„Négykézláb, vagy hason kúsztunk előre bokrokon, vízmosásokon, szakadékon át”

2011.03.14. 07:23 :: PéterZoltán

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 11. rész

Fárasztó tanulások

Bevonulásom után másnap, [1915.] február 16-án már kaptunk katonagúnyát. Le kellett vetni a civil ruhát, melyet ki tudja ránk veszünk-e még valaha, vagy soha? Angyalbőrbe bújtattak bennünket, de Úristen milyen ruhákat kaptunk? Vagy bő volt, vagy szűk, vagy hosszú, vagy rövid. Kék ruhát kaptunk, de a legrosszabb állapotban. Volt akkor délután varrás, puculás. Ekkor már nékem is meg kellett tanulnom a varrást, amit pedig itthon sohasem gyakoroltam.

Gyalogos század menetgyakorlaton Gyalogos század menetgyakorlaton, pihenőben.
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918)

Az első héten igen napos idők jártak, kivonultunk hol a kis, hol a nagy gyakorlótérre és a könnyebb tanulnivalókkal foglalkoztunk, amelyeket én azonnal megtanultam. Néha gyakorlat végén játék folyt. De már a második héten szigorúbb gyakorlatokra fogtak bennünket. Kis ásót kaptunk mellyel hason fekve, sárban, vízben fedezéket kellett ásni. Kivonultunk Hegyköz-száldobágy felé, de leggyakrabban az úgynevezett Fagyos oldalt tapostuk, csúsztuk-másztuk. Négykézláb, vagy hason kúsztunk előre bokrokon, vízmosásokon, szakadékon át. Mikor onnan hazajöttünk délután 2 órakor halálra fáradtan, sárosan, vizesen, délután volt dolgunk a puculással. De azért minden ki- és bevonuláskor az utat végig kellett dalolni, bármely fáradtak és kedvtelenek voltunk is.

Február 25-én beoltottak bennünket himlő ellen a karunkon, ez nem fájt, meg sem fakadt, de mely oltást a hasunkba kaptuk hastífusz ellen, az már beteggé tett többrészünket. Nem is vonultunk ki 48 óráig, hisz járni is csak görnyedve tudtunk, annyira fájt a hasunk.

Harmadik héten már puskát is kaptunk. Ekkor gyűlt csak meg a bajunk, hogy az mindig tiszta legyen. Mikor bele kellett vágni magunkat sárba, vízbe, volt vele vesződésünk míg kipucultuk, bezsíroztuk, hogy rozsdát ne kapjon. Poros töltényeket is kaptunk minden kivonulásra, de én később ritkán lőttem, hogy ne kelljen mindig puculnom a csövét is.

Gyalogos szakasz lőkiképzésen Gyalogos szakasz lőkiképzésen: a célratartás gyakorlása
(Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918)

Ezen a héten a fentebb említett Kiss Sándort, szalontai vasúti asztalost leszereltették és hazaengedték, felmentést kapott. Mily nehéz szívvel láttam őt távozni e gyűlölt, komisz életből. És nekem nincs menekvésem! E héten az időjárás is annyira téliesre fordult, hogy majdnem mindig szakadt a hó március 20-ig. Térdig érő hóban, vízben gázoltuk a Fagyos oldalt. Most tűnt csak ki az én szőrcsizmám nagy előnye a bakancsok felett, míg ezek megmerültek, az én csizmám nem merült meg. Lábaimat nagyon óvta hidegtől, víztől, nedvességtől. Bár ezt a csizmát is bevonulásom negyedik napján beírták, hogy beveszik 20 koronáért, de szerencsére nem lett abból semmi.

A negyedik héten kaptunk éles töltényt is. Minden héten kétszer, hétfőn és csütörtökön mentünk a Váradtól kelet felé 8 kilométernyire levő lövöldébe, ahol két-, három-, négy-, öt-, hatszáz lépésnyire levő alakokra tanultuk a célba lövést. Én ebben a dologban sem maradtam hátul, bár idehaza civilben ritkán vettem puskát a kezembe. A lövöldébe szerettünk menni, mert többnyire csak pihentünk, és lehetett vásárolni jó enni- és innivalót, ami nagyon ránk fért, mert bizony ez év tavaszán – a múlt évi gyenge termés miatt – már nagyon szűkösen járt ki a menázsi. Én azonban nem éheztem, mert a hazai ritkán fogyott ki a ládából, de aki nem kapott onnan hazulról, bizony az igen sokszor éhen maradt, ha nem volt szemérmetlenül tolakodó és élelmes.

Március 11-én ismét beoltottak bennünket hastífusz ellen, ismét nem vonultunk ki két nap. Nevem és születésnapom estéjét igen víg hangulatban töltöttük el. Bort, rumot, teát, szivart hozattam az altiszteknek, kikkel már egész jóban voltam. Daloltunk, mulattunk, nem is álmodva, hogy még több Gergely nap is el fog telni mielőtt e háború véget ér.

Március 18-án ment ki a 8. menetzászlóalj a harctérre. Ezzel ment ki Rátkay őrmester és Boros Lajos unokaöcsém is. Ezután még elhagyatottabbnak éreztem magamat, mint eddig is. Mi is, az egész újoncszázadok kikísértük az állomáshoz őket. Tóth András és Máté Sándor földijeim is a II. pótszázadtól ekkor indultak a harctérre.

A kísérő néptömeg, melynek sorai közt legtöbb harctérre indulónak hozzátartozója volt, sírva, zokogva nem tudott volna elválni szeretteitől. A katonazenekar lelkesítően játszotta a hazafias nótákat, a halálba indulók zászlókkal, felvirágozva, bokrétázva, dalolva mutatták, hogy nem búsulnak, de azért mindnek a szíve mélyén ott reszketett a fájdalom és kétség.

Következő rész: „Be sok sírást és zokogást hallottak ez érzéketlen hideg kőfalak…”

Összes rész: B. Sárközy Gergely visszaemlékezése 1-85. rész

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: b. sárközy gergely

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr662737072

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Web design agency West Midlands 2018.12.12. 02:58:40

Készítsünk napórát! - KREATÍV SZAKKÖR

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása