A háborús Budapest a Kiscelli Múzeumban

2016.05.04. 07:10 :: Babos Krisztina

A háborús hátország életébe enged bepillantást a Kiscelli Múzeumban „[…] Megjegyzés: háborús” A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában címmel március 16-án megnyílt időszaki kiállítás.
 
 
 
 

 

1915-ben a Kiscelli jogelődje, a Fővárosi Múzeum Budapest Székesfőváros Tanácsa határozata alapján a „nagy háborúra” vonatkozó emlékek gyűjtésébe kezdett. A múzeum korabeli gyarapodási naplóiba – „háborús” megjegyzéssel – 1914 és 1920 között mintegy 900 tétel, több ezer irat, plakát, jelvény, fotó és egyéb műtárgy került bejegyzésre. A kiállítás erre a gazdag gyűjteményre alapozva villant fel képeket a világháborús Budapest életéből.

Egy kis „leselkedés” a múzeumok belső világába: gyarapodási napló a háború idejéből Egy kis „leselkedés” a múzeumok belső világába: gyarapodási napló a háború idejéből

A tárlat három jól elkülönülő blokkból áll: egy terem tárgyi emlékeket mutat be; egy másik Müllner János eredeti fényképfelvételeiből közöl válogatást; a harmadik kiállítási térben pedig a Nemzeti Áldozatkészség szobrának eredetivel megegyező méretű rekonstrukciója látható (ez korábban a Templomtérben volt, mostanra a belső udvarba költözött).

Bejárat az első terembe Bejárat az első terembe

  

A vitrinben Kovács Ferencné sz. Jaczenkó Mária hagyatékából származó tárgyak láthatók. Kovácsné 1914-1916 között a Golgotha úti hadikórházban teljesített önkéntes ápolónői szolgálatot A tárlóban Kovács Ferencné sz. Jaczenkó Mária hagyatékából származó tárgyak láthatók. Kovácsné 1914-1916 között a Golgotha úti hadikórházban teljesített önkéntes ápolónői szolgálatot

Sapkajelvények a hadviselő felek katonáinak portréival Sapkajelvények a hadviselő felek katonáinak portréival

A vitéz feje a Nemzeti Áldozatkészség szobráról A vitéz feje a Nemzeti Áldozatkészség szobráról

A kiállítás egyik legizgalmasabb része a Müllner János fotóit bemutató terem. A fényképek egy része még nem jelent meg egyetlen kiadványban sem, és kiállításon sem igen láthatta a nagyközönség A kiállítás egyik legizgalmasabb része a Müllner János fotóit bemutató terem. A fényképek egy része még nem jelent meg egyetlen kiadványban sem, és kiállításon sem igen láthatta a nagyközönség

A 20. század totális háborúi abban is különböztek a korábbi fegyveres konfliktusoktól, hogy nem csupán a frontokon harcoló katonákat, hanem a háborúban résztvevő országok társadalmának egészét érintette. A század legelső nagy háborúja – amit már a kortársak is így, „nagy” jelzővel aposztrofáltak – akkori hazánkra nézve, az úgynevezett hinterlandban nemigen hozott közvetlen és tartós háborús pusztítást. Mégis, a hátország élete nagymértékben átalakult. Vidéken csakúgy, mint az ekkor már gyönyörű világvárossá fejlődött Budapesten.

A fővárosban tehetséges krónikása is akadt ennek az átalakulásnak: Müllner János (1870-1925) fényképész. Müllner a hazai képes újságírást, a sajtófotót megteremtő fotóriporterek első nemzedékéhez tartozott. Neve sajnos nem igazán épült még be a kulturális köztudatba, pedig sokat idézett képei, időközben ikonikussá vált fotói (pl. az őszirózsás forradalomról, vagy Horthy 1919-es bevonulásáról) ott vannak legtöbbünk vizuális emlékezetében.

Közönség a pasaréti lövészárok kiállításon, 1915 nyarán Közönség a pasaréti lövészárok kiállításon, 1915 nyarán
(fotó: Müllner János)

Müllner – számos riportertársától eltérően – nem a harctérről tudósított, hanem a főváros mindennapjait örökítette meg. Míg azonban a harctéri fotográfusok többnyire erősen cenzúrázott valóságot közvetíthettek, Müllner képei a maga valójában mutatják meg a hátország mindennapjait. Képei rendszeresen megjelentek a korszak sajtójában (pl. az Érdekes Újságban vagy a Tolnai Világlapjában), de számos képét vásárolta meg a Fővárosi Múzeum is. Sőt, a múzeum 1916-ban olyan igazolványt szerzett a számára, amellyel a katonaság által használt közterületeken is fényképezhetett.

A Zita-kórház gyógyulófélben lévő katonái az egyik barakképület tetejéről nézik a közelben lévő Üllői úti Fradi pályán zajló Ferencváros–Törekvés focimeccset, 1915. május A Zita-kórház gyógyulófélben lévő katonái az egyik barakképület tetejéről nézik a közelben lévő Üllői úti Fradi pályán zajló Ferencváros–Törekvés focimeccset, 1915. május (fotó: Müllner János)

A kiállításon bemutatott 60 eredeti fényképfelvételén keresztül megelevenedik a háborús Budapest. 60 kép – 60 jól elkapott pillanat a főváros 1914-1918 közötti életéből. Minden benne van, amit el lehet és el kell mesélni arról a négy keserves évről: a háborúért lelkesedő fiatalok, a búcsúzkodó családapák a pályaudvaron, a hírekre szomjas fővárosiak, a Budapesten hirtelen megjelenő magyar és nem magyar katonatömegek, a tüntetések (kezdetben a háború mellett vagy épp az áruló olaszok ellen), a győzelemért rendezett körmenet, stb.

Vidékről bevonuló hadkötelesek a körúton, 1914 Vidékről bevonuló hadkötelesek a körúton, 1914
(fotó: Müllner János)

Budapesten átutazó német katonák hölgyekkel ismerkednek az Állatkertben, 1915 Budapesten átutazó német katonák hölgyekkel ismerkednek az Állatkertben, 1915
(fotó: Müllner János)

Aztán minden egyre nehezebbé válik: megjelennek a képeken a jótékonysági rendezvények, a gyűjtések, amik a rokkant katonák, a hadiözvegyek és hadiárvák egyre nagyobb számáról is tudósítanak. Az ételosztások, az üresen álló városi telkek mezőgazdasági célú hasznosítása, az olcsó lisztért tolongó emberek vagy a segélyért sorba álló katonafeleségek az ellátási nehézségekről, a növekvő nyomorról tanúskodnak. A frontról egyre több sebesült érkezik, és a budapesti utcákon munkát végző hadifoglyok jelenléte is megszokottá válik – csakúgy mint a női utcaseprőké.

  

Müllner egyik fotóját megelevenítő enteriőr. A pad felirata: „Csakis sebesült és üdülő katonák” Müllner egyik fotóját megelevenítő exteriőr. A pad felirata: „Csakis sebesült és üdülő katonák”

Ahogy egyre elviselhetetlenebbé válnak a háború lelki és anyagi terhei, úgy válik szükségessé, hogy a háború folytatását elfogadtassák az emberekkel. Hadikiállításokat, hadibemutatókat, hadiversenyeket, hadimajálisokat rendeznek a nagyközönség számára, s az emberek tömegével mennek a különféle népszórakoztató rendezvényekre. De a propagandához felhasználják a gyerekeket is: ápolónőnek öltöztetett kislányokat és katonának öltöztetett kisfiúkat látunk, akik egy front mögötti kötözőhely életét jelenítik meg; vagy gyermekek homokból formázzák meg Przemyśl várát, miután a központi hatalmak csapatai 1915 júniusában visszafoglalták az oroszoktól.

Részlet a kiállításból: a Margitszigeten felállított pofozó bábu kiállításra készített másolata. A bábu felirata: „Signore Maccaroni. Pofozzátok meg a hitszegőt!” A háttérben Müllner János fotója az eredetiről Részlet a kiállításból: a Margitszigeten felállított pofozó bábu kiállításra készített (pofozható!) másolata. A bábu felirata: „Signore Maccaroni. Pofozzátok meg a hitszegőt!” A háttérben Müllner János fotója az eredetiről

Hiába azonban az alkalmi segítséget nyújtó jótékonykodás, és Károly király is hiába küldi a rászoruló gyermekeket nyaralni, a háború vége felé tömegdemonstrációk jelzik a megváltozott lelki és szellemi közérzetet.

A frontról hazatérő katonák a Nyugati pályaudvaron A frontról hazatérő katonák a Nyugati pályaudvaron
(fotó: Müllner János)

A Nemzeti Áldozatkészség szobrának egy viszonylag épen maradt darabját, a vitéz fejét, a Kiscelli Múzeum őrzi, és most a kiállításon is látható. Sidló Ferenc tölgyfából készített szobra a hátország világháborúban tanúsított hazafiasságának állít emléket. Az 1915. szeptember 12-én felavatott, középkori lovast ábrázoló szobor a Deák téren, az Anker-palota előtt állt, és jótékonysági célokat szolgált: az országban sokfelé felállított vasvitézekhez hasonlóan az adományozók bronzlapocskákat szögelhettek a szoborba.

    A Nemzeti Áldozatkészség szobrának rekonstrukciója kezdetben a Kiscelli Múzeum Templomterében volt

A Nemzeti Áldozatkészség szobrának rekonstrukciója kezdetben a Kiscelli Múzeum Templomterében volt, a napokban került át a belső udvarba. A képen a költözés pillanatai A napokban került át a belső udvarba. A képen a költözés pillanatai

  És az eredeti szobor az Anker-palota előtt, Müllner egy korabeli fotóján

A Kiscelli Múzeum Müllner János (1870-1925) A háborús Budapest fotóriportere címmel kb. 300 fotót tartalmazó képes albumot is megjelentet, amelynek a közel jövőben lesz a könyvbemutatója.

„[…] Megjegyzés: háborús” A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában
A kiállítás kurátorai: Balla Loránd, Demeter Zsuzsanna, Perényi Roland
Helyszín: Kiscelli Múzeum, Budapest III. kerület, Kiscelli u. 108.
Megtekinthető: 2016. március 16. – május 22.

Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás fénykép kiscelli múzeum müllner jános nemzeti áldozatkészség szobra

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr548684132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása