Kezdődik…

2014.01.06. 22:58 :: PollmannFerenc

A 2014-es centenáris év még alig néhány napja tart csupán, máris itt van az első világra szóló felfedezés az első világháború kitörésével kapcsolatban. A szerb hírügynökség kürtölte szét a napokban a hírt, mely szerint egy eddig eltitkolt levél új megvilágításba helyezi a háború kirobbantásával kapcsolatosan mindazt, ami 1914. június 28-án Szarajevóban történt…
 

 

A levél szerint Oskar Potiorek táborszernagy, Bosznia-Hercegovina tartományi főnöke már Princip merénylete előtt 13 hónappal(!) megírta Leon Bilinski közös pénzügyminiszternek, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia háborúra készül Szerbia ellen! Ez a fantasztikus leleplező dokumentum – így a levelet most közzétevő, rejtélyes szerbiai kutató(?)intézet történésze – élő cáfolata mindazon erőfeszítéseknek, amelyek Szerbiát és az őt támogató Oroszországot próbálják felelőssé tenni a világháború kirobbantásáért, s amely erőfeszítésekhez olyan neves kortárs történészek, mint „Chris Clark és Sean McCain” is csatlakozott. A hírt azonnal átvették a szerbiai hírportálok, és már külföldre – így Magyarországra – is eljutott.

 

Sajnálatos módon maga az eredeti dokumentum elveszett, az Andrić Intézet csak a másolatát tette közzé egy nemrégiben indított történeti brosúrájában. A hírportálok ugyanakkor csupán a levél szerb fordítását közlik, legfeljebb a német nyelvű másolat első oldalát mellékelve hozzá facsimilében. Ez elég kár, mivel így a szerb nyelvet nem bíró olvasó nem ismerheti a levél valódi tartalmát. De eltekintve ettől a sajnálatos körülménytől, mindabból, amit a Potiorek-levél tartalmáról tudni lehet, aligha érthető a diadalittas hangvétel, ami a közzétevő szerb médiát jellemzi. Ugyan mit lepleztek le a dokumentum közzétevői?

Az a tény ugyanis, hogy az egykori Monarchia magas rangú katonai és politikai vezetői közül többen is a szerb kérdés fegyveres megoldását szorgalmazták már jóval 1914 nyara előtt, aligha számít újdonságnak. Felfoghatatlan, miként tálalhatja mindezt magára valamit is adó történész „leleplezésként”… Az pedig, hogy az utóbbi évek legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó történeti elemzéseinek szerzőit, Christopher Clarkot és Sean McMeekint (utóbbi nevét tévesen írva) is a küzdőtérre rángatják, önmagában is árulkodó. Az említett történészek ugyanis éppen Szerbia – de különösen a cári birodalom – felelősségének újszerű felvetésével keltették fel az érdeklődő szakmai közvélemény figyelmét.

Ez a szerb akció mindazonáltal már nem az első: a méltán világhírű filmrendező, Emir Kusturica már hónapok óta komoly vehemenciával igyekszik tudományos alátámasztást biztosítani vállalkozásához, melynek célja: nagyszabású filmben rehabilitálni Gavrilo Principet és történelmi tettét, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolását. Félő, hogy a centenárium egyebek mellett nem csupán a történeti tisztánlátást szolgálja majd, hanem az efféle történelmi átszínezést is.

32 komment

Címkék: gavrilo princip szarajevói merénylet potiorek táborszernagy

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr305740933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2014.01.06. 23:12:03

Ebben az esetben (is) nem csak a történelem "átszínezéséről", hanem egyenesen átírásáról van szó...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.07. 01:05:05

A szerző 2003-as írása a Hadtörténelmi Közleményekben a békebontó felelősségéről és a Monarchia szerepéről a háború kirobbantásában: epa.oszk.hu/00000/00018/00023/09.htm

Moticska Tihamér 2014.01.07. 08:31:34

Bizony kezdődik…
Mindig kedveltem Pollmann Ferenc úr ironikus hangvételét, ahogy helyére billenti a dolgokat. Azt hiszem, idén nagy szükségünk lesz a doktor úr megszólalásaira. Örülök, hogy felvette az odavetett kesztyűt. A párbajtól nem féltem, minden fegyvernemben járatos.

magyaros17 2014.01.07. 09:24:29

Pollmann Ferenc tanulmánya rávilágít arra, hogy milyen nehéz és kockázatos egy-egy történelmi esemény rekonstruálási kísérletei során határozott, tudományosan megalapozott álláspontot kialakítani. Óvatosság, a tudomány és a téma iránti tisztelet és elkötelezettség nélkül ez egyenesen lehetetlen. A kutató soha nincs megelégedve az eredményeivel, hiszen mindig maradnak tisztázásra váró részletek, a kép soha nem lesz kristálytiszta.
Ezzel a tudományos felfogással áll szöges ellentétben az ilyen-olyan politikai megrendeléskre készített, vagy hazafias felbuzdulásból elkövetett, de mindenképpen valamiféle prekoncepció által vezérelt "tanulmány-gyártás". Ez utóbbi esetben nem a tények felderítése a cél, hanem valami egyéb. Ebben az esetben éppen a szerb nacionalizmus ápolgatása, ami jól illeszkedik a nagyszerb álmok mai szertefoszlását kompenzálni akaró törekvésekhez. Ezt a vonulatot nagyon jól emeli ki Pollmann professzor ismertetője és a Pintér Tamás által becsatolt tanulmány is. A mostani nagy "leleplezés" nem is igazán leleplezés, csak úgy van tálalva a laikus olvasók számára, akik természetesen nincsenek tisztában a tudományos kutatások aktuális állásával. Az újszülöttnek minden vicc új: a Monarchia balkáni stratégiájának expanzív törekvéseit kicsit felfújva és újramelegítve, kihasználva a centenáriumi kiemelt figyelmet jelentős (bel)politikai robbanó töltetet lehet kreálni.
M

PollmannFerenc 2014.01.07. 10:10:51

A Tanjug hírügynökség azt írja, hogy ez a "rendkívüli fontosságú" dokumentum mindeddig nem volt hozzáférhető a kutatók számára, ennélfogva nem is hasznosíthatták azt kutatásaik során. Igaz, hogy egyszer már megjelent(!): mégpedig 1928-ban a szarajevói Vecernja Posta leközölte... Az eredeti példány ugyan elveszett (most is keresik), a másolatot azonban most is szerb levéltárban őrzik.
Kérdésem: ki titkolt el eddig és mit?

MTi 2014.01.07. 11:27:38

Igen, a szerbek állami szinten, nagy médiaerőkkel (lásd: Kusturica) kezdték meg a szerecsenmosdatást!
Kérdés: lesz-e - ezen a poszton kívül - méltó válasz?!

PollmannFerenc 2014.01.07. 12:08:15

@MTi: Szerintem egyelőre nincs mire méltó választ adni. Kusturica filmje még nem készült el, a Potiorek-levél meg egy lufi: még csak nagyot sem durran...

MTi 2014.01.07. 17:07:15

@Moticska Tihamér: kedves Tihamér! Köszönöm a fotókat!
Ezekből is látszik, hogy ott bizony "csinálják a fesztivált" - folyamatosan! :)

Moticska Tihamér 2014.01.08. 06:56:40

@MTi:
Tíz nap kevés volt, hogy valós képet kapjunk az ott élő főleg szerb nemzetiségű lakosságról. Az viszont szembetűnő volt, hogy nagy becsben tartják és nagyon büszkék Nobel-díjas írójukra Ivo Andrićra a „Híd a Drinán” könyv szerzőjére, aki a város szülöttjének tartotta magát. Szinte minden kulturális program köréje (emléke köré) szerveződik. Egy komplett városrészt építettek Visegrádon belül (város a városban) az Ő tiszteletére. Na, ott nagy a pompa és a „kirakat”. Ahogy érzékeltem, jó adag uniós forrás is lehet a dologban, mert saját erőből erre nem futná.

magyaros17 2014.01.08. 09:36:42

A szerb nacionalizmus mai megnyilvánuásairól, főleg pedig a magyar-szerb viszonyról a Vajdaságban készült egy szerintem eléggé reális képet tükröző összeállítás. Jól látható benne a vajdasági szerbek és a "gyüttmentek" közötti felfogásbeli különbség. Meg az is, hogy a szerbek számára ténylegesen mennyire is fontos a magyarokkal való viszony, mondjuk a horvátokkal vagy az albánokkal összevetve. Jó képet kapunk a szerb nacionalizmus gyökereiről, jellegzetességeiről is.
www.youtube.com/watch?v=-y7wYINHT64
M

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.12. 23:57:24

A hétvégén interjút közölt a Blic című belgrádi napilap a posztban is említett Emir Kusturica filmrendezővel. A „Védem Szerbiát, mert tartok a nácizmus visszatérésétől” címmel megjelent interjút Molnár Tibor kivonatosan lefordította a számunkra.

„A filmrendező védi Szerbiát a történelem revíziójától, mert fél a nácizmus visszatérésétől. Említi, hogy London polgármestere szerint Németország a felelős a háborúért. Szerinte arról szól a történet, hogy milyen jövőbeli Európát akar Anglia, és milyet Németország. A Versailles-i békeszerződés 231. cikkelye is kimondja, hogy Németország a bűnös. Hitler is azért kerülhetett hatalomra szerinte, mert megígérte a németeknek, hogy eltörlik ezt a cikkelyt. A Potiorek-levelet is azért hozták nyilvánosságra, hogy megállítsák a történelem revízióját. Ez már erre a második próbálkozás, szerinte az első a két világháború között Amerikában történt. Most két angol történész, Clark és McMilan próbálkozik ezzel, mert az Ifjú Bosznia szervezetet az Al-Kaidához hasonlítják és Szerbiát hibáztatják a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia bukásáért. Rengeteg dokumentum van, amelyben figyelmeztették az OMM hatalmi köreit, hogy Ferenc Ferdinánd ne menjen Szarajevóba, mert merénylet készül ellene. A zágrábi rendőrfőnök is írt erről bécsi kollégájának, de hiába. A zsarnokok meggyilkolása bevett szokás. Az Ifjú Bosznia forradalmi szervezet volt és az olaszoknak is volt hasonló szervezetük, amely magát a császárt akarta megölni. Ez a szervezet az egész világ jajkiáltását képviselte a kapitalizmus ébredésének hajnalán. Szerbia is jelezte Bécsnek, hogy a trónörököst megölhetik Szarajevóban. Az Andric Intézet meg fogja jelentetni Princip bűnperének gyorsírói jegyzeteit, amelyből látszani fog a tárgyalás törvénytelensége, mert az OMM nem cikkelyezte be Bosznia-Hercegovina annexióját.”

Az eredeti cikk: www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/433889/Kusturica-Branim-Srbiju-jer-se-plasim-povratka-nacizma

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.13. 18:49:12

@PollmannFerenc: Nagyon száraz, "jogászkodó", de egyúttal nagyon érdekes írás, amit belinkeltél, s az utolsó fejezete különösen izgalmas és ide vágó. Érdekes jogi csűrés csavarás veheti kezdetét. A történészek és a nemzetközi jogászok bűvészkedésétől függetlenül szerintem azon a tényen semmi nem változtat, hogy Ferenc Ferdinándot, az OMM trónörökösét és a feleségét Szarajevóban meggyilkolták...

Mindenesetre a szerbek remekül tematizálják a 100 éves évfordulót, ők diktálják, hogy miről folyjon a diskurzus.

PollmannFerenc 2014.01.13. 21:22:28

@PintérTamás: Tartok tőle, hogy igazad van az utóbbit illetően...

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.15. 19:42:36

@PollmannFerenc: De az is lehet, hogy csak egyszerűen belpolitikai választási témává vált az első világháború Szerbiában...

Egy január 12-én megjelent német újságcikk is erre enged következtetni. A Potiorek-levél "jelentősége" és Kusturica szerepe szintén említésre kerül az írásban, amire Bertényi Iván hívta fel a figyelmünket a Facebook oldalunkon:

www.tagesspiegel.de/politik/gedenken-an-den-ersten-weltkrieg-serbien-fuehlt-sich-angegriffen/9320930.html

PollmannFerenc 2014.01.15. 21:15:58

Ezt persze nem lehet kizárni. Mindenesetre a centenáriumi rendezvények médiatálalása arról tanúskodik, hogy a világháború arrafelé sokkal inkább össznemzeti ügy, és nem pusztán pártpolitikai.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.19. 20:25:53

@PollmannFerenc: Egy friss hír Kusturica legújabb performanszáról, amit a FB oldalunkon is megosztottunk, s ide is bekommentelek.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolása, majd buli Küstendorf megnyitóján címmel adott hírt január 18-án Emir Kusturica újabb performanszáról a belgrádi Blic napilap. A cikk fordítását Molnár Tibor küldte el ismét a számunkra.

A filmrendező egyesítette a filmet, a színházat és a diszkót. A Mokra gorán lévő fából épült kis falu a világ legnagyobb mozijává alakult át, ahol a Ferenc Ferdinánd elleni merényletről készült archív felvételeket vetítették. Eközben a Ferenc Ferdinándot, akit Zoran Cvijanović színész személyesített meg, megölte Gavrilo Princip (Ivan Jeftović színész).

A trónörökös „eltemetését” követően kezdődött a buli.
– Megöltük a gonosztevőt, amilyet még nem látott a világ, aki a sebesült vadat kézzel fojtotta meg – jelentette ki Kusturica a fesztivál megnyitóján.

A Nagy Háború 100-ik évfordulójára emlékezve a No smoking orchestra nevű együttes előadta A nagy testvér c. dalt, amely Kusturica Monica Belluccival készített Tejút c. filmjének betétzenéje.

– A legszebb ebben a fesztiválban az, hogy a fiataloknak közvetlen kapcsolata van az idősebbekkel, ami egyetlen filmfesztiválon sincs meg. A többi filmfesztiváltól eltérően, ahol az emberek gyűlölik egymást, itt a szeretet uralkodik – jelentette ki a rendező.

A Küstendorfi filmfesztiválra helikopterrel megérkezett Berencie Bejo argentin színésznő, a legutóbbi Cannes-i filmfesztivál sztárja is, aki megnyitotta a 7. Küstendorf filmfesztivált, amely a világ egyik legtekintélyesebb filmszemléje. (Így!)

Asgar Farhadi iráni rendező Kusturicától díjat kapott a jövőbeni filmjeiért.

Mint az elmúlt években is, 15 hazai és külföldi film, fiatal rendezők művei fognak vetélkedni a fesztivál díjaiért, alkotóik pedig részt vesznek az ismert filmrendezők által tartott előadásokon. A filmvetítések mellett koncerteket is tartanak.

A fordítás alapjául szolgáló eredeti cikk: www.blic.rs/Kultura/Vesti/435576/Ubistvo-Franca-Ferdinanda-pa-zurka-na-otvaranju-Kustendorfa

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.19. 21:05:50

@PollmannFerenc: Itt a Kusturica Ferenc Ferdinánd meggyilkolását kigúnyoló performanszáról készült filmecske is. A gyilkosság utáni féktelen örömtánc a Chic 1978-as diszkó slágerével a Le Freak című zeneművel veszi kezdetét...

kustendorf-filmandmusicfestival.org/2014/video-gallery/historic-shot-fired-in-kustendorf/

PollmannFerenc 2014.01.19. 21:23:00

@PintérTamás: Végig az volt az érzésem, hogy valami nem stimmel a performansszal. Aztán rájöttem: Ferenc Ferdinánd a felesége helyén ült a kocsiban. Vajon ennek volt-e valami jelentése a mai ember számára?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.01.19. 23:13:54

@PollmannFerenc: Szólni kell a rendezőnek! :)
Csak ennyi nem stimmelt? Nekem az egésszel bajom volt. Lehet szeretni, vagy nem szeretni a trónörököst (és ne feledkezzünk meg a feleségéről sem!), de a halálukból talán nem kellene viccet űzni, s a legyilkolásuk örömére fékevesztett örömtáncot lejteni... Kicsit ósdi humornak érzem én ezt a XXI. században.

Vajon ehhez mit szólnak Habsburg leszármazottak? Lásd Habsburg Károly sajtótájékoztatóját:
www.mult-kor.hu/20140117_habsburg_karoly_ne_minket_okoljanak_az_1_vilaghaboruert

PollmannFerenc 2014.01.20. 08:24:09

Persze, hogy nem csak ez nem stimmelt... Nekem az egész performance erősen infantilisnak tűnt.

Moticska Tihamér 2014.01.20. 16:21:40

Komolyabb embernek gondoltam ezt a szerb rendezőt. Lehet a szerbeknek saját verziójuk - ami ha élethűen van bemutatva - akár még egy kölcsönös tiszteleten alapuló nemes vitát is indikálhat. A bemutatott videó nem tartozik ezek közé. Nálam leverte a lécet. Ha készülő filmje is ilyen „gagyi” lesz, akkor a továbbiakban kár pazarolni rá a szót és a billentyűt. Van egy szint, ami alá süllyedni nem megengedett.

Tamás!
Károly, egy birodalom császári (királyi) sarja és Kusrurica filmrendező (ahogy a példa is mutatja) nem azonos dimenzió. Kettőjük között az űr áthidalhatatlan. Közöttük bármiféle kommunikációt lehetetlennek s ebből fakadóan kizártnak tartok.

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2014.02.07. 21:53:22

Feri, jön a folytatás! :) Kusturica legalábbis ma azt ígérte:

Kusturica a Gavrilo Princip elleni bírósági eljárás megsemmisítését követeli címmel közölte a belgrádi Blic című napilap 2014. február 7-én a rendező újabb nyilatkozatát.

A híres rendező, aki egyben az Andrić Intézet igazgatója, ezt azzal magyarázta, hogy mivel az Osztrák-Magyar Monarchia nem ratifikálta Bosznia-Hercegovina annexióját, nem állt jogában hazaárulás miatt ítélkeznie Princip és társai felett.

– Elhatároztuk, hogy február 9-én Andrićgradban újabb sajtókonferenciát tartunk, amelyen egy olyan jelentős iratot mutatunk be, amelynek alapján kéri fogjuk az eljárás megszüntetését. Még nem pontosítottuk, hol fogjuk ezt megtenni: valószínűleg Strasbourgban, vagy másik illetékes bíróságon.

– A Princip felett ítélkező bíróság illegálisan működött, ezért ítélete sem jogerős – emelte ki Kusturica.

Emlékeztetett, hogy az Intézet már január 5-én megjelentette Bosznia-Hercegovina kormányzójának, Oszkár Potioreknek az 1913. május 28-ai keltezésű levelét, amelyből már 13 hónappal a szarajevói merénylet és 14 hónappal az osztrák-magyar hadüzenetet megelőzően látszott, hogy a Monarchiának megvoltak a tervei az I. világháború kirobbantására.

– Az Andrić Intézet megkezdte a történelmi jelentőségű iratok megjelentetését, mert kár lenne, ha ezek a kincsek a levéltárban porosodnának és hogy a népnek ne legyen hozzáférése – mondta Kusturica.

* * *

A fordítást és a hírt ismét Molnár Tibor barátunknak köszönjük!
Kíváncsian várjuk az újabb "szenzációs" dokumentumokat!

PollmannFerenc 2014.02.08. 07:12:13

@PintérTamás: Ezek szerint fentebb jól tippeltem, mire akarnak hivatkozni a perrel kapcsolatban... Most majd jöhetnek a jogászok és bebizonyíthatják, hogy Princip nem is volt osztrák-magyar "alattvaló"...
Viszont alig várom már a beharangozott "történelmi jelentőségű" iratok megjelentetését.

MTi 2014.02.08. 12:47:04

@PollmannFerenc: @PintérTamás: erre az új iratra én is nagyon kíváncsi vagyok: tájékoztatlak benneteket amint megjelenik valami a szerb sajtóban!

PollmannFerenc 2014.02.10. 13:16:24

@MTi: Kedves Tibor, ehhez mit szólsz?
www.telegraf.rs/vesti/942777-pravda-za-gavrila-principa-kusturica-trazi-reviziju-presude-foto

Úgy tűnik, készül a perújrafelvétel Principék ügyében, Kusturica komolyan gondolja...

MTi 2014.02.10. 15:43:21

@PollmannFerenc: igen, így szól az Andricgradi bölcs:
aláírásgyűjtésbe kezdenek Bosznia-szerte (a boszniai Szerb köztársaságban és a Föderációban is). A rehabilitációs eljárást Szarajevóban szeretnék lefolytatni. Kusturica szerint Bosznia csak "megszállt" terület volt, amely nem állt teljes mértékben az OMM fennhatósága alatt. Szerinte a bíróság az ítéletre benyujtott fellebbezést sem vette át, ami példátlan a jogtudomány terén. Principék kijelölt ügyvédjét az ítéle kihirdetését követően az utcán a csőcselék meg akarta lincselni.
Az új kiadvány a Zistler(?)ügyvéd által beterjesztett dokumentumokat tartalmazza, amelyekkel megkérdőjelezte az eljárás jogosságát. Perisics úr szerint ezek a vádlottak védelmének gyórsírói jegyzetei(?), melyeknek eddig sem a történészek, sem a jogászok nem szenteltek figyelmet. Perisics kifejezte bánataát a minapi szrajevói levéltár-gyújtogatás kapcsán is.

magyaros17 2014.02.11. 08:55:20

Ez az egész nevetséges szerecsenmosdatás! A gyilkosság az gyilkosság, a gyilkos az gyilkos. Persze, ez nem mindenhol ilyen egyértelmű, lásd a szerencsétlen módon hazaküldött azeri baltás gyilkos esetét, akiből otthon népi hőst kreáltak kb. 10 perc alatt.

PollmannFerenc 2014.02.11. 18:42:42

@magyaros17: A szarajevói per szabályos voltát még a tekintélyes szerb történész, Andrej Mitrovic sem vonta kétségbe. Persze ha az egésznek a jogalapja kérdéses... Kusturica régi gumicsontot vett elő. Az, hogy a korabeli osztrák és magyar politikusok nem tudták eldönteni, hogyan lehet a dualizmus keretei közé úgy beilleszteni Bosznia-Hercegovinát, hogy a köztük lévő paritás ne sérüljön, soha sem jelentette azt, hogy ezért Bosznia-Hercegovina ne lett volna az Osztrák-Magyar Monarchia része. Csak az nem volt meghatározva, hogy milyen része. De az ügy kétség kívül alkalmas arra, hogy feltűnést lehessen vele kelteni. És azt hiszem, hogy ez a valódi cél.

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Perczel

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

 

Kiállítás

Ösztöndíj

Roberto Visinntin

Adó 1%

Művészek a háborúban 

süti beállítások módosítása