„A háború, a borzalmak borzalma, szolgálatába lépett a nőmozgalomnak”

2015.05.13. 06:48 :: Csizmadia Edit

A Feministák Szegedi Egyesületének tevékenysége a Nagy Háború első éveiben

Hogyan hatott az első világháború kitörésének híre az alig fél évvel azelőtt megalakult Feministák Szegedi Egyesületének célkitűzéseire? Miként váltotta fel egyik pillanatról a másikra a nő felszabadításáért és választójogának kivívásáért folytatott küzdelmet az elhivatott szociális és „háborús” tevékenység?

 

A Feministák Szegedi Egyesülete 1914. január 11-én alakult meg, tíz évvel az országos egyesület létrejötte után. Ahogy a korabeli helyi sajtó fogalmazott: „modern eszmék iránt fogékony úrinők” alapították meg, akik már az alakuló üléskor elhangzott programbeszédükben is egyik fő céljuknak a rendszeres társadalmi és szociális munkát nevezték meg. „Az új egyesület az anyaegyesület nyomdokait akarja követni, új csapásokon csak ott szándékozik haladni, ahol a helyi szociális viszonyaink szükségessé teszik” – nyilatkozta 1913 decemberében Turcsányi Imréné, a szegedi csoport jövendő elnöke a Feminista-mozgalom Szegeden című cikkben.

„…mozgósítás első hírére új munkakör nyílott meg előttünk…”

„[…] az óráról órára fokozódó óriási méretűvé nőtt világháború előre vetett árnyéka megéreztette velünk, hogy elérkezett a cselekvés órája, melyben mi nők rang, vagyoni és osztálykülönbség nélkül beigazolhatjuk, hogy emberek vagyunk. A világháború szomorúan fenséges, kétségbeejtően igazságos bizonyítéka kigúnyolt szervezkedésünk, merésznek híresztelt törekvéseink létjogosultságának” – így fogalmazott 1915-ben Kárászné Szivessy Mariska az egyesület éves közgyűlési jelentésében.

A feministák megérezték a megfelelő történelmi pillanatot, amikor a meggyőző „apostoli” szónoklatok és teoretikus viták helyett gyakorlati segítségükkel tudnak a közvélemény homlokterébe kerülni, és eszméik mellé állítani azokat az asszonyokat, akik addig távolságtartással vagy ellenszenvvel figyelték mozgalmukat, egyenjogúsítási törekvéseiket. Amit nem tudtak elérni a békében, azt kivívták a háborúban: a gazdasági kényszer megnyitotta számukra az új munkakörök, foglalkozások egész sorát és az egyetemek kapuit. A kényszer szülte soha nem látott tömeges munkavállalásuk akarva-akaratlan új társadalmi munkamegosztást eredményezett.

„Vessünk véget a háborúnak!” A Nő című országos feminista lap illusztrációja 1915-ből „Vessünk véget a háborúnak!” A Nő című országos feminista lap illusztrációja 1915-ből

A „háziterhesektől” az „ingyentej” akcióig

Gyakorlati tanácsadójukban jogi, anya-és gyermekvédelmi, pályaválasztási kérdésekben segítettek a hozzájuk fordulóknak. Felvállalták az írni és olvasni nem tudók tábori levelezésének intézését és segítettek az elhunytak, sebesültek és az eltűntek felkutatásában.

Az anya- és gyermekvédelmi bizottság előadásokat szervezett, amelyeken Szirmay Oszkárné, a Feministák Egyesülete gyermekvédelmi bizottságának elnöke és Ruffy Pál, miniszteri tanácsos, a gyermekmenhelyek országos felügyelője beszélt anya és gyermek szakszerű védelméről. Dr. Turcsányi Imre, az állami gyermekmenhely igazgató főorvosa pedig tanfolyamot tartott a tagoknak, akik később a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek ellenőrző látogatásait végezték. A szegény sorsú anyákat a foglalkoztató műhelyben igyekeztek munkához juttatni, az elhagyott anyákat pedig ideiglenesen a bábaképezdében „háziterhesnek” helyezték el, és a gyermekágy idejére gondoskodtak róluk.

A pedagógiai bizottság több külföldi feminista előadót is vendégül látott, ezek az előadások a külföldi gyermekjóléti és pedagógiai példákkal ismertették meg a résztvevőket. Emellett fontosnak tartották, hogy a munkatervükben egyszerre vegyék figyelembe a „gyermektanulmányi” szempontokat és a helyi viszonyokat. A leánygimnázium létesítése érdekében a vallás-és közoktatásügyi miniszternek a szegedi látogatásakor több száz aláírással és indoklással ellátott „emlékiratot” juttattak el. Az 1914-es iskolaév végén pályaválasztási értekezletet tartottak a kenyérkereső képesítések fontosságáról. Az előadások nőket érintő jogi, egészségügyi témái fontos szerepet töltöttek be a széles látókörű, naprakész ismeretek iskolarendszeren kívüli átadásában.

A nőtisztviselők szakosztálya tanfolyamain „amíg elérhető lesz a férfiakkal való egyenrangú kiképzés”, a német nyelvű tanfolyamok mellett német levelezést, kereskedelmi számtant és könyvelést tanulhattak ingyen a jelentkezők, mégpedig úgy, hogy a tanfolyamok költségeit a tagoktól gyűjtötték össze, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara 300 koronás adományát is erre a célra fordították.

A politikai bizottság működéséről szólva a jelentés kiemelte: „Az első háborús működésünk volt a munkaközvetítő létesítése, melynek hiányát városunk már régebben érezte, úgyszólván egyik napról a másikra létesítettük…”

Foglalkoztató műhelyük már városszerte ismert volt az augusztusban elindított varrodai munka megszervezéséről. 1914. december 1-jén pedig egy másik nagy horderejű kezdeményezést indítottak, az „ingyentej” akciót. A város három iskolájában naponta közel kétszáz nélkülöző gyermeknek biztosították a reggeli egy pohár tejet és zsömlét a tanítás előtt. Ez a „kampány” 1915. március 23-ig tartott, és sikerében nagy szerepe volt a helyi lapok támogató cikkeinek is. A Délmagyarország napilap az adakozásra buzdító cikkek mellett a gyűjtést is felvállalta.

„Kezdődik az ingyentej kiosztása”, a Délmagyarország napilap híradása 1914 decemberében „Kezdődik az ingyentej kiosztása”, a Délmagyarország napilap híradása 1914 decemberében

Hadiárvák és hatósági árak

Még 1915. június 3-án adta hírül a Szegedi Napló a feministák választmányi üléséről beszámoló cikkében, hogy két fontos célt is kitűztek a következő időszakra az egyesület tagjai. Az egyik a hadiárvákkal kapcsolatos gyermekjóléti munka erősítése, a másik, hogy kéréssel fordulnak a városi tanácshoz: az élelmiszerek árának meghatározásában a nők véleményét is vegyék figyelembe.

1914. december elején kezdődött meg Szegeden az élelmiszerárak hatósági megállapítása, ezután hamarosan a gabonakészletek összeírása következett, majd elkezdődött a rekvirálás. 1915. április 1-jén lépett életbe a lisztjegy. Ezeknek a kiosztása a kerületi rendőrlaktanyákban történt. Az egyesület néhány nap múlva Kárászné Szivessy Mariska titkár és Turcsányi Imréné ügyvezető aláírásával valóban kérvénnyel fordul a „város Tekintetes Tanácsához”, melyben kérik a nők képviseletét a hatósági árak megállapításában. A június 6-án a tanácshoz érkezett kérelmük már a június 10-i tanácsülésen az elsők között került napirendre. A nők képviseletét a közélelmezési bizottságban elfogadták, azzal a megszorítással, hogy az élelmiszerekhez valóban értő gazdaasszonyok legyenek a képviselők.

A Feministák Szegedi Egyesületének kérelme 1915 nyarán A Feministák Szegedi Egyesületének kérelme 1915 nyarán
(forrás: MNL CSML SZVT 9599/1915)

Ősszel újabb nagy horderejű kezdeményezésről adnak hírt a lapok. A Feministák Szegedi Egyesülete „amely oly nagy szeretettel karol föl minden szép és nemes ügyet” bejelenti, hogy kapcsolódnak az állandó béke magyar bizottságához, és ennek nyomán október 31-re békeelőadást szervez. Ugyanekkor jelenti be a választmány újabb „háborús anyavédelmi” akcióját az áldott állapotban lévő nők fokozott felügyeletére és támogatására. Emellett folytatják a gyermekeknek szervezett nagy sikerű matiné előadásokat.

Békeelőadások Szegeden. Szegedi Napló, 1915. október 19. Békeelőadások Szegeden. Szegedi Napló, 1915. október 19.

Békenap Szegeden, avagy pacifista akció női módra

A feministák már a háború első pillanatától kezdve a pacifizmus és a háborúellenes agitáció szószólói voltak. Alaptételük volt, hogy ez a Nagy Háború a férfiak háborúja, és egyben a férfivilág csődje. „Meggyőződésünk, hogy ha a földteke összes asszonyai fölszabadult, szavazati joggal rendelkező emberek lennének, nem törhetett volna ki a minden kultúrát, minden alkotást megbontó háború” – írták 1915. évi jelentésükben. 1915. október 31-én a Feministák Szegedi Egyesületének kezdeményezésére békenapot tartottak a városban. Az erre az alkalomra küldött meghívó Szalay Józsefnek, Szeged bibliofil főkapitányának címezve a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében található.

A Feministák Szegedi Egyesületének meghívója Szalay Ferenc főkapitány részére A Feministák Szegedi Egyesületének meghívója Szalay József főkapitány részére

A Városháza közgyűlési termében két békeelőadás hangzott el a rendezvényen. Először Groákné Halasy Piroska, a Feministák Nyíregyházi Egyesületének elnöke tartotta meg beszédét a „Háború szociális tanulságai” címmel, majd őt Mellerné Miskolczy Eugénia követte, a budapesti Feministák Egyesülete képviseletében, aki „A nemzetközi Nőszövetség békemozgalma” témájában szólalt fel. Mindkét előadó részt vett 1915 áprilisában a nők hágai békekongresszusán.

A Békenap sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a helyi tudósítók a feminista eszmékről a következőket írják a lapokban: „Jobb és elhivatottabb apostolai a békemozgalomnak nem is lehetnek, mint a nők, és ha beleszólnak – a békéért harcolnak, mely életet épít, és nem oszt halált és nem rombol, mint a háború” – írja a Délmagyarország. A Szegedi Napló még markánsabb állásfoglalást tesz: „A feministák küzdelmének jogosságát mi sem igazolja jobban, mint a háború, s elveik nagyobb részének helyességét éppen a háború mutatta meg.”

Mellerné Miskolczy Eugénia arcképe Mellerné Miskolczy Eugénia arcképe

„munkás buzgalommal és áldozatkész agilitással” – évértékelés 1915

Az 1915-ös háborús év mindent más megvilágításba helyezett. Nyoma sincs a kezdeti össztársadalmi lelkesedésnek és „hadszíntér-romantikának”, helyette maguk erejére utalt asszonyok tömege próbálta túlélni a nélkülözést a hátországban, a férfiak pedig sebesülten, betegen fagyos lövészárkokban várták a karácsonyt. A feministák a háború kezdetétől fogva markánsan képviselték a háborúellenességet, a pacifizmust. A „férfiak háborúját” békememorandumokkal, petíciókkal, kiáltványokkal, kongresszusokkal igyekeztek megfékezni, amik ugyan nem maradtak visszhangtalanok, de eredményt nem értek el. Politikai jogok nélkül csak egyesületeken keresztül tudták érdekeiket képviselni. A „közös asszonyi sors” összekötötte őket a háború mihamarabbi befejezését követelő, nemzetek és rangok felett álló összefogásukban.

A Műhely rovatban elérhető a cikk bővített, jegyzetekkel ellátott tanulmány változata.

Szólj hozzá!

Címkék: hátország nőmozgalom

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr877455240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása