„Budapest sportkedvelő közönségének jó húsvéti ünnepe volt”

2012.04.11. 07:12 :: StencingerNorbert

A Húsvéti-serleg labdarúgó-mérkőzései 1915 tavaszán

1914 őszén és 1915-ben a hivatalos labdarúgó-bajnokság szünetelt, de az egyesületek amatőr ligabajnokságot és hadikupát rendeztek, 1915 húsvétján pedig több tornát is szerveztek. Az FTC és az MTK, a korszak vezető csapatai, a Húsvéti-serlegért léptek pályára. A két sztárcsapat döntőjére az Üllői úton került sor.

 

„Annyira biztos a dolgában a football, hogy nem elégszik meg a rendes programm lebonyolításával, hanem husvétra külön sportélvezetről gondoskodik. Nincs is olyan régen, hogy a balul sikerült külföldi attrakciók helyett inkább a hazai csapatok küzdelmét kívánta a csalódott közvélemény s íme, most a kényszerhelyzettől szoritva egyesületeink tényleg felelevenítették a régi tradíciókat és különböző húsvéti serlegmérkőzésekkel igyekeznek az ünnepi szórakozási kedvet a maguk javára megadóztatni.” – írta a hétfőnként megjelenő Sporthírlap 1915. március 29-én címlapján, felhívva a figyelmet a közelgő ünnepen a fővárosban rendezendő sporteseményekre.

Az 1914/15-ös első osztályú bajnokságra tíz csapat nevezett: MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), Törekvés, TTC (Terézvárosi Torna Club), 33 FC, FTC (Ferencvárosi Torna Club), MAC (Magyar Athletikai Club), BTC (Budapesti Torna Club), UTE (Újpesti Torna Egyesület), BAK (a korabeli sajtóban Budapesti Athletikai Klub, az MLSZ adatbankja szerint Budapesti Atlétikai Kör), III. ker. TVE. A pontvadászat sorsolását megejtették, de a különböző klubok még nem adták le a szövetségnek a nemzetközi kötelezettségeiket, ezért a mérkőzések pontos időrendjét még nem határozták meg. Augusztus elején azonban a Magyar Labdarúgó Szövetség bejelentette, hogy a háború kitörése miatt a bajnokság és „mindenféle díjmérkőzés” megrendezését határozatlan időre felfüggeszti. A lejátszott barátságos mérkőzéseken keletkezett rendbontásokért, fegyelmi vétségekért nem vállal felelősséget és a nemzeti válogatott szeptemberre lekötött mérkőzését Svédország legjobbjaival lemondta.

A klubok élete is megváltozott. Az igazolt labdarúgók egy része a mozgósítás során katonai szolgálatra vonult be. A Sporthírlap rendszeresen közzétette azoknak a sportolóknak a nevét, akik berukkoltak. A sportpályákat pedig egész más célra használták ezekben a napokban, ahogy erről az 1914. augusztus 10-én megjelent Sporthírlap „Háborus Képek” című riportjában beszámol: „Az FTC Üllői–uti sporttelepe körülbelül egy hét óta katonailag le van zárva. A kapuján se be, se ki. Egy fia atlétának sem szabad a pályán treníroznia, csak a pályaszolga képviseli a polgári elemet. A többi aki ott van mind katona. A tribünök alatt, az öltözőkben van a szállásuk. A sporttelep teniszpályáin katonai automobil garázst rendeztek be. Egymás mellé zsufolva állnak az utra kész automobilok és az öblös benzintartályok. Az MTK Hungaria uti pályája most már jobban sporttelep benyomását kelti, nem ugy ahogy a hét elején, mikor minden automobiltelepnek látszott. A Hungaria úti sporttelep ugyanis szintén tele volt automobilokkal a bejáratnál és a kis tribün előtt sorjában állottak a gépkocsik. Az öltözőkben és a klubházban levő birkózó helyiségekben katonák ütöttek tanyát. Az utóbbi napokban az automobilokat kigördítették onnan a katonák pedig odébb álltak egy házzal.”

A kezdeti sokk után azonban megkezdődött a sportélet alkalmazkodása a háborús körülményekhez. Mivel az MLSZ továbbra is a bajnokság határozatlan idejű felfüggesztése mellett döntött, a csapatok jótékonysági körmérkőzések rendezését határozták el, amelyen a győztes részére Auguszta főhercegnőről elnevezett kupát ajánlottak föl. Az Auguszta-serleget a MÁV Gépgyár legügyesebb esztergályosa egy hétig készítette acélból, majd a kész sporttrófeát barnás-fekete lakkal bezománcozták, akár a puskacsöveket. A mérkőzéssorozat 1914 szeptemberében indult, s bár a mérkőzéseket bajnoki rendszerben játszották az MTK és a Törekvés távolmaradása miatt az MLSZ nem nyilvánította még egyidényes bajnokságnak sem a sorozatot, amelyet végül az FTC nyert meg 100%-os teljesítménnyel. A tizenegy mérkőzésen hatvanhárom rúgott és mindössze egyetlen kapott góllal.

Az FTC egyik összeállításában, 1915 Az FTC egyik összeállításában, 1915
(forrás: tempofradi.hu)

1915 tavaszán a hivatalos bajnokság továbbra is szünetelt, de az egyesületek ezúttal amatőr ligabajnokságot és hadikupát rendeztek, hogy a szurkolók ne maradjanak mérkőzések nélkül. A húsvéti ünnepeken pedig több húsvéti tornát is szerveztek első- és másodosztályú klubok részvételével. Mivel a korszak vezető csapatai, az MTK és az FTC a Húsvéti-serlegért léptek pályára, ez a rendezvény volt a legjelentősebb. A két nagyegyesület mellett a Törekvés, a BTC, a MAC és a BAK jelezte részvételi szándékát. Mivel hat jelentkező volt, a két legerősebb csapatot kiemelték és Törekvés–BTC illetve MAC–BAK mérkőzéseket rendeztek a legjobb négy közé kerülésért 1915. március 28-án, a húsvétot egy héttel megelőző virágvasárnapon.

A BTC–Törekvés „football match”-et az Üllői úton játszották 1500 néző előtt Gerő Ferenc bíráskodásával. Az eseményről így számolt a be a Sporthírlap másnap megjelenő száma: „A csöndes esőben csatakos talajon lezajlott mérkőzés egyike volt a legszebb küzdelmeknek. Mindkét csapat a legjobb tudását fejtette ki s annyira egyenlő erejű volt a két ellenfél, hogy a győztest megjósolni az utolsó percig merész dolog volt. […] a játék elején még a sáros talajon mindkét csapat idegenül, félszegen mozog. Lassanként a BTC ragadja magához az irányítást, csakhamar belemelegszik a Törekvés is és támadásai veszélyesebbek, mint az ellenfélé. Lehetetlen helyzetek teremtődnek a csúszós pályán, de a mérkőzés ennek ellenére is gyors, változatos, izgató. A technika abban csúcsosodik ki, hogy ki tud a feneketlen talajon gyorsabban fordulni és megállni. Mindkét csapat teljes erővel dolgozik nem törődve sárral és iszapfürdővel.” A nehéz körülmények között zajlott mérkőzést végül a két gólt szerző Pócz vezérletével a BTC nyerte meg, egy gólos hátrányból fordítva, és jutott be a Húsvéti-serleg legjobb négy csapata közé.

A MAC–BAK mérkőzés is, melyet a Hungária úton rendeztek meg, nagy izgalmakat hozott és csak az utolsó percekben dőlt el. Ekkor a már tíz emberrel játszó MAC Szalay révén érte el negyedik, egyben győztes gólját megnyerve így a mérkőzést, illetve eldöntve a továbbjutást.

Akcióban a Fradi, 1910-es évek Akcióban a Fradi, 1910-es évek
(forrás: tempofradi.hu)

Amíg a kiscsapatok a selejtezőket játszották, a két nagycsapat „Hadikupa” mérkőzésen szerepelt. Az FTC a MÁV Gépgyár csapatát fogadta az Üllői úton, és magabiztos játékkal 14:0-ra győzött alacsonyabb osztályú ellenfele ellen. Eközben az MTK a BEAC-ot fogadta a Hungária úton és a pályán 10:0 arányú győzelmet aratott. A BEAC azonban megóvta a mérkőzést, mivel véleményük szerint Winkler jogosulatlanul védte az MTK kapuját. Szegény vétlen játékosnak az eredményből kiindulva nem sok dolga akadt, de végül mégis ő került a középpontba. Az óvás alapja az volt, hogy a két egyesület második csapatának délelőtti mérkőzésén is pályára lépett, így délután a szabályok értelmében ezt nem tehette volna meg. Az MTK azzal védekezett, hogy azt a mérkőzést a BEAC nem játszotta végig, mivel a nagy különbségű MTK-vezetés miatt az egyetemisták kérésére a bíró azt idő előtt lefújta, s így Winkler jogosan védett délután is. Jóhiszemű viselkedését az MTK vezetése azzal is magyarázta, hogy még volt más olyan játékosa, aki védhetett volna a mérkőzésen. Ezt az indokot azonban az MLSZ nem fogadta el, és megsemmisítette a pályán elért végeredményt.

Egy héttel később, 1915. április 4-én húsvétvasárnap játszották a döntőbe jutásért rendezett két elődöntőt. Az Üllői úton 8000 néző előtt, Schubert M. Ferenc bíráskodásával játszották az FTC–BTC mérkőzést. A két csapat a következő összeállításban lépett pályára: FTC: Fritz, Wiener, Szandovits, Feldmann, Naphegyi, Farkas, Weisz, Tóth, Pataki, Schlosser, Borbás. BTC: Ujságh, Kőszegi, Kelemen, Szlavek, Rozsos, Kaczelik, Hajdu, Kertész, Pócz, Horváth, Szántó. „S mint oly sokszor a múltban, most is a zöld-fehéreké maradt a pálma, de a tradíciókhoz híven a piros-fehérek nem engedték át ellenfelüknek olcsón a diadalt. Erejének teljességére, képességének legmagasabb fokára volt szüksége az FTC-nek, hogy a diadalt és ezzel a húsvéti serleg döntőjébe való részvétel jogát megszerezze.” – foglalta össze röviden a Sporthetilap tudósítója véleményét a mérkőzésről, amelyet Pataki két góljával 2:0 arányban az FTC nyert meg.

A másik ágon az MTK fogadta a MAC csapatát a Hungária úton. A 6000 néző előtt lezajlott mérkőzésen magabiztosan 4:1-re győzött a hazai csapat és így létrejött az „álomdöntő”, melyet a labdarúgó szakemberek és a közvélemény is nagyon várt már. „Budapest sportkedvelő közönségének jó húsvéti ünnepe volt, nem a kedvezőre fordult időjárás miatt, mert hiszen a mi publikumunk, kevésbé jó időben sem retten meg, ha kedvencz sportjának hódol, hanem jó ünnepe volt azért, mert a húsvéti serleg döntőjében tényleg a két legjobb csapatnak sikerült jutnia s eszerint ismét a programba került egy FTC-MTK mérkőzés, ami után a közönség 1914. február 12-ke óta az áldatlan football politika miatt hiába áhítozott” – olvasható a felfokozott várakozásról Az Újság 1915. április 6-án megjelent számában.

Nézők az Üllői úti pályán az 1915. április 5-i FTC–MTK meccsen Nézők az Üllői úti pályán az 1915. április 5-i FTC–MTK meccsen
(forrás: Érdekes Újság, 1915. április 18.)

A felfokozott várakozásnak megfelelően az 1915. április 5-én, húsvét hétfőn fél ötkor kezdődő mérkőzésre 15000, egyes tudósítások szerint 18000 néző volt kíváncsi. „Az Üllői úti sporttelep tribünje a régen látott impozáns képét tárta elénk. Legalább tizenötezer főnyi közönség színes tömege adott díszes keretet a két legjobb magyar csapat küzdelmének. A mérkőzésen a két egyesület csatasorba állítható legerősebb legénységét küldte a tűzvonalba…” – tudósít a Budapesti Hírlap a pályát övező hangulatról.

A nézők sebesült katonákkal beszélgetnek a húsvéti meccsen A nézők sebesült katonákkal beszélgetnek a húsvéti meccsen
(forrás: Érdekes Újság, 1915. április 18.)

A fináléban az FTC Fritz, Wiener, Szandovits, Farkas, Naphegyi, Feldmann, Borbás, Schlosser, Pataki, Binder, Tóth összeállításban szerepelt. Az MTK Knapp, Révész, Csüdör, Kertész III., Konrád I., Bíró, Klement, Kertész II., Rácz, Schaffer, Konrád II. tizeneggyel vette fel a küzdelmet a zöld-fehérek otthonában. Az összeállításból kiderül, hogy Knapp, az MTK kapusa vállalta a védést az örök rivális ellen, akiről egy héttel a mérkőzés előtt a következő rövid hír jelent meg: „Knapp az MTK kitűnő kapusa távolmaradt csapatának KAOE-vel (Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete) tartott mérkőzésétől s alkalmasint hosszú ideig nem is fogjuk a pályán látni. Knapp azon való szomorkodásában határozta el magát az ideiglenes visszavonulásra, mert bátyja az elesett Przemysli védőseregben szolgált, s így nem tudhatja bizonyosan, hogy mi történt vele. Mindaddig, amíg a testvérének sorsáról nem szerezhet értesülést, tartózkodni akar minden szórakozástól, így tehát a labdarúgástól is.” A korabeli sajtóból nem derül ki, hogy a jeles sportember miért változtatta meg a döntését.

Knapp Miksa és Schaffer Alfréd (MTK) Knapp Miksa és Schaffer Alfréd (MTK)
(forrás: huszadikszazad.hu, illetve tempofradi.hu)

A mérkőzést az idegenben játszó MTK kezdte jobban. Az első félidő 16. percében „Schaffer a jobb sarokra passzíroz, Fritz rávetődéssel elfogja, de elejti a labdát, amelyet Rácz rendeltetési helyére juttat. Két perczczel később Schaffernek bal sarokba védhetetlenül helyezett labdájával 2:0-ra vezetnek a kék-fehérek. Feldmann remekül irányított szabadrúgását Knapp a kapuvonalon védi, a bíró azonban gólt ítél.” – olvasható Az Újság másnapi számában. A korabeli sajtóban megjelent tudósítások mindegyike egyértelműen arról számol be, hogy a játékvezető, az akkori szóhasználat szerint a bíró, téves ítéletével gólt ajándékozott a zöld-fehéreknek. A félidő lefújása előtt egy perccel Feldmann gáncsolta a 16-oson belül Schaffert, és a megítélt büntetőt a sértett magabiztosan hajtotta végre, így az MTK 3:1-es vezetésével zárult a mérkőzés első fele. A büntető jogosságáról is megoszlottak a vélemények és voltak tudósítók, akik úgy látták, hogy Fehéry Ákos „visszaadta” a tévesen megítélt gólt az MTK-nak.

Feldman Gyula és Fritz Alajos (FTC) Feldman Gyula és Fritz Alajos (FTC)
(forrás: tempofradi.hu)

Az eredmény a második félidőben nem változott, hiába rohamozott végig az FTC, a kitűnően védő Knapp és egy esetben a kapufa megakadályozta őket a gólszerzésben. Az MTK így megnyerte a mérkőzést, amelynek utolsó percei meglehetősen paprikás hangulatban teltek. „A mérkőzés egyetlen árnyoldala a komiszul brutális játéku Farkas és méltó partnere, Nagyhegyi szereplése volt. Az utóbbit az utolsó percben (az első perc helyett) kiállította a komolyan és föltétlenül megbízhatóan működő bíró” – írta a Népszava tudósítója a mérkőzésről.

A győztes MTK csapata A győztes MTK csapata
(forrás: Érdekes Újság, 1915. április 18.)

Az Est 1915. április 7-én megjelent számában egy érdekes momentumot emel ki a két nappal korábban lejátszott kupadöntőről: „az utóbbi idők FTC-MTK matcheitől eltérően a tegnapi mérkőzést a közönség verekedése nem zavarta meg”. Az Üllői úton a döntőt megelőzően játszották le a harmadik helyért vívott mérkőzést, amelyet a MAC nyert meg 3:2-re és szerezte meg – a tudósítások szerint gyenge játékkal – a Húsvéti-serleg harmadik helyét. A találkozó érdekessége, hogy a második félidő csak 30 percig tartott.

Katonák a húsvéti FTC–MTK meccsen Katonák a húsvéti FTC–MTK meccsen
(forrás: Érdekes Újság, 1915. április 18.)

A korabeli sajtó még hetek múlva is foglalkozott a húsvéthétfői eseményekkel, a kiállításnak ugyanis folytatása volt. A fegyelmi bizottság szerint az FTC „centerhalfja” Nagyhegyi Mátyás tettleg bántalmazta az MTK játékosát, Kertész Vilmost. Mindkét labdarúgót meghallgatták az ügyben, ahol Nagyhegyi nem ismerte el tettét és azt állította, hogy kezével önkéntelenül hadonászott és így véletlenül ütötte meg ellenfelét. „A sértett MTK játékos rendkívül lojális vallomást tett és nem tartotta kizártnak, hogy véletlenül ütötte meg őt Nagyhegyi. A mérkőzést tudvalevőleg Fehéry Ákos vezette, kit a katonáék Kaposvárra vezényeltek és a bírói jelentést még nem küldte be az MLSZ-be” – olvasható az 1915. április 19-én megjelent Sporthírlap rövidhírei között, így a fegyelmi tárgyalást későbbre halasztották.

Az akkoriban több néven (Naphegyi, Nagyhegyi, stb.) is játszó Hegyi Mátyás az FTC-ből, illetve Kertész Vilmos az MTK-ból Az akkoriban több néven (Naphegyi, Nagyhegyi, stb.) is játszó Hegyi Mátyás az FTC-ből, illetve Kertész Vilmos az MTK-ból
(forrás: tempofradi.hu, illetve mtkcsalad.hu)

A megrendezett labdarúgó torna teljes mértékig igazolta a várakozást, amelyet a Sporthírlap fogalmazott meg legtalálóbban 1915. március 29-én írt beharangozójában: „Az eseményeknek ez a bizonyító ereje, azt hisszük végleg elfogja hallgattatni a kishitű aggodalmaskodókat és túlérzékeny moralistákat, a kik azt hirdetik, hogy a háború tartama alatt szünetelni kell a sporttevékenységnek. A polgári társadalomnak ma nem lehet komolyabb kötelessége mint minden erőnek megfeszítésével azon lenni, hogy a társadalmi intézmények a normális idők visszatértével lehetőleg sértetlen állapotban folytathassák működésüket. Különösen áll ez a sportra, a melyről éppen a háború folyamán lett nyilvánvalóvá, hogy milyen erőforrása a nemzeti kulturának.”

Szólj hozzá!

Címkék: sport labdarúgás ftc mtk

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr914382113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról