Konferencia-ajánló
2014. január 27-én, hétfőn 9.15 órától Tér(v)iszonyok, tér-kép(zet)ek – Tudományos Ülésszak címmel tudományos konferenciát rendez az Országos Széchenyi Könyvtár. Az előadások között Katona Anikó első világháborús témája:
Egy elképzelt helyszín: Isonzó. Az olasz front megjelenítései az első világháború idején
15.10-től hallgatható meg. Helyszín: OSZK (Budapest I., Budavári Palota F épület, VI. emeleti Díszterem).
Az OSZK első világháborús kiállítása azt fogja vizsgálni, milyen képet közvetített a háborúról a hátországnak a sokféle kommunikációs eszközzel élő média. Az otthoniak számára nehéz lehetett egy korábban nem látott technikai háború elképzelése, amely távol eső helyszíneken játszódott. Vajon milyen kép alakult ki a legendás olasz frontról a hadifestők képein, az újságokon és a korabeli képeslapokon keresztül? És miért volt különleges éppen Isonzó?
Egyrészt itt vívták talán a legextrémebb körülmények között a háborút: magas, nehezen megmászható hegyek közt, gyakran hóban, sziklás csúcsokon vagy sűrű fenyvesekben. A helyszín szépsége a harcnak különleges, vad romantikát kölcsönzött. Ugyanakkor Isonzó, a magyarok számára pedig különösen Doberdo vált legendásan véres, tragikus csaták helyszínévé. A tizenkét Isonzói csata alkalmával körülbelül ötszázezer ember pusztult el a Monarchia hadseregében, az olasz oldalon a veszteség 1,1 millióra tehető.
Ezt a tényt meglovagolta a Monarchia propagandája: a háború utolsó hónapjaiban Isonzó-kiállítást szervezett a Sajtóhadiszállás, amelynek bevallott célja volt, hogy Németországban turnézva bemutassa: mi is szenvedtünk nagy veszteségeket. A szövetséges Németország a nyugati fronton vívott elkeseredett küzdelmeihez képest igyekezett a Monarchia valami olyat felmutatni, ami mérhető a németek áldozatvállalásához. Így Isonzó a heroikus vállalkozás elképzelt, mitikus helyszínévé vált, és akként él máig az emlékezetben.
Előadásomban az olasz front, vagyis az Alpok és az Isonzó-folyó vidékének első világháború idején készült képi megjelenítéseivel foglalkozom. A képek elemzése révén a valós hely és az elképzelt helyszín viszonyának, illetve a helyek kollektív emlékezetben betöltött szerepének kérdései kerülnek a középpontba.