Aki előre megérezte a végzetét…

2012.12.11. 07:21 :: StencingerNorbert

Szántay Jenő kardvívó olimpikon, a limanovai csata hősi halottja

Kilencvennyolc éve, 1914. december 11-én zajlott a limanovai csata döntő összecsapása. A magyar győzelemként is aposztrofált ütközetben vesztette életét Szántay Jenő, a korszak ismert kardvívója.

 

Az elmúlt évben több cikkben és egy előadóest keretében is megemlékeztünk a limanovai csatáról. A győzelmesen megvívott ütközetben döntő szerep jutott a magyar huszároknak. A székesfehérvári császári és királyi 10. (Vilmos) huszárezred is részt vett az összecsapásban, amelynek a soraiban szolgált korábban Szántay Jenő, a korszak ismert kardvívója. Az 1881. március 10-én Vácott született katonatiszt az 1908-as londoni olimpiai játékokon negyedik helyezést szerzett kardvívásban. 1912-től Pécsre helyezték, ahol a Pécsi Atlétikai Club színeiben vívott és oktatott. A csata időszakában a fehérvári huszároktól a soproni császári és királyi 9. (Nádasdy) huszárezredhez vezényelték, ahol a géppuskás osztag parancsnokaként szolgált századosi rangban. 1914. december 11-én reggel érte a halálos lövés. Rá és a limanovai csata többi hősére emlékezünk Szántay Jenő katona- és sporttársa, Dombováry Ödön Sporthírlapban 1914. december 21-én megjelent nekrológjának közreadásával.

Szántay Jenő

Miként tegnapelőtt éjjel írott levelemben fájó szívvel jeleztem, a magyar vívósport büszkesége, Szántay Jenő cs. és kir. 10 huszárezredbeli kapitány Limanowa (Nyugat–Galíczia) melletti hegysíkon 1914. évi dec. hó 11-én reggel 7 órakor, ellenséges golyótól találva meghalt. Nem szenvedett… A golyó homlokon találta és azonnal megölte... A harc egész nap és az utána következő éjjel szünet nélkül folyt, és így a holttestét a csatatérről csak ma hajnalban hozhattuk el.

Szántay Jenő Szántay Jenő
(forrás: huszadikszazad.hu)

A közellevő Tymbark temetőjének halottas házában helyeztük el, a honnan ma d.e. ½ 12 órakor hat elesett tiszttársával (tegnap kilencet temettünk el) közös sírba helyeztük.

A többieknek még jutott koporsó, míg szegény Szántaynak csak hat gyalulatlan deszkából összerótt koporsót tudtunk szerezni. Mielőtt a koporsó fedelét szolgáló két deszkát leszegezték volna, a szolgálatot teljesítő tiszt engedélyével a Sporthírlap ma hozzám érkezett dec. 7-iki számának felét a halott Szántaynak a lábához tettem. Jelen körülmények között nem találtam méltóbb formát, hogy a magyar sport nagy részvétét szimbolizáljam.* Sírhelyét pontosan feljegyeztem és koporsójának belső oldalára Szántay nevét kátránnyal beleírtam, hogy majd annak idején, a mikor a magyar sportnak a harctéren elesett hőseit közös Pantheonba helyezzük el, az ő tetemeit fellelhessük.

Soha nem láttam még a mainál szomorúbb temetést! Hét reményteljes férfi holttestét fogad magába a közös sír, egymás mellé fektetett hét koporsót!...

Amikor a tábori lelkészünk beszédében a visszamaradt szülők, hitvesek és árvák nevében búcsúzott, hős halottainktól, akkor valamennyiünk szeméből könnyek csordultak ki. Az én könnyeim az árván maradt magyar vívósportot siratták, amely a nemrég elesett Zulawszky őrnagy után, ma a kard másik nagy mesterét Szántay Jenőt temette el a Kárpátok tövében levő tymbarki közös sírban.

A felújított tymbarki katonai temető napjainkban A felújított tymbarki katonai temető napjainkban
(forrás: panoramio.com)

Szegény Szántay! Előre megérezte végzetét… Három hónap előtt kötelességteljesítés közepette Ravaruska mellett leesett egy szikláról. Sebével négy hetet töltött Székesfehérvárott. Ezen idő alatt, hősies magatartásáért a »signum laudis«-ban és kapitánnyá való előléptetésben részesült. Még jóformán fel sem gyógyult sebéből és máris visszasietett a harctérre. Mikor hozzánk visszaérkezett, akkor tábori lelkészünknek, aki a mai gyászszertartást végezte, elmondta, hogy elutazása előtt Prohászka püspöknél meggyónt, mert érzi, hogy a harcztéren rövidesen el fog esni.

És lám, sejtése beteljesedett…

Szántay Jenő Szántay Jenő
(forrás: huszadikszazad.hu)

Kihűlt a jobb, amely mestere volt a pengének… Örökre eltávozott a kedves sporttárs, aki óriási sporttudásával a világ összes kulturnemzetének csodálatát vívta ki és a magyar vívósportnak dicsőséget és nemzetének közbecsülést szerzett…

És nekünk sporttársaknak az emlékezés és elmúlás fájó érzetén kívül csupán a szebb és jobb jövőbe vetett bizalom és hőseink iránti kegyelet érzete maradt vissza!

1914. dec. 13-án

Dombováry Ödön

*A Sporthírlap említett számának másik részét kettéosztottam és abba Szántay sírhalmáról egy–egy rögöt csomagoltam be. Az egyiket beküldöm Önöknek, míg a másikat egyesületemnek a Pécsi Athletikai Clubnak küldöm el.

Megjelent: Sporthírlap, V. évfolyam, 51. szám, 1914. december 21.
Szántay Jenő sírja ma is a limanovai csatatér melletti 365-ös számú tymbarki katonai temetőben található Takács Gábor százados és Kovácsffy Kálmán főhadnagy sírja mellett.

 

Kiegészítés (2016.8.24.): Temesvári Jenő olvasónk elküldte nekünk Szántay Jenő két gyászjelentését (az első farádi Veres Kornéllal közös), amelyek forrása az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának gyászjelentés-gyűjteménye. Köszönjük a kiegészítést, amit az alábbiakban teszünk közzé.

Szántay Jenő gyászjelentés 1 

Szántay Jenő gyászjelentés 2 

Szólj hozzá!

Címkék: szántay jenő százados

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr124957094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Programajánló

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Könyvbemutató

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút