IV. Károly koronázása

2016.12.30. 12:49 :: StencingerNorbert

Lepold Antal visszaemlékezése

Dr. Lepold Antal IV. Károly 1916. december 30-án lezajlott koronázásának szervezésében, lebonyolításában szertartásmesterként vett részt. 1913 és 1927 között Csernoch János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása udvari papja volt titkári, kancellári, majd oldalkanonoki minőségben. A ceremónia előzményeire, illetve magára az eseményre így emlékezik Csernoch János – emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására címmel 1963-ban Bécsben megjelent könyvében.

 

dr. Lepold Antal
(Lepold Antal Csernoch János emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására Bécs, 1963)

Ferenc József királynál az utolsó audiencián 10 nappal a halála előtt volt. Mikor Csernoch a király Őfelsége szobájába lépett, a király nem volt ott, csak néhány pillanat múlva a szomszéd szobából jött. Bocsánatot kért a várakoztatásért. „Öreg vagyok és az orvos rendelte, hogy ebben az időben egy pohár tejet igyam”, mondotta. A király érezte már gyengeségét és a vég közeledését. Köszönetet mondott a prímásnak hűséges szolgálatáért, kérte az egyház imádságát. Megható bizalmassággal beszélt nehéz és sorscsapásoktól sújtott életéről. Előre látta, hogy birodalmára nehéz idők jönnek. Meghalt 1916. november 21-én.

Őfelsége halála hírét Jankovich Béla kultuszminiszter telefonálta meg Esztergomba. Még aznap este megfogalmaztam a főegyházmegyei körlevél számára a nekrológot és megtettem a kapcsolatos intézkedéseket. Bécsben a prímás hosszasan imádkozott a király ravatalánál és részt vett a temetésen. Különös megbeszélések a gyász miatt nem voltak.

Károly, Zita és a kis Ottó Ferenc József temetésén Károly, Zita és a kis Ottó Ferenc József temetésén
(Vasárnapi Újság, 1916, OSZK)

IV. Károly királyt a prímás trónörökös korábban egyszer látta, amikor ez feleségével Esztergomot meglátogatta. Erős katolikus meggyőződését ismerte a vele folytatott beszélgetés és mások elbeszélése alapján. Éppen ez a vallásos lelkület indította az új királyt, hogy magát mielőbb megkoronáztassa, mert az egyházi felkenéstől és koronázástól Isten különös kegyelmét várta.

A magyar királyi kormány a királykoronázás előkészítésére és a program részletes kidolgozására rendező bizottságot nevezett ki, amelynek az egyház részéről én is tagja voltam.

Magyarországon a koronázás joga a nádort és a hercegprímást illeti. A nádori méltóságot 1848 óta nem töltötték be. 1867-ben Ferenc József koronázása előtt a magyar országgyűlés az akkori miniszterelnököt, gróf Andrássy Gyulát választotta nádorhelyettessé.

Ilyen előzmény után 1916-ban IV. Károly király koronázás előtt Tisza miniszterelnök igényelte, hogy az országgyűlés őt válassza nádorhelyettessé.

Tisza István Tisza István
(Halász-Hradil Elemér festménye, forrás: Nemzeti Portrétár)

A politikai ellenzék a közvéleménybe vetette, hogy csak katolikus ember koronázhat, mert a koronázás egyházi ténykedés. Tisza református. Az egyház nem engedheti meg a részvételt az egyházi szertartásban, mert ez communicatio in sacris volna.

Ausztriában még több politikai ellenfele volt Tiszának, mint Magyarországon. Ott különösen kihasználták az állítólagos egyházi tilalmat, hogy a magyar miniszterelnököt megbuktassák. A vita természetesen elhallatszott a királyi családig, sőt Rómába is. Tisza István lemondása a miniszterelnökségről a háború idején súlyos politikai zavarokat és felekezetközi nyugtalanságot okozna. Csernoch hercegprímás ekkor igen kínos kérdés elé került.

Protestáns nádorok azelőtt is voltak Magyarországon. II. Mátyás király koronázása előtt közvetlenül volt nádorválasztás. Miután a katolikusok és a protestánsok közt megállapodás jött létre, hogy felváltva választanak katolikus majd protestáns nádort, akkor protestáns volt a soron. Gróf Forgách Ferenc akkori hercegprímás elsőnek szavazott a protestáns Illésházyra. Pedig jól tudta, hogy a nádorválasztás után koronázás lesz és a protestáns nádor koronázni fog. Forgách az ellenreformáció kemény harcosa volt. Mégis a nádor koronázó szerepében communicatio in sacrist nem látott.

A prímást késő este értesítették a miniszterelnökségről, hogy másnap reggel különvonat várja Párkányban, ezzel sürgősen utazzék Bécsbe és jelentkezzék a királynál audienciára.

Klebelsberg Kunó, akkori államtitkár a miniszterelnökségen, tudatta a prímással, hogy a király a véleményét akarja meghallgatni, van-e egyházi részről kifogás a nem-katolikus nádorhelyettesnek a szereplése ellen a koronázásnál.

Csernoch János Csernoch János

A tanácskozásra, vagy az Apostoli Szentszék megkérdezésére idő nem volt. Magának a prímásnak kellett az adandó tanácsért az egész felelősséget vállalnia. Elhatározta, hogy álláspontját írásba foglalja és a Szentatyával és a királlyal is közli.

Katona István Historia Critica Regni Hungariae művének egy kötetét vitte magával, mikor reggel a várakozó vonatba szállt. Útközben a Szentatya részére latinul és a király részére magyarul lediktálta nekem, amit a Szentatyának és a királynak jelenteni fog. Bécsben a magyar király személye körüli minisztérium egyik megbízható tisztviselője legépelte még az audiencia előtt a két szöveget.

A király a Burgban lakott. Amint a prímás a király lakosztályának várótermébe lépett, azt a politikai és katonai világ számos előkelőségével telten találta. Berchtold Lipót külügyminiszter is jelen volt. Evvel a prímás néhány szót váltott. Mások is szerettek volna a prímással beszélni és véleményét hallani, mert ezt az audienciát döntő fontosságúnak tartották a jövő politikai fejleményekre. Azonban a prímás kitért minden nyilatkozat elől. Remélték, hogy talán az audiencia után fog a prímás nyilatkozni. Azért megvárták az audiencia végét s közben élénken tárgyalták az ügyet. Többnyire abban a reményben, hogy ez az audiencia buktatja meg Tisza Istvánt.

A Hofburg A Hofburg
(forrás: hungaricana.hu)

Amint a prímás kijött a király szobájából, szótlanul a kijárat felé sietett és egyetlen szót sem szólt az előszobai urakhoz, akik ezt a viselkedést nagyon zokon vették.

Utólag a prímás nekem elmondotta az audiencia lefolyását. A király egyedül volt a teremben. Mondta, hogy többen igyekeztek vele elhitetni, hogy Tisza nem viselheti a koronázásnál a nádor szerepét, mert a koronázás az egyház szertartása szerint történik. Hallani akarja a magyar legfőbb egyházi méltóság véleményét.

Tisza István elbocsátása a jelen körülmények közt semmiképpen sem kívánatos. Azonban az egyház tilalmát megszegni sem szeretné. Erre a prímás átnyújtotta a királynak írott véleményét és kijelentette, hogy ezért a véleményért az Apostoli Szentszék előtt is vállalja a felelősséget.

A király elolvasta a neki szóló magyar szöveget és azután a pápának szóló latin írást is. Megjegyezte, hogy a latint egész jól érti. A király nagy megnyugvással és örömmel vette tudomásul a prímás álláspontját és rögtön kijelentette, hogy Tisza István nádorhelyettessé választása ellen a legkisebb kifogást sem fogja emelni.

Azután a király a koronázás részletei felől érdeklődött és a legújabb eseményekről is beszélt. Közben megnyílt a szomszédos szoba ajtaja, belépett Zita királyné, aki természetesen kíváncsian várta a tanácskozás eredményét. A király közölte vele a prímásnak azt a véleményét, hogy a nádor szereplése a koronázásnál nem communicatio in sacris, hanem politikai aktus, a magyar nemzet képviselete.

Károly és Zita korabeli képeslapon Károly és Zita korabeli képeslapon
(forrás: hungaricana.hu)

Hazafelé utaztunkban Hazai Samu honvédelmi miniszter kísérte a prímást, aki azonban semmi nyilatkozatot nem tett, mert a királynak adott tanács akkor még nem volt nyilvánosság elé való. Amikor a prímás Tisza István miniszterelnökkel találkozott, ez csak annyit kérdezett a prímástól: Széna, vagy szalma? A prímás azt válaszolta: Széna. Kezet ráztak. Köszönöm barátom, mondotta Tisza. Soha nem felejtem el ezt a szolgálatodat. Amíg Tisza Istvánnak szava lesz az országban, a katolikus egyház hajaszála nem fog meggörbülni. Legyünk a magyar ügyben egyek, mint Pázmány és Rákóczi voltak.

Rómából a prímás felterjesztésére válasz nem jött, amit a prímás különben nem is kért. Azonban a pápai nuncius részt vett a koronázáson, mint a pápa képviselője.

Koronaőrök Koronaőrök
(Vasárnapi Újság, OSZK)

A koronázás főpróbájánrészt vettek a király és a királyné is. A prímás akkor megmutatta a királyi párnak a koronázásra készült új kelyhet, amelyet Zutt Richárd ötvöstanár tervezett. Azonkívül megmutatta az Esztergomból hozott koronázási kincseket: a miseruhát, a XIV. századból származó mitrát, az eskükeresztet, az apostoli keresztet és az olajtartót.

A koronázás előestéjén a budai királyi palota tróntermében átadta a magyar országgyűlés két háza a királynak a hitlevelet. Ennek átadásával kapcsolatos hódoló beszéd elmondására Csernoch prímás kapott megbízást. A beszéd szövegének minden szava átesett az országgyűlés kritikáján. Elmondása Csernoch tehetségét különösen is próbára tette. A király környezete ugyanis elfelejtette a király válaszának szövegét elhozni, csak Csernoch beszéde közben vették ezt észre. Tisza István miniszterelnök odasúgta a prímásnak: Beszélj tovább, amíg a királynak a választ elhozzák. Csernoch ügyesen beszélt tovább, úgy, hogy a zavart alig vették észre.

„Ahol Szent István koronáját őrzik. Páncélszekrény a budai királyi várban, benne a Szent Koronával, háttérben az ereklyék tartója” „Ahol Szent István koronáját őrzik. Páncélszekrény a budai királyi várban, benne a Szent Koronával, háttérben az ereklyék tartója”
(Új Idők, 1916)

A koronázás szertartásánál a prímás a szolgálattevő egyházi férfiakat a következőképpen válogatta össze: Hivatalból szolgálatot tett a prímáson kívül Várady Árpád kalocsai érsek, mint archipresbyter, Bauer Antal zágrábi érsek, mint diakonus, Szmrecsányi Lajos egri érsek, mint subdiakonus, Hornig Károly veszprémi püspök, mint a királyné kancellárja és a királynét házi koronával koronázó főpap. Azonkívül résztvettek az asszisztenciában: Glattfelder Gyula a csanádi püspök, mint szertartó, Karácsonyi János a híres történetíró, Koperniczky Ferenc pozsonyi prépost, Túri Béla, Pacha Ágoston, Erdősi Károly, Csárszky István, Révay Tibor, Drahos János és Pongrácz Frigyes voltam. A gyöngyökkel és drágakövekkel díszített nehéz infuláról sok dísz vált le. Azokat gondosan összegyűjtöttem. A szőnyegről felszedtem egy nagyobb drágakövet, abban a hitben, hogy az is az infuláról való. Később kiderült, hogy a koronáról hiányzott egy kő.

Az eskü Az eskü
(Vasárnapi Újság, 1917)

Koronázás után a királyi eskütételnél még jelen voltam, de a menetben a kardvágás dombjához már nem vehettem részt, mert őriznem és Esztergomba visszaszállítanom kellett az esztergomi főszékesegyházi kincstár nagy történelmi értékeit, a koronázásra használt kincseket.

A Mátyás templomban a koronázás alkalmára a szentélyben alkalmazott óriási körcsillár közvetlenül a templom kiürülése után nagy robajjal leesett. Sokan baljóslatnak tekintették, hogy a koronáról leesett egy kő, lehullott a hatalmas körcsillár, amely néhány percnyi idővel előbb kimondhatatlan szerencsétlenséget okozott volna és hogy a nagyon is bő korona a kipárnázás és az állszíj dacára is megingott a király fején.

Alig érkeztem haza Esztergomba, Budáról koronaőr jött futárként és jelentette, hogy a koronáról letört drágakő talán nálam lehet, mert megfigyelték, hogy én a szertartás alatt valamit a szőnyegről felszedtem. Átadtam a követ. Kiderült, hogy tényleg ez a kő hiányzott a koronáról.

1916-ban a koronázásnál nem fejtették ki azt a fényt, mint 1867-ben. Rövidebb volt a díszmenet a templomtól az eskühelyhez és a kardvágás dombjához. Az egyháziak közül csak az apostoli keresztet vivő Walter Gyula prelátus lovagolt a király előtt. A szertartás után az ebéd csak jelképes volt.

Magyarországon sokan zokon vették, hogy a király és a királyné mindjárt koronázás után elutaztak Budapestről, pedig ezt a háborús viszonyok követelték. A királynak sürgősen a főhadiszállásra kellett mennie.

Az idézet Lepold Antal Csernoch János Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására című könyvéből származik, amely a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK)– a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza – állományában található.

Szólj hozzá!

Címkék: iv. károly koronázás csernoch jános

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr8712083385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Programajánló

konferencia

kiállítás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút