Egy kórházvonaton szolgáló bácskai medikus a Nagy Háborúban

2017.05.04. 09:16 :: MolnárTibor

Dr. vasvári Kósa György története

A Bács-Bodrog vármegyei Kúlán születetett Kósa György a bécsi orvostudományi egyetemen tanult, amikor kitört a háború. 1915 elejétől a háború végéig a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton teljesített szolgálatot. Családi hagyatéka sok érdekes információval és képpel szolgál a kórházvonatok történetéhez is.

 

Dr. vasvári Kósa György a Bács-Bodrog vármegyében fekvő Kúlán látta meg a napvilágot 1893. március 10-én. Szülei – Kósa György és Ebend Etel – özvegyen kötöttek házasságot, első házasságukból mindkettőjüknek egy-egy fia származott. A patinás kalocsai gimnáziumban érettségizett, majd a bécsi orvostudományi egyetemen folytatta, ahol a háború kirobbanása végzős medikusként érte: 1914. augusztus 4-én a Hoch- und Deutschmeister nevet viselő cs. és kir. bécsi 4. gyalogezredhez vonult be.

A cs. és kir. bécsi 4. gyalogezred katonáinak egy csoportja 1914 augusztusában. A középső sorban balról a negyedik Kósa György medikusA cs. és kir. bécsi 4. gyalogezred katonáinak egy csoportja 1914 augusztusában. A középső sorban balról a negyedik Kósa György medikus 

A kiképzést követően a cs. és kir. soproni 76. gyalogezredhez osztották be, majd 1915 elejétől kezdve a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton (k. u. k. permanenter Krankenzug) teljesített szolgálatot.

A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat tisztikara és legénysége (Kósa György  középen, balról ül)A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat tisztikara és legénysége (Kósa György középen, balról ül) 

A kórházvonatok monarchiás alkalmazásának történetét, lényegét és jelentőségét Kiss Gábor a blogon az előző héten megjelent írásában foglalta össze.

Beosztott orvosként kezdetben hadapródként (kadét), majd zászlós, végül hadnagyi rangban szolgált. 

A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat tisztjei (balról jobbra): dr. Parányi ezredorvos, Kósa György zászlós, és egy ismeretlen egyéves önkéntes A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat tisztjei (balról jobbra): dr. Parányi ezredorvos, Kósa György zászlós, és egy ismeretlen egyéves önkéntes

A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton szolgáló egyik idős népfelkelő és a háttérben a kórházvonat tisztjei (balról jobbra): Parányi ezredorvos, vonatparancsnok, mellette Kósa György A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton szolgáló egyik idős népfelkelő és a háttérben a kórházvonat tisztjei (balról jobbra): Parányi ezredorvos, vonatparancsnok, mellette Kósa György

Szüleinek rendszeresen képeslapokat küldött azokból a városokból, amelyekben megfordult. 1916. január 6-ai keltezésű lapján ezt írta: „Galíciának Stanislau nevű városa felé utazom, honnan sebesült transzportot hozunk Magyarországba. Már tegnap óta oroszjárta vidéken utazom, amely sok látnivalót nyújt az oroszok pusztításaiból. Az idő szép napos, de azért nagy a hideg. Én, hála Istennek, egészséges vagyok. Jól érzem magam. Mihelyt időm engedi, levelet írok.” 

Német sebesültek bevagonírozása Német sebesültek bevagonírozása

1916. április 18-án Przemyślből küldött lapján megemlítette zászlósi kinevezését: „Oroszországból Magyarország felé jövet sebesültekkel Przemyslből, hol rövid ideig időztünk, küldöm e lapot. Ma megjött a zászlóssá történt kinevezésem. A húsvéti ünnepeket, azt hiszem, Magyarországban töltöm. Mindenről levélben bővebben.” 

Kósa György által küldött lap Przemyślből Kósa György által küldött lap Przemyślből

A cs. és kir. 45. sz. kórházvonat pecsétlenyomatai Kósa György Przemyślből küldött képeslapjának hátoldalán A cs. és kir. 45. sz. kórházvonat pecsétlenyomatai Kósa György Przemyślből küldött képeslapjának hátoldalán

Lapjaiból kitűnik, hogy a kórházvonat harcképtelen orosz hadifoglyokat is szállított a németországi Sassnitzba vagy Rügen szigetére, ahol a semleges országok vöröskereszt-szervezeteinek közreműködésével kicserélték őket.

Orosz hadifoglyok a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton Orosz hadifoglyok a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton

1916. június 10-én ezt írta: „Ma este Prágából egy gyönyörű szép útra indulunk: Drezdán, Berlinen keresztül Rügen szigetére a harcképtelen hadifoglyokat kicserélni. Én már másodszor fogom ezt az utat megtenni.” 

A sassnitzi kikötő A sassnitzi kikötő

A 45-ös kórházvonat 1915–1916-ban főleg az orosz hadszíntéren mozgott, 1917-ben pedig az olasz hadszínteret – főleg Dél-Tirolt – járta. 1917. augusztus 18-án ezt írta: „Értesítelek benneteket, hogy most egy ideig Dél-Tirolba fogok utazni, gyönyörű vidéken. Minden másnap a túloldali [Bozen – a szerző megjegyzése] városban vagyok.” 

Kósa György által küldött lap Bozenből Kósa György által küldött lap Bozenből

Hősünk szerencsésen túlélte a háborút, szolgálataiért kiérdemelte a Koronás Arany Érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján. Féltestvérei nem voltak ilyen szerencsések: dr. Kósa Nándor ügyvéd a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezredbe beosztott egyéves önkéntes Budapesten – harctéren szenvedett sebesülés, fejlövés következtében – 1915. május 25-én, Kósa Sándor agronómus pedig a cs. és kir. újvidéki 6. gyalogezred kötelékében halt hősi halált. 

A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat konyhája, és annak személyzete A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat konyhája, és annak személyzete

Kósa György a háború végeztével visszatérhetett tanulmányaihoz: Berlinben szerezte meg az orvosi oklevelet. A diplomázást követően Berlinben praktizált, majd a budapesti Gellért fürdőben vállalt fürdőorvosi állást. 1928-ban – idős szülei hívására, feladva a nagyváros pezsgését és a fényes karrier lehetőségét – visszatért a szülővárosába, ahol magánrendelőt nyitott. Hamarosan a közösség megbecsült tagja lett, 1935-től községi orvos. 1930-ban Apatinban vette feleségül Speiser Valériát, aki egy verőcei orvos özvegye volt. 1931-ben megszületett Valéria leányuk, majd 1932-ben Gabriella is. A Kósa család boldogsága azonban nem volt felhőtlen: az anya TBC-ben megbetegedett. Szlovéniában 4–5 évig egy szanatóriumban kezelték és sikerült kigyógyulnia. Gabriella 1939-ben agyhártyagyulladás következtében elhunyt. 1940-ben megszületett a harmadik gyermek, Endre. 

Dr. Kósa 1941 áprilisában jugoszláv tisztként német hadifogságba került, de már júliusban hazamehetett. A háború alatt – hippokratészi esküjéhez híven – minden betegét lelkiismeretesen gyógyította, tekintet nélkül arra, hogy azok magyar csendőrök, vagy szerb ellenállók voltak-e. Emiatt 1943-ban leváltották posztjáról. 1944-ben, amikor a beérkező Vörös Hadsereg és a jugoszláv partizánok elől a magyar közigazgatás kivonult és a német lakosság is elmenekült, ő a helyén maradt. 1945-től a kúlai egészségház és szülőotthon igazgatójává nevezték ki. 1968-ban hunyt el. 

Az interjúért, a közölt adatokért és a rendelkezésre bocsátott képekért köszönet illeti dr. Kósa György leányát, az újvidéki dr. Nagy Valériát.

Szólj hozzá!

Címkék: kórházvonat dr. kósa györgy kúla

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr5112478951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

Programajánló

könyvbemutató

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Utazás

húavéti emlékút