Szent Flórián lovagjai a Nagy Háború tüzében

2018.03.08. 07:39 :: PásztorLevente

Az első világháború kitörése jelentős mértékben megváltoztatta a tűzőrök életét, feladatait, helyzetét is. Sokan bevonultak közülük katonának és az életüket áldozták a frontokon. Az itthon helytállók és a háborúból visszatérők hősi halott bajtársaik emlékére emlékműveket emeltek. 
 

 
Bevezetés

A tűz elleni védekezés szervezett formában történt magyarországi kialakulása a XIX. század második felére tehető. Budapesten 1870-ben Széchényi Ödön vezetésével alakult meg az első hivatásos tűzoltóság 12 fővel és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség (MOTSZ). A legnagyobb magyar kisebbik fia nemcsak a budapesti és ezáltal a magyar tűzoltóság atyja, hanem a konstantinápolyié is. A szultán meghívására 1874-ben hozzálátott a helyi tűzoltóság megszervezéséhez. Eredetileg 1 évre tervezte a munkát, de végül 1922-ben itt hunyt el, mint a szervezet vezetője.

Gyakorlat gőzfecskendővel a Kun utcai laktanya udvarán, 1910 környékén Gyakorlat gőzfecskendővel a Kun utcai laktanya udvarán, 1910 környékén
(forrás: fovaros.katasztrofavedelem.hu)

A tűzvédelem így a háború kirobbanásakor már majd fél évszázados múltra visszatekintő szervezet volt. A világégés egy fejlődő tendenciát állított meg, és az addig kiépített rendszert szinte minden tekintetben szétrombolta.

A munkám két nagy részre osztható. Az első blokkban a budapesti tűzoltókon keresztül azokat a kihívásokat mutatom be, amelyekkel a háborús időkben a szervezeteknek szembe kellett nézniük, a második részben pedig a háborút követően a tűzoltó hősi halottaknak állított emlékekkel foglalkozom.

Budapest tűzoltósága a háborús időkben

A világháború kirobbanása a tűzoltók állományát is érzékenyen érintette, jelentősen megnehezítve a tűzesetekre történő hatékony reagálás lehetőségét. A források Budapest tűzoltóságának 1914 nyarán szolgálatban lévő létszámáról eltérően nyilatkoznak, de mindegyik forrás kb. 450 fő körüli létszámot határoz meg. A kézhez kapott katonai behívók ezt a létszámot alaposan lecsökkentették. Janicsek Andor tűzoltóparancsnok Az Est című lapnak a következő helyzetjelentést adta az 1914. augusztus 14-ei számban: „Budapest tűzoltósági személyzete rendes időkben négyszázötvenegy emberből állott. Most háromszáztizenhárom főt behívtak, köztük öt tisztet. Ennek következtében létszámunk százharmincnyolcra apadt.” Az említett 5 tiszt mellett 4 őrmestert, 1 gépészt, 10 csővezetőt, 272 tűzoltót és 30 kocsist hívtak be katonai szolgálatra. Megállapíthatjuk, hogy 10 budapesti tűzoltóból 7 katonaruhában volt már 1914 nyarán.

Janicsek Andor Janicsek Andor
(forrás: library.hungaricana.hu)

Janicsek Andor 1857-ben született a Sáros megyei Kirumán. Műegyetemi hallgató korában lett tagja a budapesti önkéntes tűzoltóságnak. A 1879-es nagy szegedi árvíz alkalmával a budapesti mentőcsapat tagjaként elismerésben részesült. 1886-ban lép a hivatásos tűzoltóság kötelékébe, 1906-ban Budapestet képviselte a milánói tűzoltókongresszuson. 1912-ben, elődje nyugállományba vonulása után, átveszi a főparancsnoki tisztet. Érdemei között említést érdemel a budapesti tűzoltóság átszervezése és modem tűzoltóeszközökkel való felszerelése. Számos cikket, tanulmányt írt. 1922-ben nyugállományba vonult, 1926-ban hunyt el.

Az 1916. június 30-ai Tűzrendészeti Közlönyben megjelent adatok alapján tudjuk, hogy az utolsó békeévben Magyarországon 6460 tűzoltó teljesített szolgálatot. 1914. év július 30-ig hadba vonult összesen 3643 tűzoltó. Ez azt jelenti, hogy az ország tényleges tűzoltó-állományának 56%-a mundért öltött július végéig.

 

* Tisztviselő: elnök, titkár, segédtiszt, pénztáros, szertáros és orvos.
** Altiszt: őrparancsnok, rajvezető és őrvezető.

A veszteségek száma 2 év alatt is hatalmas mértéket öltött.

 

Janicsek tűzoltóparancsnok a főváros tűzbiztonsági érdekeit szem előtt tartva báró Hazai Samu honvédelmi minisztertől népfölkelők beosztását kérelmezte. Ennek következtében tűzvédelmi feladatok ellátására 220 fő katonát kapott, köztük 3 tisztet, Vizy főhadnagyot, Lenkey és Scher hadnagyokat. A 220 népfölkelő közül 182 vált be tűzszolgálatra, nagy részük, 153 tűzoltó, 29 fő pedig kocsis szolgálatba állt. Janicsek Az Est-ben a lakosság számára nyugtató hangnemben nyilatkozott a népfölkelők kiképzéséről, bevethetőségéről és juttatásairól: „A kiképzés minden nap reggeli hét órától esti hét óráig tartott. Ma már teljesen rendben vagyunk, háromszázhúsz ember teljesít tűzszolgálatot, és míg eddig csak öt őrségünk volt, ma már mind a tíz őrség el van látva emberekkel. A népfelkelő tűzoltók nemzetiszínű karszalaggal vannak ellátva, éjjel-nappal szolgálatban állanak s állíthatom, hogy a tűzbiztonság érdekei a háborús idő tartamára is megvédettek. A népfelkelő tűzoltólegénység naponkint három-három, korona zsoldot, a tisztek rendes havi fizetést kapnak a fővárostól.”

 

Mivel a békebeli létszám még így sem volt biztosítva, a szolgálati időt megkettőzték: 4, illetve 5 napi szolgálat letöltése után kapott a legénység egy szabadnapot.

Tűzoltók és népfölkelő tűzoltók együttes beavatkozása egy tűzesetnél Tűzoltók és népfölkelő tűzoltók együttes beavatkozása egy tűzesetnél
(forrás: fovaros.katasztrofavedelem.hu)

Tűz a Hungária gőzmalomban

A népfölkelő-tűzoltóknak élesben is több alkalommal kellett bizonyítaniuk. A bevetések közül kiemelkedő esemény volt a Viktória és Hungária gőzmalmokban kitört tűz elleni harc. A Hungáriában keletkezett tűz a Budapesti Hírlap 1916. március 21-ei tudósítása szerint egy raktárból indult, és onnan terjedt tovább. „Ezt a raktárhelyiséget néhány hét óta a katonaság foglalta le. Katonai célra lótakarmányt állítanak elő benne. Szakértő molnárok utasításai szerint népfölkelő katonák dolgoznak a gyárban, a mely azonban még nem volt teljesen üzemben. […] A lótakarmányt úgy állítják elő. hogy a nyers korpát melásszal és burgonyaliszttel lekötik, s azután megszárítják. Ezt a szárítást gőzgépekkel végzik. Az újonnan fölszerelt gépek a szárító gőzt a gabonamalom kazánjából kapták, azonban valami hiba lehetett, mert a szükséges 100 százalék helyett csak 86 fokos gőzt tudtak fejleszteni. Ma egész nap folyt a próbaszárítás, a melynél hat katonai munkás dolgozott a raktárhelyiségben. Három magyar és három horvát népfölkelő katona.” A 6 népfölkelő munkás közül öten ki tudtak menekülni, egy ember eltűnt. „Janicsek főparancsnok vezetésével pár perc alatt a helyszínen voltak. A népfölkelő tűzoltók rögtön munkához láttak […] A veszedelmes tűzhöz a város belső részeiből óriási tömeg is vándorolt ki, úgy hogy a rend fönntartására és a sokaság testi épségének megvédésére nagyszámú lovas- és gyalogos- rendőrt kellett kivezényelni. Este nyolc órára pedig az első honvéd gyalogosezred egy századát rendelték ki a tűzhöz, s a derék honvédek hamarosan önfeláldozóan segítettek az oltás munkájában. […] Emberfeletti munkát végeztek a népfölkelő tűzoltók és a derék honvédek. Este tíz óra felé a tűzoltók fel is adták a reménytelen küzdelmet. […] A háromemeletes hatalmas raktárépület menthetetlenül ég, valószínűen még holnap reggel is égni fog, míg a tűzoltók erőfeszítése az elülső épületet a tulajdonképpeni rizs- és gabonamalmot megmentheti. Éjfélkor a tűz még teljes erejében dühöng. A hatalmas épület választófalai már kiégtek, s minden percben várják, hogy összedőljön az égő épület. […]A tűzoltók is sorsára hagyták a lángban úszó raktárt és már csak a melléképületek és környékbeli gyárak megmentésén dolgoznak.”

A Hungária gőzmalom mai állapota A Hungária gőzmalom mai állapota
(forrás: muemlekem.hu)

A szerencsétlenség egy emberéletet követelt, a próbaszárítást végző népfölkelők közül az eltűnt személy holttestét másnap találták meg. A tűzben elhunyt, népfölkelőből lett gyári munkást a Kőbányai Központi Temetőben helyezték örök nyugalomra 1916. március 24-én.

Szabálymódosítások, rendelkezések a háború alatt

Az általános létszámhiány miatt a Belügyminisztérium 1918-ban a tűzoltóságokhoz történő belépést az alsó és felső korhatár kitolásával próbálta segíteni: „A 98.056/1915. számú belügyminisztériumi kijelentés […] szerint a tűzoltóságok húsz éves koron alul a 16-ik életévig, negyvenen felül pedig az 56-ik évig terjedő korban lévő egyének sorából is kiegészíthetők és illetőleg az arra alkalmas egyének a tűzoltói szolgálatra, életkorra való tekintet nélkül bevonhatók.”

1916 márciusában a cibakházai önkéntes tűzoltó testület és az Esztergom vármegyei tűzoltó szövetség beadványt terjesztett az elnökségi ülés elé „A háborús éveknek – a szolgálati érem kiadásánál való – kétszeres számítása” címmel. Az elképzeléseiket 3 pontba foglalva fejtették ki:
„1) A hadban lévő tűzoltóinknak szolgálata (tekintet nélkül a szabályainkra) számíttassák be éppen úgy, mintha idehaza lennének, vagyis a hadban töltött idő ne vonassák le a szolgálatból.
2) Úgy a hadban lévő, valamint az itthon szolgálatot teljesítő tűzoltók minden megkezdett háborús éve hadi évnek duplán számíttassák jutalmazásul és örök emlékezetéül a teljesített szolgálatoknak.
3) Hogy a hadi évek 1914. július 25-ve1 kezdődőleg – a háború befejeztéig – legyenek számíthatók.”

Az MOTSZ közölte a tűzrendészeti felügyelőkkel és tűzoltó-parancsnokságokkal, hogy a hadbavonult tűzoltóknak, valamint az elesett, megsebesült és kitüntetett bajtársaknak a névsorát, tűzoltói rangját, polgári állását, vármegyéjét, lakóhelyét és kitüntetéseit írja össze és közölje a szövetség számára.

A háború utáni közvetlen helyzet

Az összeomlás utáni fővárosi létszámhiányos helyzetről és az ellenintézkedésekről szintén az 1920. évi Tűzrendészeti Közlönyben olvashatunk: „A háború folyamán tűzoltói szolgálatra rendelt népfölkelők […] egy-kettő kivételével, a front fölbomlása után nem voltak hajlandók tovább szolgálni. Hatvanhét ember pedig még mindig hadifogságban van és az 549 főnyi engedélyezett létszám, arra vállalkozók hiányában, nem volt kiegészíthető. A tanács […] úgy vélt segíteni, hogy a 24 órás szolgálati idő helyett 48 órás szolgálati beosztást állapított meg, minden 24 órai többletszolgálatért 15 korona pótdíjat juttatván az embereknek, akiket a 48 órai szolgálat közepére eső délben ingyen ebéddel is ellát. […] Az ingyen ebéd, melyről a többség véleménye akképp hangzik, hogy ha ilyen lett volna a menázsi a fronton, akkor nem vesztettük volna el a háborút.” Úgy tűnik, hogy a fizetés mellett komoly vonzerőnek tartották a háború utáni ínséges időkben az ingyenes étkeztetést és ettől is várták, hogy az alacsony létszám pozitív irányba mozdul el.

A háborúban elesett tűzoltó bajtársak emlékének őrzése

A háború alatt már megindultak azok a kezdeményezések, amik a harcokban elesett tűzoltó katonák emlékének a fennmaradását célozták meg. Nemcsak a települések, hanem a különböző társadalmi csoportok, szervezetek is igyekeztek méltóképpen megemlékezni az elesett katonákról.

A szombathelyi tűzoltó emlékmű, melyet 1934-ben állítottak. Az 1950-es években a településnek ezt a részét átrendezték és eltávolították az emlékművet A szombathelyi tűzoltó emlékmű, melyet 1934-ben állítottak. Az 1950-es években a településnek ezt a részét átrendezték és eltávolították az emlékművet
(forrás: kozterkep.hu)

A szombathelyi tűzoltóság épületében található emléktábla. Ez eredetileg az emlékmű része volt A szombathelyi tűzoltóság épületében található emléktábla. Ez eredetileg az emlékmű része volt
(forrás: 112press.hu)

A cibakházai emlékmű. László Dániel a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezred bakájaként Bukovinában tűnt el 1916-ban A cibakházai emlékmű. László Dániel a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezred bakájaként Bukovinában tűnt el 1916-ban
(forrás: jnsz.archivportal.hu)

A Pócsmegyer–leányfalusi tűzoltók emlékműve A Pócsmegyer–leányfalusi tűzoltók emlékműve
(forrás: agt.bme.hu)

A szegedi tűzoltók emléktáblája, ma a Mentőállomás lépcsőházában található A szegedi tűzoltók emléktáblája, ma a Mentőállomás lépcsőházában található
(forrás: szoborkereso.hu)

Szegeden 1914-ben a városi tűzoltóság 39 fős létszámából 28 ember hadba vonult. Papp Ferenc parancsnok sofőri teendőket látott el, az utódja városi diákságához intézett felhívása nyomán 77 diák lépett be önkéntesként a szervezetbe. Ebből is látszik, hogy elsősorban a nagy létszámhiányon kellett segíteni, amit számos egyéb intézkedéssel is próbáltak enyhíteni. Ezt a Tűzrendészeti Közlöny 1916. évi száma is megörökítette: „Ezen hiány sürgős pótlására a város részére érkezett orosz hadifoglyok közül 6 értelmesebb és a tűzoltói hivatáshoz hajlandóságot mutató foglyot állítottunk be tűzoltói szolgálatra. Ezek rendes kiképzés alá vétettek és a mai napig szolgálnak.”

Jászárokszálláson a második világháborúban elesett önkéntes tűzoltók neveit is őrzik Jászárokszálláson a második világháborúban elesett önkéntes tűzoltók neveit is őrzik
(forrás: zounuk.hu)

Gödöllőn 1939. szeptember 3-án az új tűzoltóság épületével egy időben avatták fel a 6 hősi halott nevét feltüntető emléktáblát az új épület falán Gödöllőn 1939. szeptember 3-án az új tűzoltóság épületével egy időben avatták fel a 6 hősi halott nevét feltüntető emléktáblát az új épület falán
(Fotó: Szenti Tamás)

A horti tűzoltók emléktáblája jelenleg a nagyközség Kulturális Centrumában található. A Horti Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2017 őszén tervezte visszahelyeztetni azt a laktanya falára. Az elesettek nevét márványtáblára vésték, az ezt körülvevő összes díszítőelem azonban fából készült A horti tűzoltók emléktáblája jelenleg a nagyközség Kulturális Centrumában található. A Horti Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2017 őszén tervezte visszahelyeztetni azt a laktanya falára. Az elesettek nevét márványtáblára vésték, az ezt körülvevő összes díszítőelem azonban fából készült
(A fotót készítette és rendelkezésemre bocsátotta: Vilmányi Sándor tűzoltó parancsnok.)

A katonai szolgálatot ellátó 80 gyöngyösi önkéntes tűzoltó közül hárman estek el az első világháborúban. Mintzér László, 1914. szeptember 14-én Lembergnél, Deutsch Ernő 1915. október 10-én Belgrád ostrománál halt hősi halált. A legénységi állományba tartozó Gazsó István elestének időpontját, körülményeit nem ismerjük A katonai szolgálatot ellátó 80 gyöngyösi önkéntes tűzoltó közül hárman estek el az első világháborúban. Mintzér László, 1914. szeptember 14-én Lembergnél, Deutsch Ernő 1915. október 10-én Belgrád ostrománál halt hősi halált. A legénységi állományba tartozó Gazsó István elestének időpontját, körülményeit nem ismerjük
(forrás: Dávid József: Bíborvörös fények a Mátra alján)

A tamási önkéntesek emléktáblája A tamási önkéntesek emléktáblája
(fotó: Illés Ildikó)

Tarján Jenő Tamási története című munkájában külön bekezdést szentel az első világégésben elesett tűzoltóknak. Kutatómunkája nyomán részletes adatokkal rendelkezünk legtöbbjükkel kapcsolatosan. Kiderül az is, hogy a települési és a tűzoltó emlékműre feljegyzett nevek között nem teljes az átfedés. Érdekességképpen megemlítendő, hogy Szemes Lajos csővezető leszármazottai ma is a tamási tűzoltóság kötelékében szolgálnak.

Több feljegyzés, korabeli újságcikk említi, hogy többek között Esztergomban, Makón, Hatvanban, Zalaegerszegen és további kisebb településeken is állítottak emléket az elesett bajtársaknak. Ezekhez azonban forrásanyagot egyelőre nem találtam. Várom az olvasók észrevételeit, kiegészítéseit ezekre vonatkozóan is.

A munkámhoz nyújtott segítségért ez úton is köszönetemet fejezem ki Schönveitz Jánosnak, Illés Katalinnak, Vilmányi Sándornak, a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség munkatársainak, Dávid Józsefnek, Miklós Tamásnak és Dávid Benjáminnak.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr6513718452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hatvanas 2018.03.08. 11:24:40

Szép munka, Levente! Gratulálok.Különösen az emlékművek kutatása hiánypótló munka.A statisztika még szakszerűbbé teszi. Ha lesz ideje, folytassa!
Mi lett a háború előtt látványosan parádézó 2hétvégi lánglovagokkal": az önkéntes tűzoltókkal?
Hová osztották be a fronton a behívott hivatásos tűzoltókat? Az utászokhoz mint a franciák? (sapeurs-pompiers)
Egerben pl. az 1890-es évektől a főszékesegyház egyik tornyában (!) lakott egy városi tűzőr, aki nemcsak az idő múlását jelezte kürtszóval negyedóránként hanem azt is ha tűz tört ki valahol a városban.A háború alatt nem mindig tudott időben kürtölni. L. Gárdonyi Géza A kürt című romantikus kisregényét.

Hatvanas 2018.03.08. 11:54:48

Úgy értettem:a fronton mi lett az önkéntesekkel és a (fizetett) hivatásosokkal?

pasztorl92 2018.03.14. 17:31:35

Tisztelt Tanár Úr!

Köszönöm szépen az elismerő mondatokat. Szeretném folytatni az ez irányú kutatást, mert érdekes adalékok derülhetnek ki. Az emlékalbumokban sok tűzoltó, tűzőr, szeszgyári tűzmunkás stb. feliratú személy szerepel. Van egy gyűjteményem ezekből,de még semmi konkrét, hiszen legtöbbjüknek ez a háború utáni foglalkozása.

K. Németh Géza 2018.03.14. 22:54:39

A tamási emléktáblán említett Khim István, Meixner János, Molnár István, Molnár Péter, Sári Imre és Szűcs István hősi haláláról adat egyelőre nem került elő, a többiekről azonban igen:

Látrányi Jenő hadnagy, 8. honvéd huszárezred, elesett 1914.09.23-án a szerb ht-en (Mitrovica)

Jeruzsálem Arnold tizedes, 17. honvéd gyalogezred, elesett 1917.05.08-án a román ht-en (1613. magassági pont, Csülemér-havas)

Fábián István népfelkelő, 17. honvéd gyalogezred, elesett 1914.09.16-án a szerb ht-en (Dugo Brdo)

Szabó G. József népfelkelő, 44. közös gyalogezred, meghalt 1916.01.28-án Budapesten, sírja a tamási temetőben van

Szemes Lajos tartalékos, 44. közös gyalogezred, eltűnt a Kárpátokban 1915 tavaszán

Szentpáli János honvéd, 17. honvéd gyalogezred, eltűnt orosz hadifogságban 1918-ban

pasztorl92 2018.03.17. 12:23:48

@K. Németh Géza: Kedves Géza!

Köszönöm szépen a tartalmas kiegészítést!
Hasonlót nemsokára másolok be a gyöngyösiekről is.

üdvözlettel

Programajánló

konferencia

kiállítás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút