprémi 31-es gyalogos haláleset értesítője – kép a kötetből

A most megjelent kötet a szerkesztő eddigi Veszprémre, illetve két közeli községre, Gyulafirátótra és Kádártára vonatkozó kutatásait összegzi. A mű címe egyszerre konkrét és jelképes értelmű. A könyv bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé, hogy „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek arany betűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát pedig a Hősök Kapuja bástyatornyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A kommunista hatalomátvételt követően a márványtáblákat eddig tisztázatlan körülmények között 1949-1950-ben megsemmisítették. A névsornak is nyoma veszett. Veszprém első világháborús emberveszteségének az ismételt összegyűjtésére és bemutatására egészen a centenáriumi évekig kellett várni. Az akkor megindult helyi és országos kutatások eredményeit tartalmazza a most megjelent kötet, amelynek a segítségével „újabb lehetőséget kaptunk, hogy »összetört emlékezetünk« darabjait egymáshoz illesztve közös múltunkba pillantsunk” – ahogy az olvasókhoz írt köszöntőjében Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere fogalmaz.

Nagy Lajos 31-es honvéd zászlós, később hadnagy 1915-ben Lublinban készült fotója – kép a kötetből Nagy Lajos 31-es honvéd zászlós, később hadnagy 1915-ben Lublinban készült fotója – kép a kötetből

A könyvben Nagy Szabolcs tanulmánya is helyet kapott (13–37. oldal), amiben a Veszprémmel és a veszprémiekkel kapcsolatos első világháborús alakulatokat mutatja be. A tanulmány közlése mindenképp indokolt, hisz így láthatja az olvasó, hogy veszprémiek milyen osztrák–magyar alakulatokban harcoltak és a háború milyen hadszínterein, mely harcokban vettek részt, aminek a következtében hősi halált haltak, vagy maradandó sérülést szenvedtek. Írásában a szerző tisztázza a „háziezred” fogalmát, bemutatja a hadsereg szervezetét, majd a Veszprémhez kötődő alakulatokat. Az írás „Hol harcoltak a veszprémiek?” címet viselő fejezetében alapvetően a budapesti m. kir. 41. honvéd hadosztály hadiútját követi végig. Ez a rész némi átfedést mutat a következő, a Veszprém háziezredének számító m. kir. 31. honvéd gyalogezred történetét ismertető fejezettel, hisz a gyalogezred ennek a hadosztálynak a keretei között harcolta végig a világháborút. A veszprémi 31-esek 3449 fővel indultak 1914. augusztus 18–19-én a háborúba, ahol 80 ütközetben vettek részt. 1916 decemberéig az orosz, ezt követően az olasz fronton harcoltak. A háború alatt az alakulat teljes vesztesége közel 9000 főre tehető. Az írásban a szerző alapvetően Herczegh Géza 1936-ban megjelent ezredtörténetére és Rainer Pál 1997-ben írt feldolgozására támaszkodik. Nagy Szabolcs külön kitér az írásában egy rövid fejezet erejéig a honvéd ezred „testvérének” számító 31-es népfelkelők történetére, akiknek a hadiútja kevésbé ismert, mivel elvesztek az irataik. Itt szintén az 1936-os ezredalbum szolgált a forrásául. A népfelkelők története még kutatásokat kíván, hisz tudjuk, hogy a szerbiai tevékenységük mellett pl. a III. zászlóaljuk az olasz fronton az Isonzónál is nagy jelentőségű összecsapásokban vett rész. Külön fejezet szól a m. kir. 7. honvéd tábori ágyúsezredről, amelynek elődje 1913-ban Hajmáskéren alakult meg, s a háborút 41. honvéd hadosztály kötelékében, annak a hadiútját járva vívta meg. 1918 februárjától m. kir. 41. honvéd tábori tüzérezreddé nevezték át. Az ezred jelentős veszprémi kötődését elismeri a szerző, de azt nem tekinti háziezrednek. Az Összegzés címet viselő fejezet, inkább az érdeklődő olvasók számára történő szakirodalmi ajánlás. Az Arcanum Digitális Tudománytár gazdag gyűjteménye mellett mindenképp érdemes azonban kiemelni még a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtárának a remek Magyar ezredek az I. világháborúban oldalát is. Az első világháborús, Veszprémhez kapcsolódó alakulatok között a kötet újabb kiadása és a téma feldolgozásának a bővítése esetén mindenképp részletesebb említést kívánna még a cs. és kir. győri 19. gyalogezred, amelynek a soraiban legalább annyi veszprémi szolgált és vesztette az életét a háború során, mint a háziezrednek számító 31-es honvédek között.

