Nagy Háborús huszársors: Vastag Pál (1884-1918)

2013.07.11. 06:36 :: MolnárTibor

A huszárság is derekasan kivette a maga részét a Nagy Háborúból, de nem úgy, ahogyan azt a hadvezetőség elképzelte. A haditechnika fejlődése, és az új harceljárások alkalmazása nyilvánvalóvá tették, hogy a kivont kardú lovasrohamok ideje végleg lejárt. A huszárokat leszállították lovaikról, kard helyett gyalogsági ásót és kézigránátot adtak a kezükbe, és gyalogságként vetették be őket…

 

A cs. és kir. 8. huszárezred hadkiegészítési területe Tolna, Baranya, Bács-Bodrog és Jász-Nagy-Kún-Szolnok vármegyéket foglalta magában. 1914-ben az ezred parancsnoksága és I. osztálya – a 1., 2. és 3. század – Kecskeméten, II. osztálya – a 4., 5. és 6. század – Cegléden, az ezred pótteste pedig Szabadkán állomásozott. A Nagy Háború kezdetén a cs. és kir. 8. huszárezred részeit – mint csapatlovasságot – a cs. és kir. 31. és 32. gyalohadosztályhoz, valamint a m. kir. 40. honvéd gyaloghadosztályhoz osztották be. A felsorolt hadosztályok rövid időre – 1914 augusztusában – a magyar-szerb határra kerültek. Azonban már 1914. szeptember elején az orosz hadszíntérre irányították őket, ahol ebben a tagoltságban harcoltak egészen 1917 januárjáig. Ekkor ismét egyesítették az ezred alakulatait – valószínűleg ekkor váltak meg véglegesen lovaiktól – és Erdélybe vezényelték őket, ahol 1917 végéig küzdöttek.

A román és az orosz fegyverszüneti megállapodás aláírását követően az ezredet a Csíki-medencéből vasúti szállítással 1918. április 18-án indították az olasz harctérre. Pordenone községbe 1918. április 25-én érkezett meg, és rakodtak ki.

A cs. és kir. 8. huszárezred harcosainak egy csoportja az olasz harctéren 1918-ban A cs. és kir. 8. huszárezred harcosainak egy csoportja az olasz harctéren 1918-ban

Ezt követően az ezred gyalogmenetben Dél-Tirolba vonult, hogy – a haditervek szerint – részt vegyen az 1918. június 15-én a Piave folyónál meginduló osztrák-magyar offenzívában. A támadás sikertelensége miatt azonban már nem került harcba: Mori községnél – Roveretótól délnyugatra – foglalt el védőállást, és itt küzdött egészen 1918. november 3-áig. Az ezred november 4-én – az előző napon Padovában aláírt fegyverszüneti egyezmény értelmében – teljes rendben és fegyelemben megkezdte a visszavonulást: ezt azonban az olaszok – megszegve a fegyverszüneti megállapodás kitételeit – megakadályozták, és hadifogságba ejtették tisztikarát és katonáit.

A cs. és kir. 8. huszárezredhez vonult be hadi szolgálatra 1914. augusztus 1-jén – az általános mozgósítás alkalmával – az adai, 1884-es születésű Vastag Pál tartalékos tizedes.

Vastag Pál szakaszvezető és neje, Aleksza Terézia. Műtermi fotó, feltehetően 1918 tavaszán készült Vastag Pál szakaszvezető és neje, Aleksza Terézia. Műtermi fotó, feltehetően 1918 tavaszán készült

Vastag tizedes csak 1916 augusztusában került ki az orosz harctérre. A harcokban meglehetősen jól feltalálta magát, hiszen már 1916. október 27-én kiérdemelte az I. osztályú ezüst vitézségi érmet. Ezt követően szakaszvezetővé léptették elő, 1918-ban pedig megkapta a bronz vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet is.

A m. kir. bajai 15. honvéd kiegészítő parancsnokság által 1943-ban kiállított bizonylat Vastag Pál hadiszolgálatáról és kitüntetéseiről A m. kir. bajai 15. honvéd kiegészítő parancsnokság által 1943-ban kiállított bizonylat Vastag Pál hadiszolgálatáról és kitüntetéseiről

Vastag Pál szakaszvezető 1918. szeptember 15-én esett el az olasz harctéren, feltehetően a Mori község területén vívott védelmi harcokban: bajtársai lefényképezték sírját, és a fotót eljutatták özvegyéhez.

Vastag Pál szakaszvezető sírja. A fotó hátlapjának tanúsága szerint a képen szereplő bajtársak Hugyik István, Nagyedei János és Szalai János Vastag Pál szakaszvezető sírja. A fotó hátlapjának tanúsága szerint a képen szereplő bajtársak Hugyik István, Nagyedei János és Szalai János

Halálának tényét a háború során – hivatalos értesítés hiányában – nem jegyezték be Ada község polgári halotti anyakönyvébe, ezért a hozzátartozók 1937-ben a zentai Járásbíróságnál kezdeményezték a holttá nyilvánítási eljárást.

Vastag Pál halotti anyakönyvi kivonata. A holttá nyilvánítási eljárást a zentai Járásbíróság 1937-ben folytatta le, a bírósági határozat alapján az adai Anyakönyvi Hivatal a haláleset tényét 1938. április 19-én jegyezte be Vastag Pál halotti anyakönyvi kivonata. A holttá nyilvánítási eljárást a zentai Járásbíróság 1937-ben folytatta le, a bírósági határozat alapján az adai Anyakönyvi Hivatal a haláleset tényét 1938. április 19-én jegyezte be

Vastag Pál huszár szakaszvezető földi maradványai olasz földben nyugszanak – béke poraira!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr145399816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gily0607 2013.07.12. 02:44:13

Nagyon megrázó, amikor arcuk és nevük is lesz az elesetteknek.

MTi 2013.07.12. 07:11:57

@gily0607: Igazad van, de pont ez a lényeg. Ha azt mondjuk, hogy az I. vh-ban Magyarorszáról 660 ezer férfi veszett oda, akkor az csak egy szám, viszont így...

a8d2 2013.07.14. 20:28:01

Volt egy adai osztálytársam, ő is Hugyik. Mennyire lehet gyakori név ott?
Jó a bejegyzés!

MTi 2013.07.14. 22:31:57

@a8d2: A 19. század végén, a 20. elején valószínűleg adai volt, de ma már több bácskai Tisza-menti településen is előfordul.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2013.07.16. 21:50:20

Rossz látni ezt a dátumot. Tudom, hogy az utolsó napon is haltak meg, de akkor is...

MTi 2013.07.16. 22:22:20

@fofilozofus: igen, hiszen még 1914-ben bevonult és 2 évet töltött a fronton...

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról