@Willi Beutler: Thank you very much Mr.Beutler for your informations.
Those are very useful for the further family reserach.
I think Mrs. Hermine Katharina Ludwig-Glaser was the 2nd wife of General-Major Heinrich Bolzano.
He had a first wife but I can persume that they had no children.
Here is a page from a register of marriages from Vienna in 1896 with interesting details:
(Look at the notes in the middle with No 132)
data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/01-st-stephan/02-094/?pg=275

Bejegyzés: Ki volt Heinrich Bolzano vezérőrnagy?

Seine Ehefrau hieß Hermine Katharina Mayer geb. Ludwig, auf Grund der Adoption durch den ungarischen Staatsbürger Marcell Heinrich Glaser mit Wohnsitz in Budapest, führte sie den Familiennamen "Ludwig-Glaser". Sie war in 1. Ehe mit dem Teilhaber der Brauerei "Jagt" Eugen Arthur Mayer verheiratet.
Ihre Eltern waren der Fabrikbesitzer Ferdinand Ludwig und dessen Ehefrau Katharina geb. Hittaller.
Ihre Söhne Erwin Arthur Ferdinand Mayer und Benno Ferdinand Eugen Mayer nahmen mit Genehmigung der Steiermärkischen Landesregierung in Graz vom 25.11.1927 den Familiennamen "Bolzano" an. Erwin war um 1930 einer der besten professionellen Tennisspieler in Österreich und trainierte unter anderem die polnische Nationalmannschaft.
Er war in 2. Ehe mit meiner Tante Gerda Elisabeth geb. Hohenstein verheiratet.

Bejegyzés: Ki volt Heinrich Bolzano vezérőrnagy?

@m17: Kövess magyarságáról: mindahhoz, amit a posztban írtam, nem sokat tudok hozzátenni. Beszélték, hogy parancsnokként nemigen tűrte a magyar szót - igaz-e, nem-e? -, ám 1918 után nyilván felfedezte ő is a magyar nemzethez való eredendő tartozását, ugyanúgy, ahogy pl. Arz Arthur. Kövess nyilván tisztában volt félig magyar származásával, de félig szász gyökereivel is: a Birodalom fennállása idején mindennek azonban döntő jelentősége nem volt. Ami számított: a feltétlen uralkodó- ill. dinasztiahűség.
Magánéletével nem sokat foglalkoztam: sok minden mással sem... Nem szabályos "rövid életrajz" (Kurzbio), amit írtam. Manapság már könnyű dolga van annak, aki pl. Kövess életéről többet szeretne megtudni: az interneten nem is sokat kell hozzá kutakodni, de kábé 10 éve megjelent egy jól használható életrajz is, melynek szerzője sokat profitált a tábornagy hadtörténész fi (Kövess Géza) kéziratából, amit apjáról írt, és ami sajnálatos módon mindmáig kiadatlan maradt...

Bejegyzés: Kövess 170 – 100

Köszönöm a gondolatébresztő és sok információt, ismeretet tartalmazó bejegyzést!
2-3 gondolat jut az eszembe az alapkérdéssel kapcsolatban. Hogy például magyarnak tekinthető-e ő vagy sem. Szerintem a legfontosabb ismérv az, hogy ő saját magát minek tekintette. Erre pedig a válasz az, hogy nem tartotta fontosnak a nemzetiségét, hanem úgy, ahogy az a kor császárhű arisztokratáira általában jellemző volt, az uralkodóhoz és a dinasztához volt kötődése. Ez a dinasztikus kötődés nagyon sajátos jellemzője volt a Monarchiának, egyben komoly gyengesége is, hiszen szembe ment a korszellemmel, amit a nemzetállamok kialakulása, felfokozott nacionalizmus jellemzett. Ferenc József saját magát az általa csodált feudális társadalmi viszonyokra támaszkodó utolsó "klasszikus" uralkodónak tekintette. De ez másik történet.
Az utólagos heroizálásnak a magyar történelem nagy alakjaival való összehasonlítása erősen sántít, hiszen sem Zrínyi, sem (és talán legkevésbé) Rákóczi nem mutatott fel olyan makulátlan katonai pályafutást, mint amit Kövessnek tulajdonított az utókor.
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy ő volt a Monarchia egyik legsikeresebb tábornoka a nagy Háborúban.
Magánéletével, főleg az összeomlást követő időszakkal nem sokat foglalkozik a bejegyzés, inkább csak halálával, és hogy Budapesten temették el. Pedig érdekes lenne mgtudni, hogy miért történt ez így? Így végrendelkezett, vagy az osztrákok nem akartak méltó temetést adni neki? Ez utóbbi nem túl valószínű, hiszen sok nem osztrák származású monarchiás főtiszt és tábornok végső nyughelye van osztrák földön.
Érdemes talán megjegyezni, hogy legidősebb fia 1914-ben elesett. Középső fia lett a bécsi Hadtörténeti Múzeum vezetője, akiről a bejegyzésben is olvashatunk. Legkisebb fia Budapesten élt és halt meg fiatalon, zaklatott életvitele következtében. A három fiú három teljesen különböző történet: ez is érdekes és furcsa fényt vet a háborús hős apa háború utáni éveire. Tragikus kor volt az a Monarchia és a dinasztia lojális alattvalói számára.

Bejegyzés: Kövess 170 – 100

@BartókBéla: Szerencsére ők csak rövidebb időszakra, s nem lettek koronás (vagy kalapos) magyar királyok is. :)

Bejegyzés: A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Köszönjük a beszámolót, valóban a magyar történelem kitörölhetetlen részei lettek mint pl. az Oszmánok...
Mária Ludovika Beatrix császárné szarkofágjára szoktak virágot vinni a magyarországi tisztjelöltek?

Bejegyzés: A kapucinus kripta, a Habsburg-család temetkezési helye Bécsben

Nagyszüleinknek minden elismerés! ???Szép, tartalmas életút, és megérdemelt jutalom a sorstól az utolsó olasz utazás... ?Meghatódtam, gratulálok Árpád!

Bejegyzés: Király Iván, a tudós tanár

Köszönjük!

Bejegyzés: „A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Nagyon érdekes sorozat volt. Köszönöm a megosztását.

Bejegyzés: „A magyar szellem és a magyar virtus mindvégig legfőbb jellemvonásunk maradt”

Szép összefoglaló, köszönjük!
Sajnos, azt tudjuk, mennyire érzi magáénak ezeket a temetőket (és a régi német temetőket, stb.) a szerb állam, figyelni kell ezekre is. Különben minden külön értestés nélkül felszámolják őket, és minden gátlás nélkül rátemetkeznek a régi parcellák eltüntetett sirjaira. Sok példa van erre Szerbiában...

Bejegyzés: A szabadkai I. világháborús hősi temető

@PintérTamás: Az persze igaz, hogy Szerbia és Montenegró szívesen osztozott volna rajta, de ennek nem volt realitása

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@PollmannFerenc: Senki sem... :) Csak egy korábbi hozzászólásában Béla vetette fel a fikciós lehetőségét annak, ami akkor "elmaradt" és 1995-ben valamilyen módon megvalósult.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@PintérTamás: Én nem tudok 1878-as elmaradt felosztásról... A berlini kongresszus idejére (1878 nyara) lényegében nagyhatalmi konszenzus volt abban a kérdésben, hogy Ausztria-Magyarország szállja meg és igazgassa Bosznia-Hercegovinát. Egyedül Törökország ellenezte a dolgot, de nem volt esélye rá, hogy megakadályozza annak végrehajtását.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@BartókBéla: Az 1878-as elmaradt és az 1995-ös daytoni "felosztás" párhuzamba állítása nagyon érdekes felvetés. Vajon 1878-ban lett volna lehetőség/szándék etnikai alapon felosztani a területet? Az alternatív történelem kedvelőinek széles teret ad(na) egy ilyen spekulációs játék... :)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@BartókBéla: Valóban kiváló munka. Legújabban pedig ugyanehhez: www.ekonyv.hu/ekonyvek/tortenelem/magyar-tortenelem/csaplar-degovics_krisztian-nekunk_nincsenek_gyarmataink_es_hoditasi_szandekaink_-_magyar_reszvetel_a_monarchia_gyarmatositasi_torekveseiben_a_balkanon_1867-1914

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

Ez igaz, bár Budapesten is nagyobb volt az étvágy mint a konyha felkészültsége..
Ez egy kiváló tanulmány a háttérhez: real.mtak.hu/85366/1/A_modernizaciotol_az_expanzios_torekvesekigNYOM_u.pdf

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@BartókBéla: Félreérthetően fogalmaztam. Úgy értettem, hogy a birodalom két fele közül csak mMgyarországhoz lett volna történelmi alapon csatolható (már ha a dualizmus keretei között maradunk)...

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

Nem tudom, Feri, de szerintem a többi államnak is legalább annyi jogalapja, történettudományi indoka volt Boszniára (bár ezeket nem ismerjük részletesen) mint az osztrákoknak-magyaroknak, vagyis nem egyértelmű hogy "csakis" Magyarországhoz lehetett volna csatolni. Talán 1878-ban kellett volna felosztani Boszniát nem 1995-96-ban, rengeteg szenvedést, vért megkíméltek volna a diplomaták.Gondolj csak bele mi lett volna és mi nem lett volna 36 év múlva, ha nem vonulnak be az osztrákok.(Ha szereted még ezt a játékot...)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

@BartókBéla: Ez azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovinát történelmi indokok alapján csakis Magyarországhoz lehetett volna csatolni... ha sikerül megtalálni, hogyan nem borul fel ettől a dualizmus addigi rendszere... Nem véletlen, hogy bizonyos trialista megoldásokban is komoly szerephez juttatták volna egyes politikusok a két hányattatott sorsú tartományt.

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború

Vagy inkább 780 évig :-)

Bejegyzés: A kettős monarchia „harmadik fele”: Bosznia-Hercegovina és a Nagy Háború