Őrállók

2017.11.23. 07:10 :: BartókBéla

A reformáció 400. évfordulója a Nagy Háborúban

A magyarországi evangélikus és református egyházak 1917-ben emlékeztek meg a reformáció kezdetének 400. évfordulójáról. Az első világháború mindennapi megpróbáltatásai közben ezt nem volt könnyű megszervezni. Az egyházi gyűléseken mégis többször foglalkoztak a protestáns felekezetű katonák lelki gondozásával, és törekedtek az evangélikus és református egyházak közös részvételével történő egységes megemlékezésekre. Törteli Lajos lelkész pedig sokat tett azért, hogy a katonák ne csak a jubileum alkalmából jussanak hozzá a vallásos tartalmú könyvekhez.

 

A bányai evangélikus egyházkerület 1917. szeptember 20–21-én tartotta közgyűlését Budapesten. Igen feltűnő és aktuális része volt az ülésnek Törteli Lajos ceglédi lelkész több pontból álló javaslata, amelyet mint tábori lelkész kérelem céljából hozott el az Isonzó-frontról 19 evangélikus és református társa nevében és megbízásából. Előterjesztését az ülés elfogadta és azt az illetékes fórumokkal való közlés és a további intézkedés megtétele céljából az egyetemes lelkészegyesület elnökének adta át. Értékes tanácsaik a következők voltak.

A Luther-rózsa az evangélikus egyház jelképe A Luther-rózsa az evangélikus egyház jelképe
(de.wikipedia.org)

1. Írni kell a magyar honvédelmi miniszternek, a közös hadügyminiszternek és a Hadseregfőparancsnokságnak abból a célból, hogy a protestáns felekezetű legénységnek a reformációi jubileumi istentisztelet napján adjanak szabadságot, és őket lehetőleg valamilyen nyugodt helyre vezényeljék, hogy az úrvacsorát is zavartalanul felvehessék. (A napot az evangélikus és református tábori lelkészek határozzák meg.) Ezeken az istentiszteleteken az illető parancsnokságok hivatalból képviseltessék magukat. Ahol van, ott az ezredzenekart is vezényeljék ki a jubileumi istentiszteletekre. Az evangélikus és református püspöki kar egységesen hívja meg a hadsereget (itthon és a fronton) a jubileumi ünnepségekre.

2. Gondoskodjék az egyetemes evangélikus egyház, hogy a jubileumi napra írt alkalmas, teljes istentiszteleteket magában foglaló füzet magyar, német és szlovák nyelven is megjelenhessék.

A magyarországi evangélikus egyház egyházkerületei 1894–1918 között A magyarországi evangélikus egyház egyházkerületei 1894–1918 között
(http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/240.html)

3. Adjanak ki a református konventtel együtt egy közös emlékfüzetet, 1517-1917. Katonák jubileumi emlékkönyvecskéje a reformáczió 400 éves évfordulója alkalmából a protestáns katonák részére. Kiadja az egyetemes evangélikus és református egyház címmel. Ennek tartalma a következő legyen: a 9 püspök rövid szózata vagy fohásza, 2 kerületi felügyelő, 2 teológiai tanár, Pálfi Károly az Isonzo-Armee vezető református tábori lelkésze, 2 középiskolai tanár, 2 tanító, 2 képviselő, 2 főrendiházi tag néhány mondatos írása a katonákhoz a jubileum alkalmából. Bevezetésül néhány alkalmi textus, a reformáció rövid lényegi ismertetése, egy ének, befejezésül egy Istenről, egy királyról, egy hazáról szóló vers, a Himnusz két versszaka, és áldás legyen benne.

4. A frontot, vagy a front mögötti táborhelyeket és kórházakat meglátogatni akaró lelkészek az egyetemes (egységes protestáns) egyház nevében látogassák meg a katonákat.

5. Adjanak ki képes tábori levelező-lapokat „1517-1917” felírással és rövid textussal.

6. Kérjék meg a protestáns tanítókat, hogy az itthoni jubileumi ünnepségek lefolyását levél alakjában írassák meg tanítványaikkal, és azokat küldjék el a tanítványok rokonaiknak a harctérre.  

7. A protestáns katonák kitüntetéseinek közlésére a protestáns lapok szerkesztőit kérjék fel. 

A közgyűlés szerint ezek mind olyan javaslatok voltak, amelyek a reformáció jubileumát népszerűvé, bensőségessé és emlékezetessé akarták tenni. 

Ezután a magyar királyi honvédelmi miniszter a bányai egyházkerület közgyűlésének előterjesztésére úgy intézkedett, hogy a reformáció 400 éves emléknapján a tábori lelkészek legalább a népfölkelő alakulatok részvételével ünnepélyes istentiszteletet tartsanak, egyben megkérte a közös hadügyminisztert is hasonló intézkedés megtételére. 

