Kudlik Károly (1893-1979)

Az itt következő fotókat és a családi hagyományban fennmaradt anekdotát Arnold Ernő olvasónk bocsátotta rendelkezésünkre. Arnold Ernő évek óta kutatja családja történetét, amelynek során számos adatot, fotót és dokumentumot gyűjtött össze. Érdekes anyagot küldött számunkra több családtagjáról is, ezeket a közeljövőben közzétesszük itt a blogon. Egyúttal biztatjuk többi olvasónkat is, hogy küldjenek szerkesztőségünkbe családi történeteket, fotókat, amelyek gazdagíthatják közös emlékezetünket.

Arnold Ernő anyai nagybátyja, Kudlik Károly 1893-ban született Szabadkán. Édesapja, Kudlik Ádám hangszerkészítő mester volt. Károly követte édesapja mesterségét, és kitanulta a hangszerkészítést: először apja műhelyében volt tanonc (1908-tól), majd 1910-ben szakvizsgát tett, s ugyanebben az évben tapasztalatszerzés céljából Budapestre ment, ahol különböző hangszerüzemekben és bútorgyárakban dolgozott.

 Kudlik Károly (jobb szélen) és húga szüleik ezüstlakodalmán
a háború előtti „boldog békeidőkben”

A háború kitörését követően, 1914-ben bevonult katonának, és a szabadkai m. kir. 6. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot.

 Kudlik Károly és barátja, Tirányi Mihály 1914. november 19-én. A fotó valószínűleg a bevonulás alkalmából készült.

1915 januárjában megsebesült, és súlyos sérüléseit előbb Dél-Tirolban, majd a budapesti tartalékkórházban kezelték. Minderről a bécsi Hadilevéltárból előkerült kórházi felvételi lapja tanúskodik.

 Kudlik Károly kórházi felvételi lapja

 Együtt a családdal. A felvétel 1915 júniusában készült, miután Károly felgyógyult sebesüléséből.

 Egy érdekes kép a hagyatékból, ami ugyancsak 1915 júniusában készült: Károly és Rózsi húga ruhát cseréltek.

Károly sebesüléséről fennmaradt egy családi anekdota is, amit most Arnold Ernőtől idézünk: „Károly megírta édesanyjának a történteket. Éppen fekvőállásban voltak, amikor a lövés érte. Minden bizonnyal ennek a testhelyzetnek köszönheti életét. Ugyanis a golyó valahol a lapockái között fúródott a testébe. Ami érdekes, akkor (azonnal) észre sem vette, hanem később, amikor valamilyen csorgást észlelt a hátán. Bajtársai megnézték, akkor közölték vele, hogy mi történt. Tehát a golyó bemenetelét megállapították. Igen ám, de hova lett a golyó, illetve hol jött ki? Ahogyan nagybátyám leírta, tüzetesen átvizsgálták, még a fenekébe is benéztek, de azon túl más kimeneteli nyílást nem találtak. Amikor ezt nagyanyám elolvasta, sírva mondta, hogy: »Ejnye, ez a Karcsi, még most is kedve van viccelődni!« Később, amikor már itthon volt, megvizsgálták röntgenen és meg is találták a golyót, de az orvosok úgy vélekedtek, hogy jobb nem bántani. Nem tudom pontosan mikor, de talán tíz év elmúltával a szervezet lassan kilökte magából a golyót, és nagybácsim deréktáján a bőr alatt jelentkezett. Kisebb sebészeti beavatkozással el is távolították. Nagybácsim évekig a zsebóraláncán viselte a golyót. Sajnos nem tudom mi lett a sorsa.”

 Ismeretlen helyen és időben készült felvétel Kudlik Károlyról

Kudlik Károly végigharcolta a háborút, majd orosz hadifogságba került. Hazatérte után megnősült és két fia született. 1926-ban átvette édesapja hangszerkészítő üzemét, amely az évek során folyamatosan bővült. Az itt gyártott hangszerek rendkívül keresettek voltak, tamburái és nagybőgői még ma is zenészek és gyűjtők megbecsült hangszerei.

 A Kudlik-család a háború után
(Kudlik Károly a jobb szélen áll, előtte felesége és két kisfia)

A fenti kép bal oldalán Id. Arnold Ernő, olvasónk édesapja és annak családja látható. Károly és Ernő barátok voltak, Ernő szintén végigharcolta a Nagy Háborút. Tőle számos dokumentum és frontról küldött levelezőlap maradt fenn. Az ő történetét is olvashatjátok majd a tábori posta rovatban.