A cs. és kir. győri 19. gyalogezred 13. menetzászlóalj 2. század 2. szakasz katonái – kép a kötetből A cs. és kir. győri 19. gyalogezred 13. menetzászlóalj 2. század 2. szakasz katonái – kép a kötetből

A kötet következő, legnagyobb részét kitevő blokkja Karika Tímea első világháborús hősi halottak és hadirokkantak életrajzait bemutató írása (39–133. oldal), amelyben összesen 316 (292 veszprémi, 13 gyulafirátóti és 11 kádártai) életrajzot olvashatunk. Ezek alapvetően a három település Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VeML) őrizetében lévő iratanyaga ún. hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródtak. Ezek az iratok az első világháborúban életüket vesztett vagy eltűnt (nem hivatásos) katonák és hadimunkások családtagjainak, illetve a háborús szolgálatuk teljesítése során tartós egészségkárosodást szenvedett személyeknek a hadigondozási ügyeivel kapcsolatban keletkeztek. Az irattípus sajátossága, hogy az érintett költözése esetén a hadigondozási iratait továbbküldték az új lakóhely szerint illetékes település hivatalába (jegyzőség, polgármesteri hivatal, később tanács), így az 1918 után elköltözöttek iratai már nem, ellenben a beköltözöttek iratai megtalálhatók ezekben a dokumentumokban. A leszármazottakra tekintettel a szerkesztő tudatosan törekedett arra, hogy minden első világháborús hadigondozott anyagát feldolgozzák és közöljék a kötetben, lehetőséget adva, hogy a város jelenlegi polgárai megismerhessék felmenőik első világháborús áldozatvállalását. Karika Tímea a hadigondozási iratokban fellelhető adatokat egyéb források segítségével is igyekezett kiegészíteni. A helytörténeti szempontból fontosabb személyek esetén különös figyelmet is fordítva erre. Minden katona esetén megadja a forrásokból megismerhető legfontosabb adatokat: a születési és a halálozási helyet és időt; az alakulatot, ahol szolgált; a pontos lakhelyét; a foglalkozását; hadiútjának a legfontosabb állomásait; a háborús sérülését; polgári életpályájának az adatait; házastársának és gyermekeinek a nevét. A helytörténetileg ismertebb személyek esetén a korszak és a személy megismerése szempontjából releváns idézetek is színesítik az életrajzokat.

Részlet a kötetből Részlet a kötetből

Az életrajzok a három településen belül abc sorrendben követik egymást, így könnyen kikereshető egy-egy személy, ha valaki a felmenőjét, rokonát keresi közöttük. A nevek sorszámozása és az életrajzi adatok statisztikai jellegű elemzése az adatok tudományosabb célú használata szempontjából segítséget jelentene. Egy esetleges újabb kiadás esetén javaslom ezt elvégezni. A rendelkezésre álló adatok nagy száma már különböző vizsgálatokra adna lehetőséget: a halottak, rokkantak, sebesültek megoszlása; ezek különböző típusai; az egyes alakulatok szerinti összetétel vizsgálata; a hadiözvegyek és hadiárvák száma és aránya stb.

A hadigondozási iratok a háborús veszteségkutatás kiaknázatlan forrásanyagát jelentik, a feldolgozásuk és bemutatásuk szempontjából Karika Tímea kötete úttörő jelentőségű. A mai Magyarország határain túl a Délvidéken a Bácska esetén Molnár Tibor végez hasonló kutatásokat és jelentet meg adattár jellegű publikációkat. Kettejük munkássága példaértékű az egész Kárpát-medencében folyó veszteségkutatások szempontjából.

Klein Antal háborús szolgálata alatt elhunyt veszprémi tüzér családjának az ellátásáról szóló utalványozási kimutatás 1918-ból – kép a kötetből Klein Antal háborús szolgálata alatt elhunyt veszprémi tüzér családjának az ellátásáról szóló utalványozási kimutatás 1918-ból – kép a kötetből

A könyvben külön ismertetésre kerül a három veszprémi érintettségű Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katona. Ehhez az elsődleges forrást Maruzs Roland kötete jelentette, amit Karika Tímea a fegyvertény részletesebb ismertetésével és a róluk fellelhető életrajti adatokkal egészített ki.

A kötet jelentős függelékkel rendelkezik (137–284. oldal), ami két fő egységre osztható: egyrészt tartalmazza az első világháborús hősi halottak polgári halotti anyakönyvek és külön a katonai nyilvántartások alapján kigyűjtött adatait, másrészt jelentős képanyagot mutat be a hadigondozási alapiratokból és a Sublótba zárt háború címet viselő adatbázisból.

A veszteségi adatok közreadására a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) és a Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) együttműködésével a Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban elnevezésű nagyszabású projekt keretei között összegyűjtött adatok alapján került sor. Az összesített adatok 2020-ban elektronikusan is publikálásra kerültek a HM HIM projekttel megegyező nevet viselő oldalán, amibe sajnálatosan a projekthez utoljára csatlakozó Budapest Főváros Levéltára által kigyűjtött adatok már nem kerültek bele. A polgári anyakönyvi adatok az MNL Adatbázisok Online oldalán teljes körűen elérhetők, s ide felkerültek a katonai nyilvántartások veszteségi adatai is.

A kötetbe a polgári halotti anyakönyvek esetén a fent említett projekt keretében a MNL VeML által az 1914–1980 közötti halotti anyakönyvek levéltárba adott másodpéldányaiból kigyűjtött adatok kerültek. A polgári anyakönyvekből 588 adatot gyűjtöttek ki a veszprémi levéltár munkatársai. Ezekből 562 a Veszprémben és 26 a Gyulafirátótón (a gyulafirátótiakról, valamint a kádártairól közösen) vezetett anyakönyvekből származik. Veszprém esetében az egész Osztrák–Magyar Monarchia területéről találunk adatokat, mivel a városban katonai kórházak is működtek, s az ott elhunytakat is helyben anyakönyvezték. A veszprémi polgári anyakönyvekben az 562 halottból 138 a veszprémi születésű. A táblázatokban az ő nevüket a szerkesztő félkövérrel emelte ki. A nyomtatott adatbázis 11 adatot tartalmaz, ezek a sorszámon túl a következők: név, rendfokozat, alakulat, vallás, életkor, halál ideje, halál helye, születési hely, lakhely, honosság, megjegyzés. Ezek az adatok a vallás megadása révén, ami a korszak embere identitásának a szerves és fontos részét képezte, több adatot adnak, mint a két említett elektronikus adatbázis, azonban az MNL-éhez képest a foglalkozást, a szülők nevét, a házastárs és a holttá nyilvánító hatóság és rendelet számát illetően, amelyek ott megtalálhatók, kevesebbet.

Részlet a kötetből Részlet a kötetből

A kötetbe a katonai veszteségi nyilvántartások (az alakulatok halotti anyakönyvei, hivatalosan kiadott veszteséglisták, temetőkataszteri iratanyag) alapján 202 személyre vonatkozó adat került be, Veszprém esetén 167, Gyulafirátót esetén 24, Kádárta esetén 11 hősi halott adata. Itt a sorszámon túl a név, a rendfokozat, az alakulat, a születési hely, a születési idő, az életkor, a halál ideje, a halál helye, az eltemetés helye és a vallás adatai kerültek a táblázatba. Itt is elmondható, hogy a vallási adat megadásával mindenképp több adat került közreadásra, mint az elektronikusan kipublikált adatbázisokban. Az adatsorok a polgári anyakönyvi adatokhoz hasonlóan betűrendben követik egymást.

Részlet a kötetből Részlet a kötetből

Egy következő, javított kiadás esetén javaslom a polgári és katonai adatsorok összehasonlító elemzését, egységesítését, a bőségesen rendelkezésre álló adatok különböző szempontú szakmai tudományos statisztikai elemzését.

A kötet függeléke szép színes részekkel zárul. A hadigondozási alapiratokban található dokumentumokból vett 30 darab minta bemutatja mindazokat az irattípusokat, amelyek egy-egy személy „aktájában” megtalálhatók. Ezek jórésze olyan különleges dokumentum, ami máshol már nem lelhető fel, így az érintett személy leszármazottai, de a tudományos kutatók számára is nagy jelentőséggel bírhatnak.

Vajda Gyula kádártai származású veszprémi 31-es honvéd anyakönyvi lapjának az első oldala – kép a kötetből Vajda Gyula kádártai származású veszprémi 31-es honvéd anyakönyvi lapjának az első oldala – kép a kötetből

A Sublótba zárt háború adatbázisból vett 20 kép a 2015-ben három veszprémi közgyűjtemény, az MNL VeML, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum közös gyűjtőmunkájának az eredményeként előkerült közel 1500 magántulajdonban lévő, az első világháborúhoz köthető tárgyról és dokumentumról készített 3000 felvételből adnak válogatást.

Részlet dr. Kemény Gyula naplójához készített térképvázlatából Osztrák–magyar sebesült katona és sebesültvivő az Isonzónál Tolmein fölött a Mrzli vrh oldalában – kép a kötetből

A Karika Tímea munkáját olvasószerkesztőként Illésfalvi Péter segítette. A szerkesztő mellett a külső és belső megjelenésében is esztétikus kötet elkészítéséért dicséret illeti Gáty Istvánt, aki a könyvet műszakilag megtervezte és a nyomtatásra előkészítette.

Összességében kijelenthetjük, hogy minden településnek szüksége lenne egy ilyen lelkes kutatóra, aki ezt a hatalmas munkát elvégzi és a munkájának az eredményeként egy ilyen kötetre, ami segít az összetört emlékezet szilánkjait újra összegyűjteni és összeilleszteni.

Karika Tímea (szerk.): Összetört emlékezet. Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében
Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára. Veszprém, 2021. 284 oldal
ISBN 978-963-7229-57-2
Ára: 2500,- Ft

11 komment

Címkék: könyv veszteségkutatás

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr3816683742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gátai Róbert 2021.09.10. 00:14:50

Lenyűgöző munka, minden elismerésem a szerzőnek! Reménykedem abban, hogy mások is követik példáját. Személy szerint székesfehérvári és Fejér megyei hasonló összeállítás érdekelne.

KarikaTímea 2021.09.10. 18:53:25

@Gátai Róbert: Köszönöm szépen az elismerő szavakat, kollégáim nevében is!
A könyv egyik nem titkolt célja az, hogy erre az eddig kihasználatlan forrásanyagra, a hadigondozási iratokra irányítsa a (hely)történészek, levéltáros kollégák figyelmét.
Reméljük, Fehérváron és Fejér megyében is akad majd vállalkozó kedvű kutató, aki kedvet kap az anyag feldolgozásához!

Gátai Róbert 2021.09.11. 23:33:12

Kedves Tímea!

Köszönöm gyors válaszát. Időközben észrevettem, hogy az engem leginkább érdeklő Dég község az I. világháború alatt még nem Fejér, hanem Veszprém megyéhez tartozott. Meg tudná kérem nézni, hogy könyvében szerepel-e egy bizonyos Ganzler János címzetes tizedes, aki 1891-ben született Dég községben, és 1915 október végén esett el az olasz fronton, St. Michele közelében?

Előre is köszönöm válaszát!

KarikaTímea 2021.09.12. 14:35:54

@Gátai Róbert:

Kedves Róbert!

Az Összetört emlékezet c. könyvben lévő életrajzok Veszprém város, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó Kádárta és Gyulafirátót települések első világháborús hősi halottainak és hadirokkantjainak dokumentumai alapján készültek, így dégi születésű csak akkor lehetne benne, ha Veszprémben éltek a hozzátartozói. Ganzler János azonban nem szerepel a könyvben.

A Pintér Tamás által belinkelt MNL-es adatbázis szerint a polgári halotti anyakönyvezés Perkátán történt. Valószínűsíthető e szerint, hogy Ganzler János családja Perkátán élt, hadigondozást is ott kaphattak. Ennek a Fejér Megyei Levéltárban tud utána járni, tőlük kell információt kérni arról, hogy Perkáta község irataiban maradt-e fenn Ganzler János családtagjaira vonatkozó hadigondozási irat. Ha igen, máris megtudhat sok mindent Ganzler Jánosról és családjáról. (Ha ismeri a hozzátartozók korabeli lakhelyét, az sokat segíthet.)

Sok sikert a kutatáshoz!

KarikaTímea 2021.09.12. 14:42:19

Rákerestem az Arcanum Tudománytárban, szerepel "A volt csász. és kir. 69. „Hindenburg” vezértábornagy nevét viselő gyalogezred története 1910-1918; Emléklap (Cegléd, 1937)" c. könyvben is az ezred hősi halottairól szóló felsorolásban: "Ganzler János cimz. tizedes, Dég 1891. — 1915. október 3o-"

KarikaTímea 2021.09.12. 14:50:50

A szintén az ADT-n található, 1914. december 3-i veszteséglistából kiderül, hogy akkor Szegeden, tartalékkórházban ápolták lőtt sebbel.

adt.arcanum.com/hu/view/MEVH_Veszteseglista_Hirek_1914_096-120/?query=%22Ganzler%20J%C3%A1nos%22%20d%C3%A9g%201891&pg=1308&layout=s

Gátai Róbert 2021.09.17. 00:37:02

Kedves Tímea és Tamás!

Nagyon köszönöm mindkettőjük segítségét! Igen, ő az, apai nagyapám legidősebb testvére, aki 4 hónappal nagyapám születése után esett el az olasz fronton. A családi szóbeszéd szerint repülős volt, de ezt az Önök által linkelt hivatalos források nem támasztják alá. (Arról nem beszélve, hogy származását tekintve szerintem ez nem is volt lehetséges.) Arról esetleg tudnak valamit, hogy sorozáskor készült-e mindenkiről fénykép, és ha igen, ezeknek is van-e esetleg online elérhető adatbázisa?

Üdvözlettel:
Gátai Róbert

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2021.09.17. 10:03:02

@Gátai Róbert: Kedves Róbert, sajnos nem tudunk ilyenről. Ha csak az iratok meglennének is nagyon örülnénk! :)

Gátai Róbert 2021.09.17. 22:39:37

Kedves Tamás!

Nagyon köszönöm válaszát. Már így is nagyon hálás vagyok eddigi segtségükért!

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása