A limanovai csata tanítása Csurgón 1918-ban

2019.03.28. 07:03 :: BartókBéla

Az 1914. december 11-én vívott limanovai csata már a Nagy Háború alatt eposz lett, és lassan beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezt szolgálta az oktatás is, amely a hadviselő állam szolgálatában állt. A csurgói tanítóképző intézet egyik óratervén keresztül jól láthatjuk, milyen volt több mint három év után a győzelem emlékének őrzése és milyen célokat szolgált az iskolában. Mai történelemtanárok számára is tanulságos...

 

A csurgói magyar királyi elemi iskolai tanítóképző intézetet 1869-ben alapították köztartással 110 növendék részére és állami externátussal. A köztartás alapján a tanulók alacsony áron ebédet kaphattak, az externátus pedig azt jelentette, hogy a tanulók szüleiknél vagy szállásadóiknak laktak, bejárók voltak. A 14–18 év közötti fiúkat pedagógusokká nevelő intézmény tanári kara 1918-ban a következő volt. Igazgató: Mohar József. Rendes tanárok: Dittert Ferenc, Fliegl Kálmán, Leyrer Mátyás, Sárosi István, Székely Zoltán, Pödör Béla és Kovács Pál gazdasági szaktanár. Segédtanár: Blénessy János. Óraadó tanár: Éhn Kálmán dr., intézeti orvos, egészségtan. Rendes tanító: Kaposi Károly, gyakorló iskolai tanító. Hitoktatók: Kákosy Árpád Elek, római katolikus; Matolcsy István, református; Balogh István, ágostai hitvallású evangélikus; Fried Sámuel, izraelita. A köztartás vezetője: Leyrer Mátyás, rendes tanár. Iskolaorvos: Éhn Kálmán dr. Kinevezett intézeti nevelők: Bozóky Károly, Fejes Gyula.

Az 1913–1914-es tanévben a tanítóképzőnek 123, a mindennapos gyakorlóiskolának 44, a gazdasági ismétlőiskolának pedig 24 tanulója volt.

A csurgói magyar királyi állami tanítóképző épülete és udvara a diákokkal A csurgói magyar királyi állami tanítóképző épülete és udvara a diákokkal
(Forrás: https://gallery.hungaricana.hu)

A háború kitörése után a csurgói tanítóképzőben sok minden megváltozott. „Több tanár csendes munkahelyét a lövészárokkal cserélte fel, hogy életét, vérét áldozza a hazáért” – írta 1939-ben az iskola krónikása. Folenta Lajos tartalékos tüzérfőhadnagyot, az intézet egyik legkiválóbb tanárát már az első évben elragadta a halál. 10 évig volt a tanítóképző-intézet rendes tanára az 1. honvéd tábori ágyúsezred tartalékos főhadnagya, a Signum Laudis tulajdonosa, aki a galíciai harctéren 1915. június 13-án történt sebesülése következtében június 23-án halt meg. „Ő, aki tanítványait mindig buzdította s nevelte a hazaszeretetre s igazi harcossá képezte őket mint testileg, mint szellemileg s megmutatta, hogy a hazáért s annak érdekéért még az életet is fel kell áldozni” – írta róla Kemény Lajos, volt tanítványa, tanító kollégája és bajtársa.

A csurgói magyar királyi állami tanítóképző épülete és udvara a diákokkal Az Ujság 1915. július 17-ei híradása Folenta Lajos haláláról
(Forrás: ADT Arcanum)

Blénessy János tanár, Kaposi Károly gyakorló-iskolai tanító és Fejes Gyula nevelő súlyos sebesülést szenvedtek, tudhatjuk meg Koltai István A csurgói m. kir. áll. tanítóképző intézet története című 1939-es munkájából.

Kaposi Károly 1886-ban született Kőszegen evangélikus családban, 1904–1907 között a pápai állami tanítóképző intézetben tanult, 1908-ban Branyicskára, Hunyad vármegyébe helyezték, majd 1912-ben nevezték ki a csurgói állami tanítóképző intézethez. Ott a gyakorlóiskola tanára és a tanítóképzős diákok szakvezetője lett, aki átadta nekik a gyakorlati oktatás és nevelés tapasztalatait. A Néptanítók Lapjában már 1914-től jelentek meg mintaleckéi beszéd- és értelemgyakorlatból, természetrajzból (A harkály és a kakukk), a fogalmazás tanításáról, a melléknév fokozásáról. Alkalmi tanítás a Kárpáti napra című óraterve segítséget adott 1916. május elsejére, az egy évvel korábbi győzelem megünneplésére, 1917-ben földrajzból pedig Olaszországot mutatta be a „háború által homályosan” az V. osztály számára. A Hírek a sebesültekről és betegekről 1914. december 1-jei híradása szerint Kaposi Károly, a komáromi székhelyű cs. és kir. 12. gyalogezred katonája a fejét súroló lövéstől megsérült, és Jägerndorfban (ma Krnov, Csehország) Edith Walter magán-ápolóhelyén (Privatpflegestätte) gyógyult fel sebesüléséből.

A következő pedagógiatörténeti forrásnak több értéke is van. Egyrészt egy olyan tanító írta, aki maga is megjárta a csatateret, tehát „testközelből” ismerte a háborút. Másrészt a tartalma tükrözi a korabeli magyar állam és társadalom gondolkodását, hiszen az iskola mindig egy adott korszak tükre.

A következő szövegrészlet a Néptanítók Lapja 1918. július 25-i számában jelent meg, de valószínűleg Kaposi tanító úr már hónapokkal korábban kipróbálta a gyakorlóiskolában az 1848-as forradalom 70. évfordulóján. A Nagy Háború szempontjából az óraterv első és utolsó fejezete érdekes leginkább a számunkra, mert azt mutatja meg, hogyan próbáltak 100 évvel ezelőtt párhuzamot vonni a szabadságharc és a világháború között, milyen eszményeket, erkölcsi útmutatásokat, nevelési célokat fogalmaztak meg az elemi iskolai tanulók számára a tanítók.

Ma motivációnak nevezik a tanítási órának azt a részét, amelynek célja a „hangulatkeltés”, azaz a tanulók érdeklődésének felkeltése. A következő szövegrészletekben a T. a tanító, a GY. a gyermekek megtervezett, elképzelt mondatait jelentik.

„MINTALECKE. Olvasmánytárgyalás. IV. osztály. Írta: Kaposi Károly, tanítóképző-intézeti tanár. (Csurgó)

A tápióbicskei hős. A tanítás vázlata.

I. Előkészítés.
a) Hangulatkeltés: A limanovai huszárok hőstette.
b) Célkitűzés.
II. Tárgyalás.
a) A tápióbicskei ütközet.
b) Sebő alezredes és Riedesel őrnagy párviadala.
c) Az olvasmány címének megértetése és a tápióbicskei ütközet következménye.
III. Begyakorlás.
a) Olvastatás. (Mintaolvasás.)
b) Az olvasmány tartalmának elbeszéltetése összefüggő gondolatcsoportonként.
c) Az erkölcsi tanulság elvonása és alkalmazása a gyermek életére. Tanítás
a) T. Gondoljatok A limanovai huszárok című olvasmányra! (A Nagy Háború írásban és Képben c. munkából olvastattam és tárgyaltam.) Mondd el, hogyan és mivel harcoltak a szegedi huszárok az oroszok ellen Limanovánál! Mutasd a csata helyét itt a térképen! Beszéld el, mi volt az orosz fővezér célja!
Gy. Az orosz fővezér a huszárok arcvonalán át akart törni és ide Sziléziába és Csehországba betörni.
T. Beszéld el a véres csatát erről a képről!

Huszárok gyalogrohama a limanovai ütközetben Huszárok gyalogrohama a limanovai ütközetben
(Forrás: A nagy háború írásban és képben. Budapest, 1915. 285–287.)

Gy. Itt rohannak előre a „vörös ördögök,” ott meg támadnak az oroszok. A huszárok puskatussal vágják agyon az oroszokat. Itt meg ásóval és doronggal sújtják fejbe őket. Egyik-másik huszár torkon ragad egy oroszt és megfojtja.
T. Beszéld el Muhr ezredes hőstettét!
Gy. Muhr ezredes huszárjainak az élén az oroszokra rohant. Roham alatt két golyótól találva földre rogyott. Haldokolva mondja: „Előre, fiaim!" Megmerevedve is előremutat még az ujja. T. Mondd el, mi volt az ütközet következménye!
Gy. Az ütközet után seregeink megkezdték az oroszok ellen a támadást és olyan messzire szorították vissza őket, mint ide Kaposvár, meg 30.000 muszkát is elfogtak.
T. Mi volt a támadó oroszok parancsa? Ki akadályozta meg ezt a veszedelmes tervet?
Gy. Muhr ezredes és huszárjai.
T. Elsősorban azonban kié az az érdem, hogy Limanova a mienk maradt? Miért?
Gy. Mert a huszárok csak Muhr ezredes bátorságának és hősiességének láttára rohantak az oroszokra és győzték le őket.
T. Olyan hősünk mint Muhr ezredes – hála Istennek – sok van nekünk odakint a harctéren. Vannak most és voltak a múltban is. Azokban a dicsőséges harcokban, melyeket, mint az 1848. szabadságharcot hallottatok már többször elmesélni, is voltak ilyen hőseink.
b) T. Szabadságharcunk egyik hőséről szól „A tápióbicskei hős" című olvasmány. Olvassuk el!”

Ezután következett az óra második fő része, a tárgyalás, az olvasmány szövegének elemzése. Ez az 1898-ban 20 évvel korábban kiadott A szabadságért, Az Én Ujságom Naptára című ifjúsági kalendárium egyik rövid lendületes elbeszélésére épült (A tápió-bicskei hős, Képpel, Írta: Rákosi Viktor, 39-42.). Rákosi Viktor író, aki későromantikus stílusban folytatta Jókai Mór nyomdokain a szabadságharc kultuszának ápolását, így kezdte történetét:

„A dalos pacsirták ezrével röpültek az ég felé s szabadságról daloltak a földi embereknek. De eltűnt a virág, elhallgatott a dalos madár: ezer meg ezer ember és ló taposta a síkságot és ágyúdörgés tört az ég felé: a magyar nemzet fiai törtek elő a Tisza mögűl, hogy vérükkel kivívják szabadságukat.”

A tankönyv szövege ezután a magyar Sebő Alajos és az osztrák Hermann Riedesel huszártisztek tápióbicskei párbaját meséli el, amelyet Gracza György (Az 1848-49-iki szabadságharc története, Budapest, 1894) mellett Jókai Mór (Párbaj a csatatéren, Fővárosi Lapok, 1868) is leírt és A kőszívű ember fiai című regényében is felhasznált.

Muhr Ottmár huszárezredes hősi halála a limanovai csatában Muhr Ottmár huszárezredes hősi halála a limanovai csatában

Sebő és Riedesel párbaja az 1898-ban megjelent könyvből.  A valóságban Sebő Alajos a cs. és kir. 1. huszárezred, Hermann Riedesel pedig egy horvát huszárezred tisztje volt a csatában. Sebő és Riedesel párbaja az 1898-ban megjelent könyvből. A valóságban Sebő Alajos a cs. és kir. 1. huszárezred, Hermann Riedesel pedig egy horvát huszárezred tisztje volt a csatában. (A Pósa Lajos Társaság Facebook-oldaláról)

c) T. Mi az olvasmány címe! Ki a tápióbicskei hős? Miért?
Gy. Mert párbajban legyőzte Riedeselt és bátorságával példát adott huszárjainak.
T. Csupán ezért a tettért nem nevezte volna el Sebőt az olvasmány írója tápióbicskei hősnek. Van még Sebőnek ezenkívül nagyobb érdeme is. Lássuk mi volt az?
T. Figyeljétek meg ezt az ütközetet! (Itt egy ismeretlen első világháborús csataképet mutathatott.)
Gy. Az oroszok támadnak.
T. Mondd el, miféle fegyverekkel védekeznek katonáink a támadó ellen!
Gy. Itt robbannak szét az ágyúgolyók. Mennyi halott orosz fekszik már! Itt gépfegyverrel és puskával lőnek az oroszokra.
T. Miket hajítanak katonáink az oroszok felé? Figyeljétek meg katonáink állásait!
Gy. Katonáink valamennyien lövészárokban állanak s az árkokat széles drótakadályok védik. T. Foglald össze, hogyan védekeznek katonáink a mostani háborúban!
T. Vajon a tápióbicskei ütközetben mely fegyvereket használták?
Gy. Az ágyút, a puskát, a kardot és a szuronyt.
T. Sorold el azokat a fegyvereket és védekezési eszközöket, amelyeket még 1848-ban nem használtak! Mik voltak tehát az akkori időben is már a döntő fegyverek?
Gy. Az ágyúk.
T. Most gondoljatok az osztrák vezér Riedeselnek adott parancsára! Mi történhetett volna, ha Riedesel elfoglalja az ágyúkat?
Gy. Az osztrákok a magyar ágyúkat a honvédek ellen fordították volna és akkor Damjanich seregének is menekülnie kellett volna.
T. Kié a nagy érdem, hogy ez nem történhetett meg? Miért? Ki döntötte el tehát a tápióbicskei csatát? Foglald össze, miért volt Sebő alezredes a tápióbicskei hős!
T. Kire emlékeztet Sebő alezredes bátor tette? Gondoljatok a limanovai ütközetre! Miért? Mi volt a limanovai ütközet következménye?
Hasonló események követték a tápióbicskei ütközetet is. Honvédeink nem hagyták pihenni a vert és fáradt osztrák sereget. Egymásután megverték őket Gödöllőnél, Isaszegnél, Vágnál. (Ismeretlen térképet mutatott.) Az osztrák sereg a Duna mentén nyugat felé menekült és kénytelen volt hazánkból kitakarodni.

Kaposi Károly tanító szemléltető térképe 9-10 éves gyermekeknek a tápióbicskei csatáról Kaposi Károly tanító szemléltető térképe 9-10 éves gyermekeknek a tápióbicskei csatáról
(Néptanítók Lapja, 1918. július 25.)

III.
a) Mintaolvasást tartok és az olvasmányt összefüggően elolvastatom.
b) Gondolatcsoportonként elmondatom az olvasmány tartalmát.
c) T. Lássuk, mire tanít bennünket Sebő alezredes példájával! Mondd el, hogy miféle parancsot kapott Sebő Damjanichtól? Mi volt a parancs pontos teljesítésének következménye? Mi döntötte el a tápióbicskei csata sorsát? Mire tanít Sebő alezredes példája minden katonát? Gy. Hogy a parancsokat mindig pontosan kell teljesíteni.
T. Gondoljatok a mostan dúló világháborúra! Sorold el azokat az ellenségeinket, melyeket már legyőztünk! Eme fényes győzelmeinknek egyik rejtvénye katonáink ama szép tulajdonsága, melyet Sebő példájából látnak. Melyik szép tulajdonság az, mondd meg!
Gy. Minden tisztünk és katonánk pontosan teljesítette a parancsokat.
T. Sajnos, küzdöttek katonáink olyan népnek a fiaival, akik eme kötelességeiket nem teljesítették. Ezek közül bizony voltak olyanok, akik gyáván megadták magukat, vagy átszöktek az ellenségünkhöz. Mit éreztek eme gyáva és áruló katonák iránt?
Gy. 1. Megvetem és útálom őket.
Gy. 2. Büntesse meg őket az Isten.
T. Mit éreztek Sebő példáját követő katonáink iránt!
Gy. 1. Büszkék vagyunk reájuk.
Gy. 2. Csodáljuk őket.
T. Kinek a példáját követitek ti itthon a munkátokban? Mire tanít benneteket Sebő példája?
Gy. Teljesítsük otthon és itt az iskolában pontosan a parancsokat.
T. Foglald össze ezt a tanulságot rövid mondatban!
Gy. Legyünk engedelmesek.”

A csurgói első világháborús emlékmű 1923-ban A csurgói első világháborús emlékmű 1923-ban
(Forrás: www.kozterkep.hu)

A Nagy Háború hatására megváltozott történelemtanítás jellemző példája volt Kaposi Károly csurgói tanító mintaóraterve. Még ha úgy gondoljuk, hogy ezt a tananyagot lehetetlen volt ilyen formában és ilyen mélységben 45 perc alatt megtanítani a 9-10 éves gyermekeknek, akkor is van az elemzésnek tanulsága. 1914 után a történelemtanítás is a háborús politika és propaganda eszköze lett és az állam azt várta el a tanítóktól, tanároktól, hogy az állampolgári kötelességek teljesítésére neveljék a diákokat. Az is fontos szempont volt, hogy majd a 17-18 éves leendő tanítók is hasonló szellemben oktassanak, mert valójában számukra készült ez a dokumentum.

Nekünk ma már elég Rákosi Viktor tápióbicskei intelme: „Magyar! …állj meg, vedd le a kalapodat és gondolj azokra a hősökre, akik a nemzet szabadságáért meghaltak.”

6 komment

Címkék: oktatás hátország limanova Csurgó Kaposi Károly

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr414718173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hatvanas 2019.03.31. 13:21:01

BREAKING!
A francia kormány éppen most akarja kivenni az iskolai tantervekből a verduni csata kötelező tanítását:

"Jean-Michel Blanquer, the education minister, sought to play down the controversy, insisting that Verdun would continue to be taught although it is no longer specifically mentioned in the curriculum. He tweeted: “The Battle of Verdun will obviously be studied in the first year [of the sixth form].”
(www.telegraph.co.uk/news/2019/03/24/removal-wwi-battle-verdun-french-curriculum-sparks-outcry/)
A somme-i csatával akarják felváltani

A miniszter optimista:"Il n’y a pas un professeur d’histoire en France qui aborderait la guerre de 14-18 sans aborder la bataille de Verdun." (Nincs egy olyan történelemtanár sem Franciaországban aki a 14-18-as háborút Verdun említése nélkül tanítaná."
(www.republicain-lorrain.fr/education/2019/03/26/blanquer-il-ne-s-agit-pas-de-gommer-verdun)

Mi tartjuk Doberdót ... a kerettantervben is!
(Részlet:"Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb Horvát Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország")

PollmannFerenc 2019.04.02. 09:17:57

@Hatvanas: A Telegraph-beli link nem működik!

Hatvanas 2019.04.02. 17:45:33

@PollmannFerenc: Próbálj 1-1 angol és francia mondatot a kommentemből bemásolni a keresőbe, nekem sikerült megtalálni újra így is a két cikket.
Ha nem megy, megvan word-ben mindkettő, elküldöm.

PollmannFerenc 2019.04.06. 08:22:16

@Hatvanas: Igazad van, így megtalálhatók a cikkek... Nem értem, hogy ha direkt kattint rá az ember a hivatkozott URL-re, akkor miért nem működik...

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

kiállítás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút