A zenélő és virágzó srapnel

2010.08.03. 09:07 :: PintérTamás

„Városok pusztulnak,
srapnelek zenélnek.
Emberek vérétől
piros a tarka rét.
Halottak fekszenek az
úton szerteszét.”

A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel. Mi is ez a „zenélő” harceszköz, amit Seress Rezső, a két háború közötti világhírű sanzonszerző is megörökített fenti, a Szomorú vasárnap dallamára írt Vége a világnak című, apokaliptikus látványt idéző slágerében?

A srapnel tüzérségi lövedéktípus, amely nevét feltalálójáról Henry Shrapnel (1761-1842) angol tüzértisztről kapta. Előzményének a kartács tekinthető. Henry Shrapnel 1803-as találmánya olyan üreges tüzérségi lövedék volt, amelynek a belsejét ólomgolyókkal töltött meg. A kilőtt lövedék az állítható időzítésnek köszönhetően a nyílt terepen elhelyezkedő ellenséges katonaság fölött robbant fel, s a szerterepülő ólomgolyók súlyos, sokszor halálos sérüléseket okoztak. A XIX. században a találmányt továbbfejlesztették, a Nagy Háború időszakában már minden hadseregnél megtalálható, s a háború legismertebb fegyvere lesz.

A tüzérségi lövedékek típusai a Tolnai Világlapjában A tüzérségi lövedékek típusai a Tolnai Világlapjában

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, amint az a Tolnai Világlapja tüzérségi lőszerek különböző típusait bemutató összeállításában az I. és III. ábrán is látható, fejgyújtós lövedékhüvelyeket alkalmaztak, amelyeket ólom és antimon ötvözetéből, majd az ólomhiány miatt vasból öntött, egy centiméter körüli átmérőjű golyókkal töltöttek meg. A srapnelek űrmérete a repeszgránátokkal volt megegyező, a töltelékgolyók száma az űrméret függvényében változott. Így például az 1905/1908 M 7,5 cm-es lövedék 280 ólom, vagy 160 vasgolyót tartalmazott, míg az 1912 M 15 cm-es már 1780 ólom vagy 1115 vasgolyóval volt töltve.

A srapnel nemcsak zenélt, hanem ki is virágzott: a levágódó gyújtófej helyén a hüvelyből szertespriccelő golyók pamacsokat, felhőket, virágokat rajzoltak az égboltra. Egy ilyen esetet örökít meg az alábbi háborús anekdota:

„Srapnel tűzbe kerülnek a huszárok. A fehér kis felhőcskék egymásután pattannak szét a kék égbolton. A huszárok óvatosan ügetnek tovább. A srapneleső megismétlődik, mire a csapat végén jóízű nevetés hangzik föl. Az elől lovagoló hadnagy hirtelen hátranéz:
- Mit csináltok ott hátul?
Kiegyenesedik a nyergében egy közhuszár:
- Csak úgy eszembe jutott valami… Azt mondtam a tizedes úrnak, hogy a jövőre már mink alulról szagoljuk a violát…
És tovább mulat az ötleten.” (Nagy Endre: A nagy háború anekdotakincse, Bp., 1915.)

Srapnel hüvely és golyók napjainkban az egykori olasz fronton, a Mrzli vrh oldalában Srapnel hüvely és golyók napjainkban az egykori olasz fronton, a Mrzli vrh oldalában
(Négyesi Lajos: 46-os szegedi bakák a tolmeini hídfőben című kötetéből)

3 komment

Címkék: besztof seress rezső srapnel nagy endre henry shrapnel tolmeini hídfő mrzli vrh

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1002179015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

IronRock 2010.08.03. 10:25:57

Jó poszt, grat!
Kér kérdés:
1. Mekkora volt a srapnelek hatótávolsága? (Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében használatosaknak, de a többi is érdekes.) Milyen távolra lehetett velük hatékonyan tüzelni?
2. Volt valami jelentősége (súly miatt, és a hatótávolság miatt) hogy ólom vagy vasgolyóval voltak megtöltve?

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.08.03. 11:23:52

@IronRock: Köszönjük, s örülünk, hogy állandó olvasónknak tudhatunk! A hatótávolság az űrméret függvénye, ami általában néhány kilométert jelentett, de hajóágyúk esetében, ahol szintén alkalmaztak srapnelt 10-13 km-ig is terjedhetett. Közvetlen közelre (egy km-en belül)is lőttek srapnellel, de ekkor már inkább kartácsot alkalmaztak. Lesznek majd ilyen történeteink, jelzem előzetesen:-) Az ólom helyett a vasgolyó alkalmazása a fémhiány, s a hadianyag gazdálkodás következménye.

Arch Stanton 2014.01.22. 00:00:57

Ha már lefotóztátok akkor miért nem hoztátok el? Akár az ólomgolyókat is. Én ott nem hagytam volna, ráadásul mivel schengeni ország Szlovénia ezért át sem kellett volna csempészni a határon.

Programajánló

Könyvbemutató

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Utazás

húavéti emlékút