Az 1896-ban felavatott ceglédi evangélikus templom Az 1896-ban felavatott ceglédi evangélikus templom
(gallery.hungaricana.hu)

A javaslatot beterjesztő Törteli Lajos evangélikus lelkész 1883-ban született Tápiószentmártonban, a gimnáziumot 1903-ban, a teológiát 1907-ben végezte Pozsonyban. Ekkor külföldre ment és egy évig a göttingeni egyetemen folytatta tanulmányait. Hazatérése után káplán lett Cegléden, ahol 1915 nyarától lelkészi hivatalt viselt, ezután a bányai egyházkerület jegyzője volt. Már a hadüzenet után írt egy érdekes és feltűnő tanulmányt A halotthamvasztás jogosultságáról címmel, amit az egyházi és világi sajtó is dicsért, és aminek a háború adta meg az aktualitását. 1915. május végén tábori lelkészi szolgálatra hívták be Temesvárra, és amikor észrevette, hogy kevés a vallásos olvasnivaló a hadseregben, evangélikus felekezetű bajtársainak könyveket kezdett gyűjteni. Levélben kérte az evangélikus újságok olvasóit, hogy munkája megkönnyítésére és támogatására küldjenek a hátországból magyar és német nyelvű könyveket, füzeteket a sebesültek és betegek részére. A címe akkor az olasz fronton A. B. Div. San. Anhalt 17. és Feldpost 109. vagyis a 17. hadosztály egészségügyi állomása volt. Ebbe a hadosztályba tartoztak a cs. és kir. debreceni 39., karánsebesi 43., szegedi 46. és temesvári 61. gyalogezredek. Azt írta, hogy a 900 evangélikus katonának különösen imakönyvekre van szüksége. A trónörökös, amikor 1915 júniusának végén Tirolban és Karintiában tett körutat, a harctéren meglátogatta Törteli Lajost is.

Törteli Lajos (1883–1930) ceglédi evangélikus tábori lelkész Törteli Lajos (1883–1930) ceglédi evangélikus tábori lelkész
(medals.extra.hu)

Törteli Lajost 1917 júliusában választotta meg a ceglédi egyházközség lelkészének, de mivel katonai szolgálatát töltötte, csak a háború befejezése után tudták beiktatni. Augusztusban a Scholtz Testvérek és Kókai Lajos könyvkiadók és könyvkerekedők segítségével Raffay Sándor (1866–1947), tekintélyes budapesti evangélikus lelkész, 1918-tól püspök, kétféle imakönyvéből kapott nagyobb küldeményt a fronton. Az év végén azonban már saját írást készített a katonák számára. „A kibeszélhetetlen áldozatokért, miket lelkesedéssel hoznak a messze idegenben, megérdemlik, hogy halvány viszonzásként a szeretet ünnepén ebben a formában is érezhessék az otthonvalók szeretetének és hálájának megnyilatkozását. Egy evangélikus katona se maradjon szent karácsony napján az evangélium vigasztalása nélkül.” – kérte olvasóit Törteli. 

Az 1915 végén megjelent Ma született néktek a Megtartó (Karácsonyi prédikáció dicsőségesen harcoló katonáink számára) című könyve kiadásán az is szerepelt, hogy a szerző akkor egy császári és királyi gyaloghadosztály evangélikus tábori lelkésze volt és a délnyugati harctéren írta szentbeszédeit. A tiszteletes célja az volt, hogy a hozzátartozók ezt is küldjék el a fronton szolgáló katonák lelki gondozása céljából. 1916 karácsonya előtt nagy mennyiségben ismét kiadták a füzetet, és megjelent a német nyelvű változata is Karl Hoffmann gölnicbányai (Gelnica, Szlovákia) szász nemzetiségű evangélikus lelkész fordításában.  

Ezek után a hadvezetés „az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálatért" a lelkészi érdemkereszt II. osztályával tüntette ki Törtelit. A tiszteletes egyébként már 1915 májusától teljesített lelkészi szolgálatot a doberdói harctéren, ahol sorozatos kérésére közös protestáns kápolna is épült. Ennek oltárképét (!), amikor a magyaroknak vissza kellett vonulniuk, Törteli elhozta magával, és a festményt a pozsonyi teológiai akadémián helyezte el. 

Szász Vilmos (1884–1923) szobrászművész által tervezett, hadifémből készült emlékérem. A két oldal felirata: „A reformáció 400 éves örömünnepe emlékére 1517–1917 – Dr. Luther Márton 1483–1545 / 1517. okt. 31.” Szász Vilmos (1884–1923) szobrászművész által tervezett, hadifémből készült emlékérem. A két oldal felirata: „A reformáció 400 éves örömünnepe emlékére 1517–1917 – Dr. Luther Márton 1483–1545 / 1517. okt. 31.”

Az egyik hadsereg protestáns tábori lelkészének részleges konferenciája Törteli Lajos javaslatára határozta el egyhangúlag azt is, hogy háborús tapasztalataiknak, élményeiknek, írásaiknak legjavát egy vagy több kötetes munkában közre adják. „A történetileg is érdekes munkát bizonyára szívesen fogják fogadni az irodalmi körökben is” – írta a tudósító. Nem tudni azonban – a történész nagy bánatára –, vajon elkészült-e. Lelkésztársai a kötet szerkesztésével is Törtelit bízták meg, a bevételt pedig mindenképpen háborús jótékony célra akarták fordítani.

Ilyen aktív lelkészi és irodalmi tevékenység után 1917 szeptemberében jelent meg a reformáció évfordulójára emlékező füzete is. A címe ez volt: 1517–1917, A jubileumi esztendő intése harctéri katonáinkhoz. Egyházi beszéd a reformáció 400 éves jubileumára. A füzet ára 20 fillér volt, de 100 példányt már 28 koronáért megkaphattak a lelkészek, hogy nagy számban rendeljék. Ugyanezt németül is kiadták Die Mahnungen des Jubeljahres an unsere Soldaten am Schlachtfelde címen. Alcíme: Die deutsche Übersetzung besorgte Karl Hoffmann evangelische Pfarrer. „Ez a füzet egy egész reformáció-jubileumi istentiszteletet (énekkel együtt) tartalmaz – olvasható az ajánlásban – és hivatva van arra, hogy hitünk igazságait katonáinkban ébren tartsa.” A magyar és német nyelvű kiadványokat egyébként a Scholtz Testvérek budapesti könyvkereskedése terjesztette.

Törteli Lajos lelkész írásainak hirdetése az Evangélikus Őrálló című lap 1917. december 15-i számábanTörteli Lajos lelkész írásainak hirdetése az Evangélikus Őrálló című lap 1917. december 15-i számában (library.hungaricana.hu) 

„A reformáció jubileuma alkalmából – írta Törteli Lajos néhány héttel később – a harctéren küzdő katonák részére alkalmi füzeteket, apró népszerű értekezéseket s prédikációkat kérek evangélikus egyházainktól. Ez alkalomra én is írtam egy teljes istentiszteletet magában foglaló prédikációs füzetet, melyet magyar és német nyelven Scholtz Testvérek adtak ki. Kérem ennek a kiadványnak is szíves támogatását. A kiadó egyetem egyházunknak tesz szolgálatot a füzet kiadásával, sajnos azonban a közöny miatt tetemes összeget kénytelen ráfizetni önzetlenségére. A különböző frontokon küzdő és vérző katonáink a jubileumi évben néhány koronányi adományt megérdemelnek minden egyháztól. Október elmúlása ne legyen akadály, mert a viszonyok miatt a jubileumi ünnepséget én is csak valamikor novemberben vagy decemberben tarthatom meg katonáimmal, híveimmel. A kegyes küldeményekért hálás köszönetet mond előre is Törteli Lajos evangélikus tábori lelkész, Div. San. Kol. No. 17. Tábori posta 647.” Az aláírás szerint a lelkipásztor ekkor is a 17. hadosztály egészségügyi állomásán szolgált az Isonzónál.

Törteli Lajos tábori lelkészi tevékenysége több kutatást és nagyobb figyelmet igényel, ezért a reformáció kezdetének idei 500 és a Nagy Háború 100 éves évfordulója kapcsán fontos lenne részletesebben megismerni áldozatvállalását és hittel teljes frontszolgálatát.

Az Erős vár a mi Istenünk című Luther-dal egy német tábori levelezőlapon Az Erős vár a mi Istenünk című Luther-dal egy német tábori levelezőlapon
(www.zpkm.uni-freiburg.de)

1 komment

Címkék: reformáció istentisztelet tábori lelkész tábori lelkészet

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr2613347521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kövendy Katalin 2017.11.26. 13:31:52

Nagyon érdekes írás; szeretem az ilyen tematikus írásokat, amelyek egy szűkebb aspektusból mutatják be a háborút és korát, rengeteg érdekes és értékes újdonságot, információt tálalva az olvasónak. (Szívesen olvasnék a vasúti és egyéb szállítás + a posta ilyen alapos és részletes bemutatásáról, hogy kik, mit, hogyan, mivel stb. szállítottak ide-oda.)

Programajánló

előadás

előadás

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Utazás

húavéti emlékút