A hadigondozási iratok az I. világháborús katonasorsok kutatásának szolgálatában

2018.10.11. 08:00 :: MolnárTibor

A Nagy Háború befejeződésének centenáriuma kapcsán felélénkültek azok a levéltári kutatások, amelyek a háborús emberveszteségeket hivatottak tisztázni. A legfontosabb levéltári források közül – a katonai és a polgári halotti anyakönyvek mellett – kiemelkednek a hadigondozási iratok. A zentai Történelmi Levéltárban őrzött hadigondozási iratok példája jól szemlélteti, hogy a téma iránt érdeklődő kutató milyen irattípusokkal találkozhat, azokat tanulmányozva pedig milyen adatokhoz juthat egy-egy katona esetében.

Az eddigi ismeretek szerint a háború során világszerte 10 millióan vesztették életüket, a sebesültek és megbetegedettek száma pedig 19–20 millióra tehető. Magyarország esetében – amelynek lakossága az 1910-es népszámlálás szerint 18,26 millió volt – a halottak száma 661 ezerre, míg a sebesülteké 800 ezerre tehető.

100 évvel a háború befejeződését követően fokozottan igény mutatkozik arra, hogy elkészüljön egy-egy település veszteséglajstroma, hogy megismerjük katonaőseink tragikus sorsát. A kutatómunkához felhasználható levéltári anyagot a katonai szaklevéltárak – Magyarország esetében a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ennek keretein belül elsősorban a Hadtörténelmi Levéltár – mellett a megyei és városi levéltárak, Szerbia esetében a regionális levéltárak őrzik, amelyek lehetővé teszik a téma széleskörű feltárását. A legfontosabb levéltári források közül, a katonai és a polgári halotti anyakönyvek mellett, kiemelkednek a hadigondozási iratok. A zentai Történelmi Levéltárban őrzött hadigondozási iratok példája jól szemlélteti, hogy a téma iránt érdeklődő kutató milyen irattípusokkal találkozhat, azokat tanulmányozva pedig milyen adatokhoz juthat egy-egy katona esetében.

A zentai származású Zónai Vince iratait tartalmazó hadigondozási dosszié fedőlapjaA zentai származású Zónai Vince iratait tartalmazó hadigondozási dosszié fedőlapja (Történelmi Levéltár, Zenta. F. 121 Zenta község, Hadigondozás – családi, 339. sz. dosszié)

A zentai származású Zónai Vince iratait tartalmazó hadigondozási dosszié fedőlapja

özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hadigondozási igénybejelentő lapjaözv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hadigondozási igénybejelentő lapja

özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hatósági szegénységi bizonyítványaözv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hatósági szegénységi bizonyítványa

A hadigondozás az I. világháború áldozatairól – a hadirokkantakról és az elesett katonák hozzátartozóiról – való állami és társadalmi gondoskodást jelentette, amit a háború befejezését követően szinte valamennyi volt hadviselő állam bevezetett, köztük a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság is. A délszláv államban 1921-ben 90 ezer hadirokkantat, 180 ezer hadiözvegyet és 200 ezer hadiárvát tartottak nyilván.

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, más országokhoz hasonlóan, a hadigondozást állampolgárság meglétéhez kötötte: akiknek nem volt rendezve a státusa, azok nem részesülhettek benne. Ezzel a kitétellel a kisebbségek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanis a délszláv állammal 1919. május 10-én megkötött kisebbségvédelmi szerződés magában foglalta az optálás jogát, ami azt jelentette, hogy az utódállamok területére került, immár nemzeti kisebbséggé vált lakosok egyénileg dönthették el, hogy az új állam állampolgárságát veszik-e fel, vagy megtartják a korábbit. A délszláv állam esetében az optálás első határideje 1922. január 26-a volt, de ezt később többször is meghosszabbították, egészen 1926. július 26-ig. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság állampolgárságát véglegesen az 1928-as törvény rendezte.

Hatósági bizonyítvány Zónai Vince sorsával kapcsolatosanHatósági bizonyítvány Zónai Vince sorsával kapcsolatosan

Zónai Vince születési anyakönyvi kivonataZónai Vince születési anyakönyvi kivonata

Az állampolgársági státus rendezetlenségére, illetve az optálási jog fennállására hivatkozva az elcsatolt Délvidéken élő magyarság esetében a délszláv állam hatóságai – a politikai és gazdasági jogok mellett – a hadigondozásra való jogot is megvonták, vagy jelentősen korlátozták.

A hadigondozásra való igény benyújtására közvetlenül a háborút követően, az 1921-ben elfogadott A hadirokkantak, valamint az elesett, elhunyt és eltűnt katonák családjainak és a háború egyes polgári áldozatainak ideiglenes segélyezéséről szóló törvény nyújtott lehetőséget: a törvény gyakorlatilag hatályban hagyta az egyes területeken – amelyekből a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejött – az egyesülés előtti, hadigondozásra vonatkozó jogszabályokat.

Egységes, országos szintű rendezést az 1925-ös Rokkantügyi törvény biztosított. Ennek alapján az 1926-os év végén 273 ezren részesültek hadigondozásban: 62 500-an hadirokkantként, 210 500-an pedig elesett katona hozzátartozójaként. A törvényt 1941-ig többször módosították.

Özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália állampolgársági igazolványaÖzv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália állampolgársági igazolványa

Özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hadigondozási igazolványaÖzv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália hadigondozási igazolványa

Véghatározat özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália beadványával kapcsolatosanVéghatározat özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália beadványával kapcsolatosan

A hadigondozás igénylésekor kérdőívet töltöttek ki, amely tartalmazta az alapvető személyi és családi adatokat, a háborúban való részvételre, valamint a halálesetre vagy a sebesülésre, illetve megbetegedésre vonatkozó adatokat. A kérdőívben megfogalmazott állításokat bizonyítékokkal – anyakönyvi kivonat, tanúvallomás, orvosi bizonylat – kellett alátámasztani. Valójában a csatolt iratok tartalmazzák azokat az adatokat, amelyekből egy-egy katona személyes sorsa rekonstruálható. Ezekből a iratokból megtudhatjuk, hogy melyik alakulathoz tartozott a katona, melyik hadszíntéren küzdött és hol sérült meg vagy esett el, hol kezelték, mikor szerelt le. De ugyanígy adatokat tudhatunk meg a családi állapotáról, vagyoni helyzetéről is.

A benyújtott igénylésből és a csatolt bizonyítékokból egy-egy személyre vonatkozóan dossziét állítottak össze, és az illetékes törvényszék keretében működő rokkantügyi bírói tanácshoz juttatták elbírálásra: a zentaiak esetében a szabadkai törvényszék volt illetékes. Az elbírálást követően a hadigondozási dossziék visszakerültek az illetékes közigazgatási hivatalhoz, amely a jogerős határozat alapján folyósította a megítélt járulékot, vagy elutasítás esetén tájékoztatta az igénylőt. Ha a hadigondozást élvező személy jogosultsága megszűnt, hadigondozási dossziéját „passzivizálták” és irattárba helyezték.

Fotó, amely Zónai Vincét (kereszttel megjelölve) ábrázolja bajtársai körébenFotó, amely Zónai Vincét (kereszttel megjelölve) ábrázolja bajtársai körében

A fotó hátlapjaA fotó hátlapja

1941 jelentős változást hozott: az áprilisi háború követően Jugoszlávia felbomlott, területét felosztották, és a Bácskát visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar hatóságok részéről már 1941 őszétől sor került a hadigondozási juttatások felülvizsgálatára. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érdekelteknek – csatolva a szükséges iratokat – újra be kellett nyújtaniuk igényüket. A helyzetet némileg könnyítette, hogy ekkor már lehetőség volt beszerezni az egykori katonai alakulatok személyi nyilvántartásából származó bizonylatokat is. Ezeket az iratokat – jellemzően katonai anyakönyvi lapokat – az illetékes hadkiegészítési parancsnokságok kezelték: Bács-Bodrog vármegyére vonatkozóan a bajai hadkiegészítési parancsnoksághoz kellett folyamodni. A magyar hatóságok igénybe vették a már kialakított hadigondozási dossziékat: a szükséges iratokat lefordították magyarra, és ezek – valamint az újabban becsatolt okmányok – alapján határozatot hoztak.

1944-ben a Délvidéken újabb impérium-váltásra került sor. A kommunista Jugoszláviában 1947-ban kezdték meg a II. világháborúból származó hadigondozási ügyek rendezését, amelynek keretében sort kerítettek a korábbi ügyek felülvizsgálatára is. Az igénylést ismételten be kellett nyújtani, amit a már meglévő dossziékhoz csatoltak. A beadványokat hadbírósági bizottság bírált el. Elmondható, hogy általában elfogadták a már meglévő iratokat, különösen a korábbi jugoszláv időből származókat. Egy iratot viszont mindenképpen megköveteltek: az illetékes belügyi osztály által kiállított bizonylatot arról, hogy sem az a személy, aki után az ellátást igényelték, sem az igénylő nem működtek együtt a megszálló hatóságokkal.

Zónai Vince utolsó, 1918. február 13-án írott képeslapjaZónai Vince utolsó, 1918. február 13-án írott képeslapja

Zónai Vince utolsó, 1918. február 13-án írott képeslapja. A képeslap hátoldalaA képeslap hátoldala

A zentai Népbizottság 1947. május 19-ei keltezésű, szerb nyelvű bizonylata arról, hogy özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália 1944-ben elhunytA zentai Népbizottság 1947. május 19-ei keltezésű, szerb nyelvű bizonylata arról, hogy özv. Zónai Istvánné szül. Kis Bicskei Rozália 1944-ben elhunyt

A személyenként dossziékba rendezett hadigondozási iratok nagyon hasznosak lehetnek a Nagy Háborús katonasorsok feltárásában. Ezek a dossziék számos olyan csatolt iratot őriznek, amelyek adatokat tartalmaznak egy-egy személy katonai szolgálatára, családi kapcsolataira és anyagi helyzetére vonatkozóan. Ezekkel az adatokkal az I. világháborús veszteségi összeállítások személyesebbé, a családtörténeti kutatások fontos forrásává válhatnak.

Szólj hozzá!

Címkék: Zenta hadigondozás háborús veszteség veszteségkutatás

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr4114293589

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Programajánló

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút