Nagyvárad, a katonaváros a háború előestéjén

2011.03.30. 07:22 :: PéterZoltán

Nagyvárad mindig jelentős katonai központ volt. 900 éves történelme során számos esemény bizonyítja, hogy fontos hadiutak mentén feküdt és számos támadásnak volt kitéve. A Rákóczi-szabadságharcot követően Váradon is béke lett, s megkezdődhetett az újjáépítés, a ma ismert városkép kialakítása. Ezt követően Nagyvárad a második világháborúig nem lett többé hadszíntér. Ferenc József császár az 1857. május 16-i rendeletével végleg megszüntette a vár hadászati erősség jellegét, így az 1918-ig csak hadkiegészítő szerepet kap. Mindazonáltal 1918 után is megmarad a vár katonai objektum jellege s ennek megfelelően használták 1998-ig.

Várad török kori metszeti ábrázolása Várad török kori metszeti ábrázolása

A történelmi Bihar vármegye és annak székhelye, Nagyvárad földrajzi szempontból a Partium részét képezi. Bihar megye területe 1910-ben 10.657 négyzetkilométer, ebből 1920-ban 7.874 négyzetkilométert csatoltak Romániához Nagyváraddal együtt. Ettől kezdve Erdély fogalmát kiterjesztették a Magyarországtól Romániához csatolt összes területre, beleértve a történelmi Bihar megyétől elszakított vidékeket is.

1910-ben Nagyvárad polgári és katonai lakosságának anyanyelv szerinti megoszlása így alakult: 64.169 polgári és katonai lakosból 58.421 (91,4%) magyar, 1.416 német (2,2%), 3.604 (5,6%) román, 279 (0,4%) szlovák, 33 (0,00) horvát, 59 (0,1) szerb, 25 (0,0%) rutén, 332 (0,5%) egyéb anyanyelvű volt. A hitfelekezet szerinti megoszlás 1910-ben: 19.819 (30,9%) római katolikus, 3.385 (5,3%) görög katolikus, 4.649 (7,2%) görögkeleti (ortodox), 1.377 (2,1%) evangélikus, 19.459 (30,6%) református, 150 (0,2%) unitárius, 15.155 (23,6%) izraelita, 175 (0,3%) egyéb.

A nagyváradi vár a XX. század elején korabeli képeslapon A nagyváradi vár a XX. század elején korabeli képeslapon

A Biharmegye és Nagyvárad 1911. évi címtára szerint Nagyváradon volt a császári és királyi állomásparancsnokság, a 17. és a 33. gyalogezredek zászlóaljai, a 37. gyalogezred tartalékosztálya és hadkiegészítő parancsnoksága, valamint a 7. Vilmos huszárezred és a 19. tüzérezred. Emellett élelmezési raktár, csapatkórház, hadbíróság is volt a városban. Természetesen nem szabad megfeledkezni a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredről sem. Az 1890. évi népszámlálás adatai alapján az idetelepített helyőrség létszáma 2.193 fő volt. 1910-ben már 3.159 fő volt a laktanyák lakója, ebből 2.410-en a közös hadseregben, 735-en a honvédségnél, míg 14-en a csendőrségnél szolgáltak.

A vár képeslapi ábrázolása a háború előtt A vár képeslapi ábrázolása a háború előtt

A 18. századtól kezdve már nem a vár volt az egyetlen olyan objektum a városban amelyben katonaság székelt. A legrégibb ismert kaszárnya a róla elnevezett Kaszárnya téren (ma piaţa Cazărmii) a barokk korból fennmaradt régi huszárlaktanya. A 18. század utolsó harmadában Mária Terézia huszárszázadának épített laktanyába 1900 augusztusában az 1. huszárezred pótkeretszázada költözött.

A Fő utca sarkán álló honvéd laktanya korabeli képeslapon A Fő utca sarkán álló honvéd laktanya korabeli képeslapon

A 19. század második felében a Fő utca 48. szám alatti hosszú földszintes saroképület még a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred laktanyája volt. Azt követően, hogy a honvédek 1882-ben egy új kaszárnyába költöztek, a Fő utcai épületet a honvédparancsnokság foglalta el. Az első világháború alatt a Honvéd-kiegészítő, vagy ahogy még mondták, a Népfelkelő Parancsnokság székelt benne. Mára az épületre emeletet húztak, és egy vasúti szakközépiskola otthona lett. A 4. gyalogezred katonáinak második honvédlaktanyája a Fő utca és a Sal Ferenc (ma Dunarea) utca sarkán volt. Az emeletes épületet 1882-ben építették id. Rimanóczy Kálmán terve alapján, majd egy évtized elteltével egy újabb szárnnyal bővítették. A századfordulót követően, 1902-ben a 4. honvéd gyalogezred átköltözött az újonnan épített Rulikowski úti laktanyába. Az elárvult épületet a város vette birtokába, több hivatalt helyezve el benne.

A 4-es honvédek Rulikowski úti laktanyája A 4-es honvédek Rulikowski úti laktanyája

Az első világháborút megelőzően a városban a harmadik honvéd gyalogsági laktanya a Rulikowski (ma Armatei Romane) út páros oldalán volt a 22. szám alatti villát követően (a mai Bacaului utca másik oldalán). A honvédség 1902 tavaszára vette át az id. Rimanóczy Kálmán által tervezett és épített, több épületből álló pavilonszerűen kivitelezett új létesítményt, de már egy 1901-ben kiadott városismertetőben is az olvasók figyelmébe ajánlották a laktanya főépületének „modern stil”-ben épített középrizalitját. Ebben a kaszárnyában volt a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred mindhárom zászlóalja. A nagyváradi kaszárnya utcára néző főépületének egy része ma katonai múzeumnak ad otthont, a többi NATO központ lett. Így látta a kaszárnyát belülről az ide 1915 februárjában katonai szolgálatra behívott B. Sárközy Gergely: „A magyar királyi 4. honvéd gyalogezred laktanyája […] nagy területet foglal el és magas kőfalak kerítik. Északi oldalát az I. pótszázad által lakott hatalmas emeletes épület foglalja el. Déli oldalán a szintoly hatalmas épületet a II. pótszázad lakja. Nyugati részén van a pótkeretzászlóalj, irodák, tiszti épületek, orvosi szoba, börtön, kantin, stb. Keleti oldalán a raktárak és a különböző iparos műhelyek. A II. pótszázad végében épült a konyha deszkabódéban. Az I. pótszázad [ahová visszaemlékezőnk is tartozott – a szerk.] épületének mindegyik emeletén voltak legénységi szobák, békeidőben 10–24 ággyal, de a háború idején háromszor, sőt négyszer annyi ember is volt bennük összezsúfolva. Mindkét hosszú és széles folyosón 2–2 mosdó állt, 16–16 csappal, melyekből igen jó, tiszta, hideg vezetékes víz folyt mosdásra és ivásra. A folyosó végén a századiroda és gyengélkedőszoba volt.

A honvéd hadapród iskola képeslapi ábrázolása A honvéd hadapród iskola képeslapi ábrázolása

A Rulikowski út eleji villanegyeddel, valamint a honvédlaktanyával szemben az út másik oldalát 26 holdnyi területen a Honvéd Hadapródiskola foglalja el egészen az árapasztó csatornáig. Sopron és Pécs mellett harmadik helyszínként Nagyváradon létesült honvédtiszti nevelőintézet. Mindhárom tervet a neves műépítész, Alpár Ignác készítette, a kivitelezést is mindhárom városban ugyanarra a cégre bízták. 1898. október 5-én adták át. Az egykori hadapródiskola mára a Körösvidéki Múzeum otthona lett. Az átadással egy időben a főépület előtti udvari részen felállították I. Ferenc József mellszobrát. 1903 októberében a Honvédelmi Minisztérium jóvoltából Erzsébet királyné mellszobrát is felavatták az intézet udvarán létesített Erzsébet-ligetben. Előtte már 1901-ben a hadapródiskola főbejárata elé helyezték Szent László ércbe öntött büsztjét is. A szobrok sorsa az imperiumváltást követően ismeretlen.

A csendőriskola épülete 1915-ben A csendőriskola épülete 1915-ben

A Rulikowski út páratlan oldalán a Pece árapasztó csatornáján túl a csendőriskola épületegyüttese található (ma a nagyváradi egyetem otthona), hivatalos átadása 1913. augusztus 15-én volt.

A XIX-XX. század fordulójára jellemző nagyarányú katonai építkezés másik fő helyszíne az Aradi úton volt, pontosabban a városból kivezető út bal oldalán. Az Aradi út és a Vitéz (ma Decebal) utca sarkon építették fel a császári és királyi huszárlaktanyát 1891–1892-ben. Később Ferencz József laktanya néven vált ismertté. Az épületegyüttes ma a csendőrség otthona.

A tüzérlaktanya korabeli képeslapon A tüzérlaktanya korabeli képeslapon

A huszárlaktanya szomszédságában az Aradi úton, egészen a Vágóhíd (ma Abatorului) utcáig tüzérségi laktanyát építettek 1896–1897-ben négy üteg részére, amely később Vilmos főherceg nevét vette fel. Az építkezést a közismert építész, Hauszmann Alajos terve alapján valósították meg. A laktanyát 1903 tavaszán már bővíteni kellett, erre Rendes Vilmos váradi építész kapott megbízást. A laktanya épületeit a 21. század második évtizedére jobbára lebontották, a telken tömbházakat építenek.

A Vágóhíd utcai elágazást követően 1897–1898-ban egy honvéd lovassági laktanyát építettek a Gyuláról Nagyváradra áthelyezett honvéd huszárok elhelyezésére. 1898. április végén érkezett meg a 2. honvéd huszárezred egyik osztálya, a másik Debrecenben állomásozott. Napjainkra ennek a laktanyának az épületeit is jobbára lebontották, a telekre a rendőrség és egyéb közhivatalok székházai kerültek.

Az első világháború csak közvetetten érintette a város lakosságát, fegyveres harcok nem voltak a városban, de az itteni kaszárnyákból vezényelték a váradi, a bihari és a partiumi bevonulókat a frontra.

8 komment

Címkék: nagyvárad b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr522783824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Imre Ladanyi 2019.09.11. 03:55:27

Hi from New Zealand! Does anyone speak English please?

Köszönöm szépen.
Imre

Imre Ladanyi 2019.09.11. 10:04:47

@Babos Krisztina:
Szia Krisztina!

I am researching my family history.

My father (Ladányi Zoltán) was born in Nagyvárad in 1892. His father (Ladányi Imre, my grandfather) was a professional soldier and lived in the Nagyvárad Honvéd barracks at the time he married my grandmother in 1889.

I do not know if Ladányi Imre served in the k.u.k. Common Army or the Honvédség. My grandfather was born in Köröstarcsa in 1855. I think he retired from the army around 1907.

Is there an online database where I can search for Ladányi Imre's unit and rank etc?

I plan to visit Nagyvárad (Oradea Mare) in May/June 2020 - is it possible to visit the Honvéd barracks or is it now destroyed?

Thank you so much for your assistance.

Üdvözlettel

Ladányi Imre
Wellington
New Zealand

BálintFerenc · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.09.11. 15:55:46

@Imre Ladanyi:

According the Budapest Gazette (1898.05.28) Ladányi Imre, retired NCO of the 4t Honvéd Infantry Regiment of Nagyvárad appointed to clerk of the Kassa District Court.

He died in 1903 (Justice Gazette 1903.05.25)

Imre Ladanyi 2019.09.11. 21:07:27

@BálintFerenc:
Thank you so much Balint!

Are the Budapest Gazette and the Justice Gazette available online?

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.09.11. 21:11:49

@BálintFerenc: Thank you, Feri. I found the same information.
@Imre Ladanyi: I did a search in various databases, but there were only two relevant results, in the above mentioned newspapers.

Imre Ladanyi 2019.09.11. 21:14:27

@Babos Krisztina:
Thank you so much Krisztina! Are the databases available online to me please?

Babos Krisztina · http://nagyhaboru.blog.hu 2019.09.11. 21:29:02

@Imre Ladanyi: These newspapers are available here, but for the access you need to pay subscription: adtplus.arcanum.hu/en/

Send us a mail to szerkesztoseg at nagyhaboru dot hu and I'll send you the downloaded pages of the two newspapers.

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Úzvölgyi temető

Legutóbbi kommentek

Kiadványaink

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

Szentgál 

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Utazás

Dér Zoltán visszaemlékezései

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról