Berezovkai hadifoglyok

2016.11.11. 07:03 :: Babos Krisztina

Arcok a Nagy Háborúból 15.

Nyolc arc a hadifogságból, akiknek – egy kivételével – a nevét is ismerjük: a fotó hátoldalán ott az aláírásuk, valamint a kép keletkezésének helye és ideje, Beresovka 1916 február hó 16. Ha a nyomukba eredünk, vajon megtudhatjuk-e a képen szereplő személyekről, hogy kik voltak, honnan származtak, mi volt a foglalkozásuk, és hazajöttek-e a hadifogságból?

 

berezovkai hadifoglyok 

berezovkai hadifoglyok 

A fénykép hátoldalán a következő nevek szerepelnek: Varga Imre, Ausländer Sándor, Bittó Imre, K?, Rózsa Imre, Kirschner Zsigmond, Bognár Rezső, Zakariás Barabás.

A képen látható személyek közül Bittó Imre életéről sikerült többet megtudni, miután idősebb kori fotója és rövid életrajza szerepel A magyar tüzér c. kötetben.

Bittó Imre 

Bittó Imre életrajza 

Bittó Imre nyugalmazott magyar államvasúti főfelügyelőként Budapesten halt meg 1952-ben.

Ausländer Sándor esetében valószínűleg arról a szentesi likőrgyárosról, illetve szeszesital-nagykereskedőről van szó, akinek szintén idősebb kori fényképe az OMKE Sándor Pál jubileumi emlék-albumában lelhető fel.

Ausländer Sándor 

A háborút megelőzően is kereskedő volt, ital- és fűszerüzlete Szentesen a báró Harruckern (ma Ady Endre) utca 11. szám alatt állt.

  

Ausländer Sándor hirdetése Ausländer Sándor hirdetései a Szentesi Lapból, 1911 

Ausländer Sándor üzlete Az egykori Rum- és Likőrgyárának helyet adó épület az Ady Endre utca 7. szám alatt ma is áll, homlokzatán a felirat őrzi volt tulajdonosa nevét és az épület rendeltetését 

A szentesi Ausländer Sándort A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma tűzharcosként említi. Fennmaradt róla egy hadifogoly-nyilvántartási cédula is – amennyiben ugyanarról a személyről van szó – a Nemzetközi Vöröskereszt adatbázisában. E szerint rendfokozata Feldwebel, azaz őrmester, és a szegedi 5-ös honvéd gyalogezredben szolgált. (Ha Ausländer szentesi születésű, akkor elvileg a Magyar királyi gyulai 2. honvéd gyalogezredhez került volna, de elég gyakori az is, hogy valaki nem a hadkiegészítési körzete szerinti alakulathoz került.)

Ausländer Sándor  

Bognár Rezsőről nem sikerült eldönteni, hogy azonos lenne-e a civilben Hódmezővásárhelyen kántortanítói hivatást gyakorló, a háború idején a szegedi 5-ösöknél szolgáló, majd Przemyslnél 1915-ben fogságba eső személlyel. A róla szóló rövid életrajzokban Berezovkát nem, csupán Taskentet, Orenburgot, illetve Nikolszk-Uszuriszkijt említik. A Hadifogoly magyarok történetében viszont többször is megemlítik mint színészt, illetőleg mint a lelkészi feladatot ellátó Kardos Lajos tanító segítőjét – ez alapján biztos, hogy Troicikiben, és valószínűnek látszik, hogy Berezovkán is járt.

Székely Gyula a Képek a szibériai hadifoglyok életéből című könyvében Nikolszkról szólva szintén megemlékezik Bognárról: „Az itteni színtársulat tagjai közül feltűnt Bognár Rezső hódmezővásárhelyi evangélikus kántor ritka szép tenorjával.”

A Vásárhely története a családok tükrében (Hódmezővásárhely, 1929) c. kötetben Bognár Rezsőről az alábbi életrajz található:

Bognár Rezső, az ősi, büszke Új-templomnak kántora, a tüneményesen szép hangú énekes, kinek nevével forrt össze az Iparos daloskör ragyogó sikerekben gazdag, diadalmas pályafutása is, dunántúli ős magyar családból származik és 1888-ben született Aradon. Édesapja, néhai Bognár Pál a tolnai Hőgyészről került el Aradra, hol mint a kir. adóhivatal ellenőre 1913-ban hunyt el. Özvegy, Rezsőnek az édesanyja, a Pécskáról származó Fischer Ernesztin, Aradon él. – Bognár Rezső Aradon végezte iskoláit s az ottani állami tanítóképzőben 1906-ben nyert kántor-tanítói oklevelet. Első állomása Szintye volt, hol két évig lévitáskodott. Ebben az időben halt el Vásárhelyen Tóth Sándor, az Új-templom boldog emlékű kántora. Bognár Rezső megpályázta az állást és huszadmagával 1908 október 16-án állt ki próbaéneklésre itt, az Új-templomban. Szabadon választott pályaéneke a „Térj magadhoz drága Sion” volt. A szívekig ható remek énekben egész pompájában jelentkezett színesen gazdag és kellemesen erőteljes baritonja. S övé lett a babér. Állását november 1-én foglalta el. 1912-ben nősült, midőn a néhai Hegedűs Sándor barackosi földbirtokos leányát, Hegedűs Klárát vette feleségül. Egy gyermekük van, mégpedig a 15 éves ifj. Bognár Rezső, ki a főgimnázium VI.ik osztályának tehetséges, szorgalmas diákja.

Bognár Rezső kántor a mozgósítás első napján bevonult a hadrakelt sereghez s a vásárhelyi nagy állomáson Kalmár Zsigmond vezetésével az egész daloskör dalban bucsuztatta el. A szegedi ötösökhöz vonult be s a harmadik menetszázaddal ment le a szerb frontra, a Száva mellé. Ott azonban csak belekóstoltak a tűzbe, mert az orosz invázió már augusztus végén Galícia harcmezőire szólította őket. Kolikovnál kerültek tűzbe az oroszokkal, szeptember elején s 18-án Przemysl várában körülzárta őket az ellenség. Nehéz harcok után, a vár elestekor, 1915. március 22-én az egész helyőrséggel fogságba esett. Először Taskendbe, azután Orenburgba vitték s Szibéria lett szenvedéseinek és küzdelmeinek helye. Szibériai élete nagyon változatos és szomorúságában is színes lett. Sokáig táborban fogolykodott és sok-sok szomorúságát oltotta el egy-egy istentiszteletben, melyet magyarul a magyaroknak tartott. Szervezett dalárdát és sok nyilvános estén szerepelt. Vladivosztokban a nagykövetek előtt aratott dalárdájával forró sikert. Színész is volt, színtársulatot szervezett és valóságos színházat tartott fenn. Sok színházi estét tartottak s előadták többek közt Nikolszkban és Uszuriszkban Gül Babát, melyben a Gábor diák szerepét ő játszotta, de színre kerültek a Falurossza, az Obsitos, a Nebántsvirág. Mikor sok-sok szenvedés után 1920 őszén a hazai földre érkeztek, vonatukat Budapesten maga Horthy Miklós kormányzó fogadta és Zadravetz tábori püspök köszöntötte őket. Zsúfolva volt a pályaudvar Pest közönségével, egyszerre csak néma csend támadt. Valami új dolog markolt bele az emberek szívébe: a Bognár Rezső orosz földön megszervezett dalárdájának énekében s az ő gyönyörű hangján felcsendült a dal: a Nem! Nem! Soha! Láng volt az, ami az ajkakra a szívekből felcsapott, melyben benne sírt öt évnek irtózatos szenvedése, megölt vágyakozása, eltemetett álma. S az új hit tüze. Bognár Rezső az Iparos daloskörnek 1911-ben lett karnagya és azóta a magyar dalkultúrának csodás reneszánsza forrott össze Vásárhelyen az Iparos daloskör és a Bognár Rezső karnagy nevével. Egyénisége érték, megválasztása nagyszerű gondolat; működése örökbecsű nagy nyeresége lett a vásárhelyi dalkultúrának. Bognár Rezsőnek öt testvére van: Bognár Jenő kántor-tanító a Fehér megyei Kálócon; Bognár Andor munkavezető az aradi vagongyárban; Bognár Kálmán Tiszafüreden asztalosmester; Imre Lupényben bányatisztviselő s a legkisebb, dr. Bognár Dezső könyvtáros a szegedi tudományegyetemen.

Egy másik, Hódmezővásárhely történetéről szóló könyvből kiderül, hogy Bognár Rezső (1888-1963) 1911-től a helyi Iparos Daloskör karnagya is volt. A Csongrád Megyei Hírlap 1989. január 2-i vásárhelyi kiadásában éppen karnagyi tevékenységét méltatják.

Bognár Rezső  

Itt végre van róla egy kép, igaz, hogy nem fotó, hanem rajz, és ráadásul időskorában mutatja Bognárt. Ez alapján nehéz bármit is eldönteni. Ha ő van rajta a berezovkai csoportképen, én talán a jobb szélső álló katonára tippelnék…

Minthogy Kirschner Zsigmondról, Rózsa Imréről és Varga Imréről fényképes életrajzot nem találtam – ez utóbbi a név gyakorisága miatt szinte lehetetlen vállalkozás (+ a nyolcadik személy nevét nem tudtuk kisilabizálni), így nem sikerült őket azonosítani és róluk többet megtudni. (Egy Rózsa Imre fényképes életrajzzal szerepel A magyar gyalogság című könyv valamely kiadásában, de az általam átnézettekben nem találtam meg. Ha valaki rábukkanna, örülnénk, ha elküldené a szerkesztőség címére.)

Ugyan Zakariás Barabásról sem találtam további fotót, a név azonban viszonylag ritka (és jellemzően erdélyi családnév), így nem kizárt, hogy ez a Vöröskereszt oldalán talált hadifogoly-nyilvántartó cédula róla tartalmaz információt – e szerint szakaszvezető volt a Magyar királyi brassói 24. honvéd gyalogezrednél.

Zakariás Barabás  

Lehetséges, hogy ugyanarról a Zakariás Barabásról van szó, aki 1907-ben a nagyernyei református felekezeti iskola tanítója volt, 1912-ben pedig Uzonban tanított?

Ha valaki ráismerne a csoportképen szereplő valamelyik személyre, kommenteljen vagy írjon nekünk!

FRISSÍTÉS!

Nagy örömünkre Rózsa Imre unokája felismerte nagyapját a Berezovkán készült felvételen, és néhány sor kíséretében elküldött egy másik csoportképet, amelyet Rózsa néhány hónappal a fenti fotó dátuma után, 1916. június 15-én írt haza édesanyjának Szegedre. Rózsa Imre József (1890-1969) szegedi tanító fogságba eséséig (1914. november 22.) a 46-osoknál szolgált. Kétszer is megszökött a hadifogságból: először egészen Ukrajnáig jutott, de ott elkapták és visszaszállították, végül második szökése eredményeképp, kalandos úton jutott haza 1919-ben.

Rózsa Imre Rózsa Imre az álló sorban a bal szélső személy, csakúgy, mint a feburár 16-i felvételen. Hadifogolytársai közül – szerintem (szerk.) – senki sem szerepel a korábbi képen, feltűnik viszont egy orosz katona

Rózsa Imre A lapot édesanyjának küldte Szegedre, német nyelven (édesanyja, Stoll Zsófia német anyanyelvű volt) 

Barakonyi a Képes Kalendáriom 1916. évi számából Rózsa Imre József háborús életrajza – sajnos kép nélkül – szerepel A negyvenhatosok fegyverben című két háború között megjelent kötetben

Köszönjük a fotót Toll Gábornak.

12 komment

Címkék: arcok varga imre hadifoglyok berezovka bittó imre bognár rezső zakariás barabás ausländer sándor kirschner zsigmond rózsa imre

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr111949251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hősök 2017.06.08. 12:17:14

Kedves Krisztina!
Milyen jó dolog néha keresgélni a világhálón! Legnagyobb meglepetésemre amikor nagyapámról szerettem volna adatokat keresni, és beírtam: Rózsa Imre, ez a blog ugrott be. A képen felismerte Őt, bár az akkori megjelenése cseppet sem hasonlít arra, akit gyerekként ismertem. Nagy segítségemre volt az a fénykép amelyet 1916. VI. 15-én küldött Édesanyjának, és ami azóta is megvan. A képen szintén katonatársaival szerepel. (Bocsánat, de nem tudom hogyan illesszem be ide a képet.)
Tanítóként vonult be, és a hadifogságból hazatérve is gyerekek százait oktatta, nevelte. Szeged ismert és köztiszteletnek örvendő tanítójaként tevékenykedett nyugdíjazásáig.

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2017.06.08. 13:13:40

@Hősök: Kedves Olvasónk! Nagyon örülök, hogy rátalált erre a képre, és megosztott velünk néhány életrajzmorzsát Rózsa Imréről. Egy-egy ilyen poszt írásánál mindig abban bízom, hogy valaki rátalál a rokonára, és lehetővé teszi nekünk, hogy jobban megismerhessük. Kérem, hogy küldje el a képet, vagy ha maradt utána egyéb háborús fénykép, igazolvány, tábori lap, történet amit szívesen megosztana róla itt nálunk, a következő címre: szerkesztoseg [kukac] nagyhaboru [pont] hu

Köszönettel

Hősök 2017.06.12. 12:19:19

Kedves Krisztina!

Az előkerülő emlékek kapcsán lenne néhány kérdésem.

- Például erre a képre hogyan találtak rá? A válaszokból láttam, hogy eddig csak én "találtam rá" egy rokonomra. A képen szereplők közül senkinek a leszármazottjával eddig nem voltak kapcsolatban?

- A képhez kapcsolódóan került-e elő más dokumentum, a rajta szereplők története azokról az évekről, átélt eseményekről?

- Kiderítették-e hol készült a kép, a feliraton szereplő település hol található?

- Az így összeszedett adatoknak, információknak mi lesz a sorsa?

Még keresnem kell, hátha találod emlékeket nagyapám életének ebből az időszakából, hamarosan küldöm majd a képet.

Hősök 2017.06.12. 14:12:58

Kedves Krisztina!
Azt szeretném megtudni, hogy a szegedi 46-osokkal kapcsolatos adatokra hol kereshetek. Szeretném megtalálni a nagyapámmal kapcsolatos adatokat, bevonulása, fogságba esése, stb. Létezik laikusok számára is elérhető adatbázis?
Köszönettel.

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2017.06.16. 11:15:36

@Hősök: Kedves Hősök! Sorban válaszolok:

- A képet egy olvasónk küldte el digitálisan, őt is érdekelte a rajta szereplő személyek története (neki nem szerepel rajta rokona). Igen, ön az első, aki a rokonára lelt a képen lévők közül. Más eddig nem jelentkezett, de bízom benne, hogy a többiekre is rátalálnak.

- A fentiek folytán: családi körből semmi sem került még elő a fenti személyekről.

- Berezovka Szibériában található. Ebben a posztban van egy térkép, azon rajta van: nagyhaboru.blog.hu/2014/05/01/orosz_hadifogsag_kutatasi_lehetosegek_becsben

- Az összegyűjtött információk sorsa az, hogy itt nálunk rá lehet lelni, ami pl. segíthet a rokonukat az internet segítségével kereső embereknek. A blog egyfajta "háborús tablóként" is értelmezhető.

- 46-osok:
1. az ún. Verlustliste (veszteségi lajstrom)-ban lehet keresni - ez a korszakban nyomtatásban rendszeresen megjelenő veszteségi adatokat (sebesülés, hadifogság, eltűnés, halál) tartalmazza - sajnos korántsem teljes, de először itt érdemes utánanézni.
2. Lehet írni a bécsi Kriegsarchivban működő magyar levéltári kirendeltség munkatársainak, hogy maradt-e fenn valamilyen veszteségi adat róla (ehhez meg kell adni a pontos születési dátumot, helyet, és ha tudja, akkor az alakulatot (46-os), rendfokozatot. Bővebb információk erről itt: nagyhaboru.blog.hu/2010/11/29/csaladfakutatas_a_hadtortenelmi_leveltarban
3. Megnézni a 46-osok ezredalbumát, szerepel-e benne az életrajza. Ezt most meg is néztem, és szerepel, szerintem ő az!!!
Rózsa Imre József, póttart. gy. elemi isk. tanító, Szeged. 1914 november 22-én esett orosz hadifogságba. Sajnos fénykép nincs róla, de ha megerősíti a fenti leírást (pontos név, foglalkozás), akkor felteszem az életrajzot, illetve előtte elküldöm önnek, ha ír nekem egy e-mailt.

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2017.06.17. 20:55:25

A három azonosított személy alapján valószínűnek tűnik, hogy az aláírások sorrendje a személyek fotón való elhelyezkedési sorrendjét tükrözi, indulva az ülő sor bal széléről, folytatva az álló sor bal széléről. E szerint a képen szereplők az álló sorban balról jobbra lehetnek:

Rózsa Imre - Kirschner Zsigmond - Bognár Rezső - Zakariás Barabás

Ülő sor, balról jobbra:

Varga Imre - Ausländer Sándor - Bittó Imre - K?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2017.06.17. 22:53:55

Az ilyen kiegészítésekért érdemes szerkeszteni a blogot! Itt is köszönjük az unokának a kiegészítést!

Rózsa Imre szakálla jó sokat nőtt a négy hónap alatt. :)

magyaros17 2017.07.05. 08:29:28

Más fotókkal kapcsolatban volt már hasonló "egymásra találás". Én két további képről is tudok: egy másik 46-os és egy 39-es csoportképen ismertek föl nagyszülőket.

magyaros17 2017.07.12. 20:39:51

A 39-es őrmester egy püspökladányi hölgy nagyapja. Debreceni ismerősöm kért meg, hogy ha van 39-es fotóm, küldjem át a hölgynek, hogy feltölthesse a helytörténeti oldalára. Feltöltötte, és felismerte a csoportképen nagyapját. Természetesen neki adtam az eredeti fotót is.
M

Hősök 2018.06.15. 16:47:58

Kedves Krisztina!
Ígéretemhez híven elküldtem a másolatát nagyapám, Rózsa Imre hazaszökése közben vezetett naplójáról. Érdeklődök, hogy megkapta-e?

Programajánló

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút