Best of 2016

2016.12.31. 14:39 :: Babos Krisztina

2016 utolsó napján – mint 2011 óta minden évben – sorra vesszük, melyek voltak az év legolvasottabb írásai. Az alábbiakban kiderül, hogy statisztikánk alapján mely témák érdekeltek benneteket leginkább, egyúttal közzé tesszük örökranglistánkat is, amely az indulástól kezdve mért adatokra támaszkodva mutatja a mindenkori legnépszerűbb 12 posztot. Köszönjük, hogy egész évben olvastátok a blogot, értékes hozzászólásokat tettetek, és elküldtétek nekünk családi történeteiteket. Találkozzunk 2017-ben is!

 

A legolvasottabb posztok 2016-ban

 

1. Molnár Tibor: Az 1919-es adorjáni véres események

Magyarország déli részének 1918 novemberében bekövetkező szerb megszállását a Tisza-mente magyar lakossága sztoikus nyugalommal tűrte, hiszen ideiglenesnek vélte azt. 1919. január 17-én Adorjánon azonban olyan tragikus események játszódtak le, amelyek megpecsételték a falu lakóinak sorsát, és talán kihatással voltak az 1944 őszén elkövetett vérengzésre is: Adorjánon ezen a napon megöltek három szerb katonát.

2. Amiről a katonai krónikák nem tesznek említést
Vágovits Gyula harctéri visszaemlékezése – 26. rész

Az érsekújvári születésű Vágovits Gyula a magyar királyi 4. honvéd tábori ágyús ezred katonájaként szolgált a háborúban. Harctéri visszaemlékezéseit 27 epizódban adtuk közre 2016-ban. Az utolsó előtti részben tüzérünk a harctéri élményei mellett fontosnak érzi, hogy a háború alatt általa megismert vidékek lakosságának az életéről, szokásairól és erkölcsi felfogásáról is megemlékezzen. Erdélyben rendkívüli módon meglepte a szexuális élettel kapcsolatos általános gondolkodás és a nők erkölcsi felfogása…

Vágovits Gyula visszaemlékezésének összes epizódja elérhető itt.

3. Pollmann Ferenc: Egy elvetélt osztrák–magyar partraszállási kísérlet Belgrádnál – avagy még egyszer a Nagy Háború első halottjáról

Nem az elsőség (mármint hogy ki volt a világháború első áldozata) kérdése izgat, annyit azonban mégis kijelenthetek, hogy a szerb és osztrák sajtóban és egy újabb keletű amerikai kötetben említett Alkotmány gőzös kapitánya, Ebeling Károly és kormányosa, Gremsberger Mihály aligha lehettek az elsők, mivel – mint látni fogjuk – őket csak 1914. július 30-án érhette a halálos lövés! Hogy ez miként lehetséges és hogy függ össze egy állítólagos – és állítólag eltitkolt – osztrák–magyar partraszállási kísérlettel az 1914. július 28-ról 29-ére virradó éjszaka: ez a tulajdonképpeni tárgya itt következő írásomnak.

4. Pintér Tamás: Vakondháború San Martinónál
– avagy egy bárói cím elnyerésének története

1916 tavasza a föld alatti aknaharcok időszakát jelenti a Doberdó-fennsíkon folyt összecsapások 15 hónapos történetében. A „vakondháború” eseményei közül is kiemelkedik a San Martinónál 1916. május 8-án történt aknarobbantás esete, amely a szegedi 46-osok egyik századparancsnoka számára a korszak legmagasabb katonai kitüntetését eredményezte a bárói cím elnyerésével együtt. Következzen Heim Géza története.

5. Stencinger Norbert: Magyarország az első világháborúban
– Térképek történelmi áttekintéssel

A Kárpátia Stúdió gondozásában jelent meg Nagy Miklós Mihály „Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel” című munkája, amelyben a szerző katonaföldrajzi megközelítéssel, számos térképpel és ábrával szemléltetve, elsősorban magyar szempontból mutatja be a XX. század őskatasztrófáját és az azt követő eseményeket. Könyvajánló.


6. Pollmann Ferenc: Román támad – román bánja…

Amikor 1883 augusztusában a nemrégiben kinevezett osztrák–magyar vezérkari főnök, Friedrich Beck-Rzikowsky altábornagy nagy feltűnést keltő szemleutat tett az erdélyi határ mentén, a tapasztalatait összegző jelentésben nem kevesebb mint 13 betörési pontot talált Románia felől, melyeken keresztül ellenséges erők könnyedén benyomulhatnak a birodalom területére. Ezért azt javasolta a hadügyminiszternek, hogy épüljenek erődök, amelyek elzárják az ellenség útját és akár többhetes ostromot is kibírnak, ha a helyzet úgy kívánja… 

7. Rózsafi János: Miért a Monte San Michele?

A Doberdó-fennsík meghatározó magaslata a Monte San Michele. A tengermelléki karsztvidék 100 évvel ezelőtt maga volt a földi pokol, a legkegyetlenebb harcok színtere. Napjainkban nagy munkálatok kezdődtek a véráztatta magaslaton az eredeti (front)állapotok helyreállítására. Vajon miért volt fontos ez a hegyorom, amelynek az elfoglalásáért mindent elkövettek az olaszok? Miért nem számított az óriási emberveszteség, a temérdek hadianyag? És a védők szempontjából miért volt fontos ennek a minden áron való megtartása?

8. Horváth Jenő: „Meghalt Ferenc József” – Az olaszok Ferenc József-képe

100 éve, 1916. november 21-én hunyt el Ferenc József. „68 évig ült a trónon, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje. Kortársai, akik sorra kihaltak mellőle, másként vélekedtek a 18 éves fiatalemberről, mint a 86 esztendős aggastyánról. Eleinte zsarnokot láttak benne, a kiegyezést követően azonban lassan oldódni kezdett az iránta érzett gyűlölet. Végül megkapta azt a titulust, amit egyetlen őse sem: a nép száján ferencjóska lett belőle.” Így írta le 17 évvel ezelőtt Diószegi István a Ferenc József-kép magyarországi változását. Az olaszországi Ferenc József-kép kezdetben hasonlított a magyarra, az uralkodó halálakor ellenben nagyon különbözött attól.

9. Pásztor Levente: Emlékek az Úz völgyéből
Sáfrány Géza, a miskolci 10-es honvédek ezredparancsnokának hagyatékából

A Magyaros elleni rohamtámadásról már számos tanulmány, cikk született, hiszen egyedülálló haditett volt. Ebben a posztban most az erdélyi végeken zajló események mögé, a mindennapokba pillantunk be a magyar királyi miskolci 10. gyalogezred parancsnoka, Sáfrány Géza naplója alapján.
 


10. Kajon Árpád: Egy snájdig honvéd távírász százados 1913-1915 körül
– színesben

Miről árulkodhat egy 100 éves újraszínezett fotó? Kajon Árpád a korabeli egyenruhák alapos ismeretében számos utószínezett fényképpel örvendeztette meg a blog olvasóit. Ebben a posztjában egy honvéd távírász tiszt viseletének elemzésével és némi alkotói szabadsággal rekonstruálja ezt az egészalakos felvételt.



11. Stencinger Norbert: Szerelmes levélért hadbíróság

Egy soha nem kézbesített levélről szól mai posztunk, amely meggondolatlan feladójára nagy bajt hozott. Az olasz fronton szolgáló Kurták Antal népfölkelő zászlós, katonatársai millióihoz hasonlóan, feleségével csak levélben tarthatta a kapcsolatot, s nyújthatott számára vigasztalást a háború okozta kényszerű és hosszú távollétben. A tábori postaszolgálat jól működött ugyan, de a cenzúra mégis megakadályozhatta a küldemények célba érkezését, sőt, feladójának a számonkérését kezdeményezhette, ha problémája volt azok tartalmával…

12. Bálint Ferenc: Egy őrmester két portréja

Nemrég került ismét a kezembe az itt bemutatásra kerülő két fénykép. Ugyanazt a személyt ábrázolja, néhány év különbséggel. Közben azonban volt egy háború… – Bálint Ferenc fotóelemzéses posztja egy székesfehérvári (69-es) törzsőrmester hadiútját rekonstruálja.
 
 
 

A blog 2010-es indulásától kezdve mért olvasottsági mutatók alapján az örökranglista 2016-ban a következőképp alakult:

  1. Pintér Tamás: A Doberdó fogalma
  2. Örömkatona: Isonzó, Doberdó csataterei napjainkban
  3. Kiss Gábor: Családfakutatás a Hadtörténelmi Levéltárban
  4. Kiss Gábor: Harci gázok alkalmazása az első világháborúban
  5. Sallay Gergely: Osztrák–magyar hadikitüntetések az első világháborúban
  6. Pollmann Ferenc: Limanova, magyar győzelem
  7. Babos Krisztina: Két dal a Doberdóról
  8. Balla Tibor: Az első világháború legsikeresebb hadművelete az olasz hadszíntéren – a caporettói áttörés
  9. Hermann Róbert: Mire jó a levéltár?
  10. Bálint Ferenc: Az osztrák-magyar hadsereg egyenruhái 1914-ben
  11. Bálint Ferenc: Az osztrák–magyar katonák felszerelése és az egyenruha változásai az I. világháborúban
  12. Szőts Zoltán Oszkár: A központi hatalmak hadicéljai

2 komment

Címkék: best of

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr8912085913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2017.01.07. 21:25:25

Mi jár az első helyezett poszt szerzőjének? Dícséret?

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása