Kovács György háborús naplója – 23. rész
Ezúttal egy katonaruhába bújt nőről, a testvérét a harctérre elkísérő Horváth Margitról mesél nekünk háborús mesemondónk. Aki nem hiszi, járjon utána…
Hogy hívják magát? Margit. Kirlibabánál történt ez a dolog, hogy beosztottak közénk egy új menetszázadot, amelyben egy leány katonát fedeztünk fel, amint később megtudtuk, egy tisztnek a segítségével jutott katona ruhához és annak a vezetése alatt jött ki a frontra 1916 nyarán. És két ütközetben is részt vett velünk. Az a tiszt, aki hozta, a második ütközetben megsebesült és pedig súlyos sebet kapott és rögtön a Horváth Sándort hívta magához, aki bekötöztze a sebeit, mert Horváth Sándor néven szerepelt ez a nő. Erős, vaskos termetű leány volt és kitartó, a haja le volt nyírva és igen soknak feltűnt később már a lányos arca. És mégis csak akkor derült ki a titok, hogy nő, amikor Horváth Andor hadnagy megsebesült és amikor a sebeit bekötözte a Horváth Sándor. Azonnal jelentette a hadnagy a századparancsnoknak, hogy a Horváth Sándort haza viszi, mert az az ő húga, és pedig nem Sándor, hanem Horváth Margit. A századparancsnokunk egy főhadnagy volt, aki azonnal maga elé hívatta a Horváth Sándort és mosolyogva azt kérdezte tőle:
– Hogy hívják magát?
– Margit.
A leány is és a főhadnagy is elnevette magát, és odaintett néhány honvédet a főhadnagy és többször a magasba emeltette a Margitot. Dobó Katica dicséretével elbúcsúzott tőlünk a Margit és elkísérte a sebesült fivérét haza Magyarországba. Debrecenből a kórházból írt egy levelet a főhadnagynak, amelyben mindnyájunkat tiszteltetett a századnál. Derék honfi leány volt.
Kovács György 1875-ben a Somogy megyei Kastélyosdombón született és 1949-ben itt is hunyt el. Árva gyermekként nevelkedett, miután a szüleit korán elvesztette. Felnőtt fejjel, pásztoroktól tanult meg írní és olvasni. A háború előtt már megházasodott, egyetlen leány gyermeke, Emília 1908-ban születetett. Az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. Mesék az első világháborúról – forrásközlemény sorozatunknak ezt a címet is adhattuk volna. Kovács György írásai ugyanis egymásba fonódó meseszerű történetekként elevenítik meg a Nagy Háború eseményeit. Azonban csak a stílus háryjánosi, a leírt tartalom maga a háború drámai és naturális valósága, ahogy Kovács György és sok millió társa azt átélte. A napló történetéről és a forrásközlés módjáról a sorozat első részében adtunk részletesebb ismertetést.
Előző rész: Tetűpor
Következő rész: Ég a falu
