Galíciától egy budapesti bérház pincéjéig

2015.04.17. 07:01 :: Nagy Háború szerkesztőség

Az I. világháborúban nemcsak a harcoló katonáknak, hanem az őket kiszolgáló mérnököknek, építészeknek és a különböző mesterembereknek is fontos szerep jutott. Ők tervezték és építették a hidakat, utakat, erődöket. Napjainkra ezeknek a katonáknak az emléke elhalványult, sőt némelyiküké örök homályba süllyedt. Talán nem is kerül elő, hacsak a szerencse nem siet a segítségünkre. Egy ilyen szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Reiss Zoltán népfelkelő mérnök főhadnagy életéről, katonai pályafutásáról és egyáltalán a kilétéről olvashatunk.

 

2015. március 16., hétfő, Budapest egyik kerülete. Önkormányzati dolgozók egy régi bérház alagsori pincéjét takarítják. A plafonig érő lomok – ruhák, dobozok, bútorok stb. – az utcára kerülnek. Amíg a munkások megpihennek, én a kupacot vizslatom, hátha megpillantok valami régit, valami értékeset. Ha aranyat, kardokat nem is, fényképeket és régi leveleket azonban találtam. Sötétedett, ezért hazafelé indultam, s eközben azon gondolkodtam, hogy mi minden kerül így a szemétbe. Otthon az interneten próbáltam kideríteni, hogy kit ábrázolnak a fényképek. A meglepetés ekkor ért, ugyanis a fényképeken szereplő férfi ismert, sőt a maga korában híres ember volt. Reiss Zoltánnak hívták. A könyveim között próbáltam újabb információkat találni róla és munkásságáról. Az 1938-ban kiadott Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban című könyvben is megtaláltam őt. Másnap reggel korán felkeltem. Nem hagyott nyugodni az a gondolat, hogy esetleg más iratokat is rejthet a szemétkupac. Fél 7-kor már a helyszínen voltam és barátnőm hathatós segítségével újabb fényképeket és újságcikkeket találtunk. Ezúton szeretném megosztani a blog olvasóival és a Nagy Háború iránt érdeklődőkkel mindazt, amit sikerült kiderítenem.

Reiss Zoltán hadnagyi rendfokozattal. (KF) Reiss Zoltán hadnagyi rendfokozattal. (KF)

Reiss Zoltán 1877-ben született Budapesten. 1896-ban végzett az Iparművészeti Főiskolán, majd 1901-ben a M. kir. József Műegyetemen építészeti oklevelet szerzett. 1908-ban részt vett a nagykanizsai Városházára kiírt pályázaton. Tervét módosításokkal ugyan, de 1909-ben elfogadták. Az 1912-ben elkészült épületben helyet kapott a rendőrség is. 1915-ben rokkant állományúként önként jelentkezett a hadseregbe, ahol népfölkelő mérnök hadnaggyá nevezték ki. A Cs. és kir. 7. Hadsereg körzetébe, Galíciába került. Itt a zielona-nadwornai és a kosmácz-ardzéluzai utak és hidak építését vezette. Ezután Radauzba (Bukovina) került, ahol erődök építésével foglalkozott. 1916 májusában súlyos betegen került vissza Budapestre. Felgyógyulása után a Budapesti Katonai Parancsnokság hadisír felügyelőségének referense lett. 1917-ben népfelkelő mérnök főhadnaggyá léptették elő. 1918-ban a háború végén szerelt le.

A budapesti Mérnöki Kamara tagja volt. 1945. június 26-án halt meg. Munkásságát több száz klasszicista jellegű épület fémjelzi.

A budapesti Mérnöki Kamara hivatalos igazolványa, 1938. február 1. (KF) A budapesti Mérnöki Kamara hivatalos igazolványa, 1938. február 1. (KF)

Reiss Zoltán korának elismert építésze volt. Rengeteg bérházat, villát és egyéb épületet tervezett, melyek közül több a mai napig áll:
1907 - XII. Márvány utca 40: Hámos Róbert úr bérpalotája,
1910 - II. Tölgyfa utca 8: Házépítő és Telepítő Bank Rt. társasháza,
1910 - I. Pauler utca 21: lakóház,
1911 - VIII. Práter utca 22: lakóház,
1911 - II. Fény utca 15: lakóház,
1911–1912 Nagykanizsa Városháza (A II. világháborúban megsemmisült),
1912 - XIII. Hollán Ernő utca 3: lakóház,
1912 - V. Párizsi utca 4: Hajdú-ház,
1913 - XIII. Bulcsú utca 21/a: lakóház,
1913 - XIII. Bulcsú utca 21/b: lakóház,
1913 - Magyarkanizsai gyógyfürdő,
1914 - VIII. Baross utca 75: lakóház,
1914 - XIII. Csanády utca 21: lakóház,
1918 - V. Szalay utca 10-14: Művelődésügyi Minisztérium,
1918 - Haditermény Rt. budapesti irodája,
1926 - VIII. Blaha Lujza tér 2: Corvin Áruház,
1927 - 1928 - VII. Damjanich utca 40: bérház,
1927 - 1928 - VII. Damjanich utca 42: bérház,
1929 - VI. Bajcsy-Zsilinszky út 5: lakóház.

Ezek közül talán a legérdekesebb a Corvin Áruház, amit 1926. március 1-én adtak át a vásárlóknak. Üzemeltetésére a hamburgi M. J. Emden & Söhne cég hozott létre egy részvénytársaságot. A látszólag egyemeletes, klasszicizáló stílusú épület valójában négy emeletet rejtett magában. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid munkái díszítették, az építkezést Mann József és fia vezette. Az ország első mozgólépcsője itt kapott helyet 1931-ben. Az épület a II. világháborúban és 1956-ban is megsérült. Sokáig romosan állt, mígnem a hatvanas években felújították és „gyönyörű” alumínium borítással látták el.

Részlet a Corvin Áruház belsejéről Részlet a Corvin Áruház belsejéről
(Magyar Iparművészet, XXIX. évfolyam 1-2. szám, 1926)

1917-től már törvény kötelezte a településeket a kötelező emlékezésre, hősi emlékek állítására: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelően, méltó emléken örökíti meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták”. Az ország akkori helyzete miatt az emlékművek építése lassan vagy egyáltalán nem haladt.

Reiss Zoltán portréján kívül előkerült két fénykép is, amelyeken a rákosszentmihályi temető hősi emlékműve látható. Az egyiken felirat, mely szerint: „Ideiglenes Hősök emlékműve a Rákosszentmihályi temetőben, 1917. november 1. Tervezte: Reiss Zoltán, műépítész, népfelkelő főhadnagy-mérnök, a budapesti Cs. és kir. katonai Parancsnokság Hadisírfelügyelőségének temetőművészi referense.”

A „Pro patria” feliratú emlékmű közepén egy 6 m magas „Isten-kard” emelkedett, amit két oldalról egy-egy gúla és egy-egy sas őrzött. A kard fából, bádog borítással készült. Az ideiglenes emlékművet többen bírálták, mondván az akkor már ott nyugvó hősök többet érdemelnek. Ez az emlékmű már nincs meg, helyét és szerepét átvette egy nagyobb.

A rákosszentmihályi ideiglenes emlékmű 1917 novemberében. (KF) A rákosszentmihályi ideiglenes emlékmű 1917 novemberében. (KF)

Az írás szerzője Kelemen Ferenc, A Monarchia hadiipara internetes oldal szerkesztője.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr467352182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kubicska Klára 2015.07.18. 18:43:18

Amennyiben ráakadnának Fuzesi Árpád nevére, aki a Magyar Királyi 16.besztercebányai honvéd gyalogosezredben szolgált és 1918-ban annak besztercebányai hadikiállításán nagyon tehetséges festményekkel és karikatúrákkal vett részt, kérem értesítsenek eerol a kovetkezo e-mail címen: kubickova@bb.telecom.sk
Koszonom Klára

Pikszi · http://afeketezongora.blogspot.com/ 2016.09.30. 15:13:38

Reiss nem a nagykanizsai, hanem a magyarkanizsai városháza terveit készítette el (és vsz. még más magyarkanizsai épületekét).
www.visitkanjiza.rs/hu/magyarkanizsa-tortenete
A tervező katonáskodásáról semmit se tudtam eddig, köszönöm az információkat.

Programajánló

kiállítás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút