„Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik…”

2020.09.14. 07:00 :: PollmannFerenc

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 15. rész

Hősünknek a fogságban sok gondot okoznak a csehek: szerinte kárörvendőek, szemtelenek, rossz hírét terjesztik a magyaroknak, de legfőképpen árulók! Ez az, amiért Szakraida elhatározza, otthagyja a közös hadsereget (amelynek tisztikara 2/3 részben csehekből áll) és átlép a Honvédséghez! Nyilván ők idézték elő azt a súlyos vereséget, amit a Monarchia csapatai 1916 nyarán az orosz fronton elszenvedtek és amely annyi szomorúságot és elkeseredést okozott a magyar hadifoglyoknak. Ehhez járul még a pokoli hőség és bizonyos egészségügyi gondok is…

 

1916. június 9. péntek

Kaptam anyámtól egy lapot május 2[-ről] és Breytől máj 30-ról.

Még akadnak emberek, akik a magyarságra fogják, hogy köztük is vannak hazaárulók. Ilyen Karl főhadnagy, aki még a cseheket is pártfogásába veszi. Ez igazán elkeseríti az embert.

Minden nap nagy aggodalommal fogadjuk az újságokat, melyek nem győznek elég dicshimnuszt énekelni az oroszok győzelmei fölött. Hiába, mi mindig csak rossz színben látjuk a helyzetet, arra vagyunk kárhoztatva, hogy folytonos „entent” győzelmeket halljunk.

1916. június 10. szombat

Ma kaptam Feritől egy lapot április 8, Kláritól május 7[-ről] és 9-ről.

Anyámtól április 11[-ről] és május 14-ről.

Nehéz napokat kell most nekünk hadifoglyoknak átélni. Óh, csak nem lesz végzetes ez az orosz offenzíva. Nagyon súlyos vereséget szenvedtünk ott fönt, az újságok szerint.

Kép a Bruszilov offenzíva időszakából Kép a Bruszilov offenzíva időszakából
(Forrás: www.cheshireroll.co.uk)

1916. június 11. vasárnap

Lásd a mai újságot.

Nagyon meg vagyunk rökönyödve. Az orosz offenzíva óriási méreteket ölt. Árulások történhettek, gyalázatos megadások. Dühömben majdnem sírtam!

Itt a csehek kárörvendő arca. A cseh legénység szemtelen viselkedése, jegyzőkönyvet vettünk fel róluk. Csak a cseh tisztek bujtogathatják fel őket, és csak így terjeszthetik a lehető legrosszabb híreket.

Írtam anyámnak, Ferinek és Klárinak egy képeslapot.

1916. június 12. hétfő

Szégyellni kell magamat, hogy ily hadseregben kell szolgálnom, ahol a főtisztek 2/3[-a] cseh. Hogy történhetnek oly esetek fönt Galíciában, ha nem árulás útján. Én mindent meg fogok tenni, hogy átléphessek a Honvédséghez. Ott legalább magyar emberek parancsolnak, nem csehek. Én meg vagyok győződve, hogy megint csehek adták meg magukat.

1916. június 13. kedd

Nyomott hangulatban várjuk a további eseményeket. Az oroszok túloznak avval a nagy hadifogolylétszámmal, mely sehogy sem áll arányban az elővonulásukkal.

1916. június 14. szerda

Amíg jobb hírek nem jönnek az orosz harctérről, addig nem vagyok képes kimenni sétálni, nem tudom ennek az ocsmány népnek a csúfolódó mosolygását elviselni.

1916. június 15. csütörtök

Reindl bácsitól egy lap május 25-ről.

A mostani helyzetből kitűnik, hogy a mieink inkább az orosznak engednek át valamit, mintsem hogy Verdunél és az olasz fronton megálljanak.

Írtam anyámnak, Reindl bácsinak és Wassermannak.

1916. június 16. péntek

Itt nagyon nagy hőség uralkodik. Szerencsére az épület hűvös, azonkívül tusfürdőt is vehetünk.

Most, hogy a muszka oly váratlan eredményeket ért el, nekünk megint az az érzésünk, hogy még sokáig fog a háború tartani.

1916. június 17. szombat

Töröm a fejem, hogy lehetne ennek a fogságnak minél hamarább véget vetni. A szökés lehetetlen, annyira őriznek minket.

Annyira fáj a lelkem, hogy ki sem bírom azt szóval fejezni.

És ezek a gyalázatos csehek. Titokban mernek csak örvendezni, de azért vigyázatlanságból elejtettek néhány mosolyt akkor, mikor látták, hogy mi szomorúak vagyunk.

1916. június 18. vasárnap

Kaptam Kláritól egy lapot május 21-ről.

Írtam Klárinak egy lapot.

Nem tudom, hogy mit írjak és kinek írjak. Mindig ugyanazokat a frázisokat írni nem ér semmit.

Ma itt volt egy fogorvos, legalább 50 úrnak kéne megpreparálni a fogát. Én is köztük vagyok. 3 blomba kiesett. Kíváncsi vagyok, vajon el-e tud velük itt készülni.

1916. június 19. hétfő

Sokszor oly bágyadtság, tehetetlenség vesz erőt rajtam, hogy képtelen vagyok valamivel foglalkozni. Ha egy kicsit tanulok, mindjárt fáj a fejem. Lehetetlen állapot ez.

Egy hazulról küldött csomagban volt egy újságlap. Ebből tudtuk meg, hogy május 25-ig 25 000 embert és 200 ágyút fogtunk az olasz fronton. A Wilson-féle békeközvetítésről is ír.

1916. június 20. kedd

Eddig este 10-ig volt szabad fönt maradni. Most megengedték, hogy 10-ig az udvaron sétálhatunk, mert eddig csak 9-ig lehetett és ½ 11-kor kell lefeküdni.

A kantin este 9-ig van nyitva.

Minden nap vacsora után sétálunk még egy kicsit, aztán iddogálunk a kantin előtt.

A tenisz és kugli pályából nem lett semmi. Mostanig tartott, amíg teniszöltönyt tudtak kapni. Hálót és rudakat úgy látszik egész Olaszországban nem kapni. Csináltunk az udvaron egy oroszkuglit.

1916. június 21. szerda

A „Corriera della Sera” hoz már néhány nap óta különböző cikkeket Magyarországról, Tiszának a parlamentben tartott beszédeit közlik.

Azt írják, hogy Magyarország a háború után önállósítani akarja magát Ausztriától. stb.

Ez nagyon érdekes. Hát tényleg lehetséges volna egy önálló Magyarország?

1916. június 22. csütörtök

Kaptam Anyámtól egy lapot május 25[-ről] és Fricitől május 30-ról.

Írtam Anyámnak, Fritzinek és Werner őr[mester?]nek.

1916. június 23. péntek

Marko sorhajóhadnagyot Portoferraioból ide helyezték. Az olasz minisztérium elrendelte, hogy az összes tengerészeti hadifoglyok az ország belsejébe szállítandók. Ezt az egész esetet összeköttetésbe hozzák a múltkori bombázással, melyet egy tengeralattjárónk Portoferraio ellen intézett. Az olaszok úgy látszik félnek, hogy ezek a tengerésztisztek összeköttetésbe léphetnének a tengeralattjárókkal.

1916. június 24. szombat

Minden nap szoktam tornászni, és már egy kis haladást tapasztaltam. Van egy nyújtó és korlát.

Markó mesélte, hogy az olaszok elleni offenzíva első 15 napja alatt 40 000 embert és 300 ágyút fogtunk el. Most azt hiszem, itt Olaszországban megállunk és az oroszokat egy döntő harcra kényszerítjük. Én lelkesedem a nagy emberekért, így ha Makenzeen nevét hallom, akkor már nyugodt vagyok, hogy nem lesz baj.

1916. június 25. vasárnap

Írtam Klárinak és K. Ferinek.

Még mindig bajom van a gyomrommal. Félek, hogy már sohasem lesz egészséges gyomrom.

1916. június 26. hétfő

Kaptam K. Feritől egy lapot jún. 12-ről.

Tüntetések ellenünk. A csőcselék, gyerekek a kaszárnya elé jöttek, fütyöltek és ordítoztak. Ez már többször előfordult, különösen az orosz offenzíva kezdetén. Olaszországban besorozták a 19 éveseket.

1916. június 27. kedd

A tegnapi tüntetés a mai olasz győzelmekkel van összeköttetésben. De ez nem győzelem, azt hiszem, hogy a mieink az előretolt pozícióikat kiürítették, és mikor már üresek voltak, az olaszok bevonultak oda. Megint Oroszországnak köszönhet mindent az Entente.

Mintha a mi hadseregünk el volna átkozva. Minden vállalkozásunk romba dől. 14-ben Szerbiában, most itt Olaszország ellen van pechünk.

1916. június 28. szerda

Kaptam Anyámtól jún. 9[-éről] és 10[-é]ről, és Annitól május 12.

1916. június 29. csütörtök

Kaptam Kláritól egy lapot jún. 15-ről.

Hetek óta nem esik az eső. Azt mondják, itt egész nyáron nem esik. A vízvezetékben kevés víz van, a vízzel is spórolni kell.

Írtam anyámnak és Anninak.

1916. június 30. péntek

Minthogy az ember hazai újságokat nem olvas, nem alkothat magának helyes ítéletet a mostan lefolyt, ránk nézve szerencsétlen operációkról. Véleményem szerint itt nem értük el az olaszok ellen azt, amit akartunk. Igaz, hogy nagy veszteséget okoztunk nekik, Salandra megbukott, és így meggyengítettük őket. De ehelyett az orosz fronton terepet vesztettünk és az orosz jelentés szerint eddig 205 000 hadifoglyot!! és ennek következtében most az olasz frontról összes offenzív csapatainkat az oroszok ellen kell dobni. De nekem minden reményem a németekben fekszik Verdunnél. Verdun eleste kárpótolni fogja ezen sikertelenségeinket. Nagyon le vagyunk verve. Ez a hosszú hadifogság képes az ember életkedvét elvenni.

1916. július 1. szombat

Most fotbalozhatunk azon a kis téren, amely a tenisz részére volt szánva. Mindig 10 őrt állítanak föl, amíg játszunk, pedig egy 5 m magas-mély falat kellene lemászni, hogy megszökhessünk.

1916. július 2. vasárnap

Anyámtól egy lapot jún. 6-ról.

Írtam Sanyinak, Márta néninek és Marjannak.

Most sokat tornászom a nyújtón és korláton, érzem, hogy egy kis erőre tettem szert.

1916. július 3. hétfő

Alig bírjuk ki ezt a meleget.

A napon 46 °C volt. Éjjel majd megfúl az ember a szobában.

1916. július 4. kedd

Korán reggel erősen érezhető földrengés volt. 3 lökés következett egymásután.

Megkaptam hazulról a kért katonai bőröndömet.

1916. július 5. szerda

Sokan mondják most, hogy most vannak a döntő harcok, az Entente utolsó kísérlete, hogy valamit elérjen, most látszik a mindenütt dúló hatalmas harcokból. Ha most kimerülnek a küzdő felek, akkor lehetséges, hogy még ez az év meghozza a békét.

1916. július 6. csütörtök

Írtam Anyámnak és K. Ferinek.

1916. július 7. péntek

Sokszor borzasztó lelki állapotban vagyok. Gondolataim egymással veszekszenek, az agyamban ezer különböző gondolat, felháborodás majd teljes apátia fog el. A mostani helyzet, legalább az itteni újságok szerint ránk nézve nagyon előnytelen. Csak már észre térne az emberiség, és fölhagyna evvel a céltalan mészárlással.

1916. július 8. szombat

Kaptam egy lapot Marjanntól jún. 13-ról.

Egy olasz őr fegyvert fogott Ary ellen, mert az ablakon könyökölve az utca felé nézett. Az olasz őrnagy pedig azt üzentette Arynak, hogy 40 napra becsukatja, ha még egyszer kinéz.

Micsoda őrült marhák ezek, hisz ablakon keresztül csak nem fog az ember kirepülni. És most ne dühösködjön az ember.

Ma itt volt egy érsek mint a Pápa követe és a Pápa áldását osztotta ki.

1916. július 9. vasárnap

A templomban énekelni szoktunk. „Boldog asszony anyánk”, „Nagy asszonyunk”-[o]t. Jól esik itt távol a hazától az ily énekeket hallgatni.

Írtam Anyámnak és Berta néninek.

1916. július 10. hétfő

Vízhiány van Cittaducaléban. Nemcsak hogy nem fürödhetünk, hanem még csak mosakodni sem lehet tisztességesen. Sokszor egyáltalán nincs víz. És emellett naponként 46 °C meleg van.

Benesotzki kadett, ezredemből nagyon megrovandó viselkedést tanúsít. Különös helyzete a Wittner-féle társaságban és a kártyázás.

1916. július 11. kedd

Kaptam Anyámtól egy lapot május 22 (vagy jún. 22-ről).

Borzasztó drágaság lehet odahaza, nagyon nehezen élhetnek meg. Reménykedem, hogy háború után valamiképen segíthetek mamusnak.

Sok skorpió van itt, még az épületben is találunk.

1916. július 12. szerda

Egy olasz könyvet olvasunk Szerbia meghódításáról. Ebből kitűnik, hogy a bolgárok már hetekkel előbb bevehették volna Monastirt és akkor Ochrida felé nyomulva, minket elcsíphettek volna. A bolgárok azért nem foglalták el Monastirt, mert megegyeztek, hogy osz[trák]–magy[ar] katonaságnak kell először belépni.

1916. július 13. csütörtök

Nagy izgatottsággal várjuk most minden nap az újságokat. Csak most bírjuk ki, akkor jó lesz.

Írtam Anyámnak, Klárinak és Matild néninek.

1916. július 16. vasárnap

Kaptam Anyámtól júl. 2[-ről], Ellától június 4[-ről], Frint[t]ől jún. 19[-ről] és Wassermantól május 24-ről.

Ez a négy lap megint kárpótol egy időre. Mondani se kell, hogy mennyire örülök, ha ilyen lapokat kapok.

Írtam Ellának, Frintnek és Wassermannak.

1916. július 17. hétfő

Kaptam Feritől egy lapot.

A mostani helyzet arra mutat, hogy még sokáig tart a háború, mert nekünk minden áron győzni kell, és amíg ennyi tenger sok ellenséget legyőzünk...! Nem tudom már, hogy szerezzek magamnak erőt a kitartásra. Borzasztó ez az egyhangú élet. Az ember a legjobb akarat mellett sem tud már tanulni. Kártyázni nem szoktam, a sakkhoz meg nincs türelmem.

Fogorvos jár ide. Ma megcsináltattam én is egy plombát (1 platina) 10 Lírába került. A többi fogamat majd csak otthon csináltatom meg.

1916. július 18. kedd

Oly gyalázatosan írnak mostanában az olasz újságok, hogy az ember elsápad a dühtől. Csak az a jó és igazságos, amit ők tesznek. Oly gyűlölet beszél minden sorukból, nem csodálom, hogy így sikerül a népet ellenünk fölizgatni.

1916. július 19. szerda

Kaptam Feritől máj. 9[-ről], Jancsitól máj. 9[-ről] és Anyámtól ápr. 5[-ről].

Érdemes följegyezni: A Corriera della Sera Őfelségét a schönbrunni vén banditának nevezi, azt mondja, hogy meglakolja még Battisti felakasztását Ez különben egy francia újságból vett cikk. Az ember nyugodtan tűrje ezt!?

Cesare Battistit kivégzésre viszik Cesare Battistit kivégzésre viszik
(Forrás: italianiinguerra.com)

Hevré úr úgy látszik nem tudja másképen dühét kitölteni. Menjen inkább a rajvonalba!

1916. július 20. csütörtök

Írtam Ferinek és Jenőnek.

A legtöbben betegek vagyunk a gyomrunk miatt. Úgy látszik nehéz ez az étel, nem pászol a nagy hőséghez.

Ma kint voltunk a temetőn, egy fakeresztet állítottunk a Vágner sírjához.

A városban egy nő leköpött egy hadnagy társunkra. Nagy itt a gyűlölet ellenünk.

1916. július 21. péntek

Kaptam Kláritól 2 lapot április 20[-ról] és május 14-ről.

1916. július 22. szombat

Az baj volna, hogyha ezek az egyenetlenkedések igazak volnának Magyarország belállapotát illetőleg, amint azt az olasz újságok írják.

1916. július 23. vasárnap

Kaptam Anyámtól egy lapot május 31[-ről].

Írtam Anyámnak, Klárinak és Fritzinek.

Még a legjobb az ábrándozás. Ilyenkor gondolataim elkalandoznak visszafelé, abba az időbe, mikor még nem voltam fogoly és – egy kis időre elfelejtem, hogy hadifogoly vagyok. Oly erő(ve)l zúdulnak rám a vágy, a kívánságok, hogy már nem tudom, hogy kell ezt kitartani. Sokszor az ember már valamilyen végzetes lépés fölött gondolkozik.

1916. július 24. hétfő

Másfél hónap múlva most volt egy néhányszor egy kis záporeső.

A gyomrom megint odavan. Ha tésztát kapunk, akkor az mind nehéz, könnyű tésztához itt nem jut az ember. Az aztán megfekszi az ember hasát, és akkor vége van.

Oly nyomorulttá tesz ez a bajom, egész szerencsétlennek érzem magam.

1916. július 25. kedd

Ha a gyomrom csak egy kicsit is rossz, mindjárt sárgaság mutatkozik. Most használok egy tejkúrát. 1 l tej 50 C.

1916. július 26. szerda

Kaptam Kláritól egy lapot jún. 3-ról.

Két borzalmas év múlt el. Fölér ez egy egész élet tapasztalataival. Az ember vállai meghajlanak ezen idő nehézsége alatt. És ki tudja meddig fog ez még tartani?

1916. július 27. csütörtök

Írtam Sanyinak, Marjannak Guszta néninek.

Megint sárgaságom kezd lenni. Most azonban már nem csak a gyomrom, hanem az epém nincs rendben. A mostani orvosunk nem sokat törődik az emberrel. Átkozom ezt a sorsot, mely ilyen nyavalyássá tette az embert.

1916. július 28. péntek

Az oszt[rák]–magy[ar] kormány 162 K[oroná]-t utalt ki mindegyikünknek ruházatra. Mi ezt még télen kértük.

A csehek megint kezdenek szemtelenkedni, mióta az oroszok sikereket értek el. Persze Stranszky is. Mikor idejöttünk, akkor hízelgett nekünk, most meg beásva magát az olasz őrnagy kegyeibe, ellenünk dolgozik. Stranszky egy külön konyhát akart a csehek részére, mert a csehek elégedetlenek evvel a konyhával. De nem engedték meg nekik.

1916. július 29. szombat

A tavasszal vett fehér nadrágom már teljesen szétfoszlott, most kénytelen vagyok egy újat csináltatni. A pénzt úgy kiadja az ember, mintha az semmi sem volna. Most karlsbadi sót használok, talán így kigyógyulok.

Karlsbadi só Karlsbadi só
(Forrás: de.todocoleccion.net/)

1916. július 30. vasárnap

Kovács kadettot, aki télen megbolondult, most megint visszahozták az elmegyógyintézetből. De teljesen bolond, csak most nem őrjöng.

Írtam Anyámnak és Jancsinak.

Megjegyzések

Egy olasz újság szerint: a középhatalmak elfoglaltak

29 000 km² Belgiumban
21 000 km² Franciaországban
280 000 km² Oroszországban
87 000 km² Szerbia
14 000 km² Montenegró
431 000 [km²] [Összesen]
 

Az Ententé:

1000 km² Elszász
21 000 km² Galícia, Bukovina
22 000 [km²] [Összesen]
 

Hadifoglyok:

Németország 1 663 794
Auszt[ria]-Magy[arország] 942 489
Bulgária 38 000
Törökország 14 000
[Összesen:] 2 658 283
 

Hadizsákmány:

11 036 ágyú
4 798 000 löveg
9096 szekér
1 556 132 fegyver
4 460 revolver
3 450 gépfegyver
 

1916. augusztus 1. kedd

Anyámtól egy lap jún. 3-ról.

Már jobban érzem magam. Nagyon mértékletesen kell táplálkoznom. Minden nap iszom egy liter tejet, azonfelül karlsbadi sót is használok.

1916. augusztus 2. szerda

Megjelentek az újságokban Vilmos és Ferenc József beszédei a 2 éves évforduló alkalmából. Csodálom, hogy az újságok ezt leközlik.

Az Entente azt mondja, hogy az ő győzelmük biztos. Azt hiszem, ezt azok sem hiszik, akik mondják.

1916. augusztus 3. csütörtök

Írtam Anyámnak és Ferinek.

1916. augusztus 4. péntek

Schächertől egy lap július 1.

Most már többször hűvös napok váltják fel a forrókat. A nap leszállta előtt sokszor gyönyörű színben játszik az egész vidék. Ha az ember lefestené, nem hinnék el, hogy ez a természet után történik.

Cittaducalei utcarészlet Cittaducalei utcarészlet
(Forrás: Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság. Budapest, 1925.)

1916. augusztus 5. szombat

Ha igaz, amit az olasz újságok írnak, úgy otthon Magyarország feltétlen uralomra jutott.

1916. augusztus 6. vasárnap

Kaptam egy lapot Hildától június 12[-ről].

Ma egyáltalán nincs kedvem az íráshoz. Ha az ember hazulról nem kap semmit, hát mire válaszoljon az ember. Aztán már olyan vagyok. hogy óra hosszat kéne a fejem törni, amíg valami okosat írhatnék.

Schächer hgy. visszajött a kórházból, a borzasztó bánásmód miatt kéredzkedett vissza. Úgy vigyáznak a betegekre, mint a rabokra, külön cellákban. Lepedőket feszítettek ki a fák között, hogy a civileket ne láthassák, stb. stb.

1916. augusztus 7. hétfő

Amigo hadnagy (kadettasp[iráns]. volt Zágrábban) ott van a kórházban, ahol Schächer volt. A következő tisztek (aktív) vesztek el, csak akiket ő tud:

Orosz fogságban: Elestek:
Lt. Kovanda Hptm. Reisinger
Oblt. Stoll Obstl. Zöch
Hptm. Andor Oblt. Wolf
Oblt. Csernea
Hptm. Dán Hptm. Diller
Oblt. Krizsán Hptm. Essen
Oblt. Grosz Hptm. Lakos (44)
Oblt. Kiszlinger Hptm. Kiss
Fh. Miskolczy Hptm. Weiss
Lt. Wassermann
Lt. Földényi
Oberst Fedrigoni
Oblt. Stenzel
Szerb hadifogság: Hptm. Zánt
Brey Lt. Concini
Szakraida Hptm. Zsehránszky
Zirchner Lt. Stodolni (65)
 

1916. augusztus 8. kedd

Schenker kapitány megházasodott.
Szmazsenka főhadnagy megházasodott.
Moga alezredes
Guha őrnagy
Melchner ezredes
Schmuck őrnagy a fronton van
Werner őrnagy a kádernél.
Seracin főhadn. a fronton (Eis. Kreuz)
Zrint főhad. (St. Michelben állomásparancsnok)

A fönt sorolt ezredbeli tisztekről tudom, hogy még otthon vannak. A többiről nem tudok semmit.

1916. augusztus 9. szerda

Schächer mesélte, hogy úgy hadi, valamint hadifelszerelésünk nagy változásokon ment keresztül. Tőr, fokos, buzogány, bicska, lángszóró. A ruházat olyan, mint a német hadseregé.

A sebesült legénységünkkel gyalázatosan bánnak az olaszok. Akik még nem nyomorékok, azokat a bánásmód és a buta olasz orvosi kezelés azzá teszi. Vagy gyűlöletből gyógyítják ily rosszul katonáinkat, vagy mert orvosaik tudatlanok.

Tegnap este megszöktek Lung és Éva h[adna]gy.-ok. Nagy zavar az olaszok között. Csak ma reggel vették észre.

Következő rész: „Az egész világ ellenségünk, meg akarnak minket enni!”

Összes rész: A halálmars krónikása – Szakraida István naplója

12 komment

Címkék: szerbia hadifogság 1916 hadifoglyok olasz hadifogság Szakraida István

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr9316199806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JuhászBalázs 2020.09.14. 20:49:53

A püspöki / érseki látogatással kapcsolatban: 1918. október 31-ével az aquilai érsekség kapta feladatul, hogy ránézzen Cittaducaléra, ami azért is fura, mert a rieti püspökséghez tartozott, és ennek pont 1916. június 20-tól újra volt "gazdája". Az 1916. márciusában indított első nagy látogatási hullámnál is szerepelt a tábor, de a táblázatban nem írták mellé ki felelt érte, vagyis a rieti püspök és az aquilai érsek is szóba jöhetett. Szöllősy szerint Rómából érkezett az illető, ami irreális (mindig a megyéspüspököt / érseket kérték fel), így egy tévesztés alapján egy második is valószínűsíthető. Kukuljevič József népfölkelő főhadnagy állatorvos beszámolója (HL I. vh, Rendezetlen, 4361) szerint is az aquilai érsek látogatta meg őket, vagyis én ez utóbbit fogadnám el. Sajnos egyik alkalomról se maradt fenn a beszámoló a Vatikáni Titkos Levéltárban, illetve a Vatikáni Államtitkárság államokkal ápolt kapcsolatának részlege, Történeti Levéltárban. :(

Amúgy Szakraida minden sorát jó olvasni. Azok az őszinte vélemények... Látszik mennyire nem találta a helyét, és ez mennyire irritálta.

Hungry horse 2020.09.15. 19:11:03

A naplóban sokszor esik szó az áruló csehekről és a cseh tisztekről.

Ez a valóságban is így volt?

PollmannFerenc 2020.09.15. 20:57:30

A csehek világháború alatti szereplése állandó toposza ennek a korszaknak. Rengeteg helyen volt eddig is róla szó a blogon. (Elég beírni a keresőbe, hogy "csehek", és nyomban kiderül.) Talán megérdemelne az ügy egy önálló posztot is.

PollmannFerenc 2020.09.21. 14:54:21

@JuhászBalázs: Köszönöm a doboztippet! Mától ez lesz a szerencseszámom...

BartókBéla 2020.09.27. 14:23:38

@PollmannFerenc: Teljesen igazad van, tisztázni vagy árnyalni kellene a cseh katonaság magatartását.
Úgy tudom, hogy éppen a francia hadseregben szolgáló Milan Stefánik 1916 április római látogatásakor vetette fel (Masaryk és Benes támogatásával) a cseh hadifoglyok nmegszervezését az olasz szövetségeseknek, akik még több mint egy évig tiltakoztak ellene.
A más nemzetiségű foglyokkal kialakult összetűzések miatt a csehek és szlovákok nagy részét a Santa Maria Capua Vetere és a Certosa di Padula melletti táborokba szállították és ott kezdődött meg később az önkéntesek toborzása.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.09.27. 14:59:43

@BartókBéla: Horváth Jenő írás a blogunkon az olaszországi csehszlovák légió szervezéséről: nagyhaboru.blog.hu/2018/09/27/a_csehszlovak_legio_olaszorszagban

PollmannFerenc 2020.09.27. 17:17:48

@PintérTamás: Én általában a "csehek=árulók" toposz bemutatására gondoltam, nem csupán a cseh légióra.

BartókBéla 2020.09.27. 20:14:51

@PintérTamás: Újra elolvastam, remek írás.
Az egyes olasz hadseregek hírszerző tisztjei viszont különböző időben fedezték fel a dezertált cseh tartalékos tisztek tudásának fontosságát. Erre először dél-tiroli fronton került sor. Egy Václav Pán nevű cseh tiszt pl. a 2. olasz hadsereget látta el két hónapig információkkal. Jaromír Vondrácek századparancsnok 1916 augusztusában pedig még körletének tervét is átvitte az olaszokhoz, akik könnyen lerohanták és elfoglalták annak kulcspontját. Őt a 3. olasz hadsereg hírszerző osztálya alkalmazta három hónapig mielőtt a dezertált tisztek bibbienai táborába szállították.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2020.09.27. 21:06:14

@PollmannFerenc: Tudom, csak Béla a légiót említette, s ezért javasoltam neki Horváth Jenő korábbi írását.

Várjuk a csehek szerepéről, megítéléséről a posztot! :)

BartókBéla 2020.10.07. 09:44:36

@JuhászBalázs: Nem vagyok otthon az olasz katolikus egyház történetében, de úgy látom, hogy Aquilában Stagni érsek 1916. jan.1-jén betegség miatt lemondott és 2,5 fél évig üres volt a széke, amikor Turchi érsek foglalta el 1918.júl.27-én. Ilyenkor a káptalan által választott helynök irányítja az egyházmegyét, aki valamelyik helyi segédpüspök lehet. Egy érsek, ha megtehette, püspökeit küldte vidéki körutakra pl. bérmálni.
www.catholic-hierarchy.org/diocese/dlaqu.html

JuhászBalázs 2020.10.07. 09:55:43

@BartókBéla: Az a baj, hogy a segédpüspök / választott helynök is csak "egyházi ember" néven futott a hadifoglyok szemében, így az aquilai üresedés hiába Rieti püspökét valószínűsíti, közben Aquilából is érkezhetett a látogató, akinek meg nem biztos, hogy tudták a valódi tisztségét. :)

JuhászBalázs 2020.10.07. 10:17:40

@PollmannFerenc: @BartókBéla: @PintérTamás: A cseh, mint áruló toposz sokszorosan terhelt téma, és az olaszok esetében még az is nehezíti a kérdést, hogy jellemzően mindegyik nemzetiségi légiót csehként szerepeltették, vagy legalábbis úgy keverték a lapokat, hogy úgy tűnjön, mintha a csehszlovák légióhoz tartoztak volna. Az egyik leghíresebb átálló, az 1917. szeptember 17-18-ai kudarccal záródó carzanói támadás egyik előkészítője, Ljudevit Pivko főhadnagy szlovén volt, majd a jugoszláv légió egyik szervezője lett. A legényeit viszont a csehszlovák légió egyenruhájában járatták, vagyis elsőre nem is lehetett eldönteni, hogy ők melyik légióhoz tartoztak. Az olaszországi lengyel légió léte például nem is volt általánosan ismert tény a Monarchia katonái között.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása