Szegediek a tengeren

2014.10.29. 22:06 :: KukkonkaJudit

A „napfény városából” két Erdélyi Mihály is szolgált az első világháború idején a haditengerészetnél. Mindkettő művész volt, s további életükre meghatározó hatást gyakorolt a háború.
 
 
 

 

Erdélyi Mihály festőművész (Szeged, 1894. szeptember 17. – Szeged, 1972. március 19.) életrajzi adatai alapján 1912-ben került a haditengerészethez, míg a később színházi rendezőként, színpadi és operettszerzőként befutott Erdélyi Mihály (Szeged, 1895. május 28. – Budapest, 1979. február 1.) kalandos úton, gyermekkori álmát megvalósítva jutott ki a nagy kéklő vízhez.

Erdélyi Mihály: Tengerészek Erdélyi Mihály: Tengerészek
(forrás: hirosnaptar.hu)

Mindkét Erdélyi későbbi pályáján meghatározó szerepet játszott a tengeren töltött idő. A képzőművész Erdélyit kalandos élményei inspirálták festésre; a zeneszerző Erdélyi pedig később számos katonai témájú művet írt: Csapj fel öcsém katonának; Jó estét kívánok megjöttek a fehérvári huszárok; Jóska, levelet hozott a posta – csak hogy néhányat említsünk több tucat szerzeményéből.

Erdélyi Mihály, a későbbi színházi szerző matróztársaival Erdélyi Mihály, a későbbi színházi szerző matróztársaival
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

A zeneszerző Erdélyi Mihály hagyatékának egy részét a szegedi Somogyi-könyvtár Helyismereti Gyűjteménye őrzi. Az élete során összegyűjtött színháztörténeti gyűjteménye felbecsülhetetlen forrása a 1920–1960 közötti évek magyarországi színházi életének. Fotóalbumok, autogramkártyák, plakátok, eredeti művek, levelek segítik a kutatók, színháztörténészek, kiállítás-rendezők munkáját. A szépen beragasztott és jegyzetelt fotóalbumok első kötetében Erdélyi első világháborúval kapcsolatos élményei fotókon, lapkivágatokon elevenednek meg. Ezekből nyújtunk most ízelítőt.

Erdélyi Mihály fotóalbumának egy oldala Erdélyi Mihály fotóalbumának egy oldala
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Az albumokba írt jegyzetei alapján megismerhetjük életét is. Erdélyi Mihály 1895-ben látta meg a napvilágot Szegeden. Cseregyerekként Torontál vármegyébe, sváb nevelőszülőkhöz adták, hogy elsajátítsa a német nyelvet. Hazakerülve a szegedi piarista gimnázium diákjaként olyan erővel hatott rá az 1905-ös orosz-japán háború, hogy elszökött hazulról és „felcsapott tengerésznek”. Fiuméba érve fellógott a Kárpátia óceánjáróra, de Nápolyból visszatoloncolták Szegedre. A vízi életmódot folytatva hajósinasnak szegődött a Dunára „egy unalmas” vontatóra. Majd ezt megunva belépett a császári és királyi haditengerészetbe Pulában.

Erdélyi Mihály Erdélyi Mihály
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Kiváló német nyelvtudása révén a Tegetthoff nevű, akkori legmodernebb, 45 ezer tonnás csatahajóra osztották be a „kormányos és szikra távírászokhoz”. 6 hónap múlva altiszt lett, ami nagy szó volt, mert magyarként érte el ezt a rangot. Innen került a Panther nevű cirkálóra. Durazzóban érte a háború híre, ahonnan a bevehetetlen Cattarói-öbölbe vezényelték. Itt állomásozott 3 és fél évig.

Bajtársai a Cattarói-öbölben Bajtársai a Cattarói-öbölben
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Lovcen ostroma után a Panther leszerelt és Erdélyi átkerült a kb. 90 fős Orjen nevű rombolóra. A cattarói lázadás után rövid magyarországi kitérővel, amit az óbudai tengerészkülönítménynél töltött, újra kihajózhatott a Fekete-tengerre és a Viza őrnaszádon aknahalászattal foglalkoztak. Az 1918-as őszirózsás forradalom hírére tértek haza már piros-fehér-zöld lobogós hajóval Budapestre.

Erdélyi Mihály hangszerével Erdélyi Mihály hangszerével
(forrás: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged)

Sándor János Százados színházkrónika című kötetéből kapunk arról információt, hogyan került a színház bűvkörébe Erdélyi Mihály. A háború vége felé sebesülése miatt hadikórházban lábadozott és egy katonai színdarabba kellett váratlan „betegség” miatt beugrania. Innentől egyenes út vitt a hivatásos színházhoz. A kommün ideje alatt a kelenföldi laktanyában játszik népszínmű szerepeket, majd egy sikeres színiakadémiai felvételit félredobva vidéki társulatokhoz szegődik. További pályafutásáról és nem mindennapi életéről részletesen olvashatunk Balogh Géza írásában.

 
 
Válogatás Erdélyi Mihály dalaiból

A zeneszerző Erdélyi Mihály Somogyi-könyvtár Helyismereti gyűjteményében őrzött hagyatékának a háború idején keletkezett dokumentumaiból készült válogatás bemutatásra került a könyvtár Volt egyszer egy Nagy Háború című kiállításán.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr416845643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moticska Tihamér 2014.10.30. 19:08:36

”Fiuméba érve fellógott a Kárpátia óceánjáróra…”
Jól gondolom-e, hogy ez a Kárpátia volt az a Kárpátia, amely elsők között észlelte a Titanic segélyhívását és először érkezett a luxusgőzös katasztrófájának helyszínére?

”Tegetthoff nevű, akkori legmodernebb, 45 ezer tonnás csatahajóra osztották be…”
Kis pontosítás: a 45 ezer tonna valószínűleg elírás. A Tegetthoff csatahajó (dreadnought) osztály mind a négy példányának (Tegetthoff, Viribus Unitis, Prinz Eugen, Szent István) vízkiszorítása cca. 20.000 tonna volt. Ezek a ”csinos” és (az ellenfeleink előtt) tiszteletet parancsoló csatahajók tornyonként három 30 és feles csőből repítették a kb. 450 kg-os ”üdvözletüket” a túl közel merészkedők felé.

KukkonkaJudit 2014.10.31. 10:35:01

@Moticska Tihamér:

Köszönöm az észrevételt, a Kárpátia valóban az a bizonyos hajó lehetett.

A tonna számot Erdélyi Mihály albumbejegyzéséből vettem ami pontosan így szólt: ".. akkor legmodernebb 45 ezer tonnás szuper csatahajóra..."
A Csonkaréti kötetekben csak a hajók pontosított nevét és típusát ellenőriztem vissza, a tonnán bevallom átsiklottam!
Köszönöm a pontosított információkat!

Arch Stanton 2015.04.16. 00:23:23

A Tegetthoff osztály csatahajói max. 21.000 tonnások voltak nem 48. A korszakban nem is léteztek 48 tonnás dreadnoughtok.

KukkonkaJudit 2015.04.16. 10:06:40

@Arch Stanton:

A hozzászólása feletti részben már leírtam, hogy az adatok Erdélyi Mihály albumbejegyzéséből lettek kimásolva és mint sok más helyen itt is az eltelt idő szépíti / felnagyítja az adatokat/eseményeket. :-)

Az eggyel fentebbi hozzászóló pedig részletesen pontosítja a Tegetthoff paramétereit.

Köszönöm észrevételét, remélem azért Erdélyi Mihályt érdekesnek találta mint embert és köszönöm, hogy időt szánt rá.

Programajánló

kiállítás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút