Emléktárgy az I. világháborúból

2014.12.20. 20:53 :: Nagy Háború szerkesztőség

Hadsegélyező kártya

A mai poszt szerzője egy kecskeméti gimnazista lány, Mamuzsics Dóra, akinek a figyelmét egy érdekes családi ereklye irányította az első világháborúra. Történelmi olvasmányélményei alapján készítette el iskolai dolgozatát, amihez szerkesztőségünk ez úton gratulál!
 
 
 

 

Dolgozatomban nem az I. világháború (1914-1918) hadtörténetére helyezem a hangsúlyt, hanem az embereket ért veszteségekre.

Egy érdekes tárgyat találtam nagymamámnál, amely az I. világháború közepén keletkezett. Különös módon emlékeztet 1914-1916 szomorú eseményeire. Egy csomag magyar kártya, amelyet a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatalának megbízásából a Piatnik kártyagyár adott ki 1917-ben a hadiözvegyek és a hadiárvák megsegítésére.

Ez a háború Magyarország számára súlyos veszteségeket okozott, amelynek következményei napjainkra is kihatnak. A háborúban sok katona elesett, eltűnt, megnyomorodott. Velük együtt családjukat is óriási veszteség érte, meghalt, eltűnt a családfő, a testvér, a gyerek. Gyász, szomorúság, árvák és özvegyek maradtak utánuk. A trianoni békeszerződés következtében hazánk elvesztette területének kétharmadát (282 ezer km2-ből 93 ezer km2 maradt), lakosságának közel 60 %-át (18,2 millióról 7,6 millióra csökkent a népesség száma).

A háború 1914 júliusában kezdődött. II. Vilmos német császár közismert kijelentése, „mire a falevelek lehullanak” – vagyis már az ősszel – vége lesz a háborúnak, semmivé foszlott. „A négyéves háború alatt az Osztrák–Magyar Monarchia összesen 9 millió embert állított fegyverbe, közülük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről… A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került fogságba. A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra”.

A 18-53 éves férfi lakosság túlnyomó többsége katonai szolgálatot teljesített, munkaerőhiány volt a hátországban. A gyárakban, üzemekben, mezőgazdaságban, falvakban a férfimunkához nem szokott nőkre hárult a feladatok jelentős része, akik nem voltak képesek a teljesítményt megtartani, ezért a termelékenység és a reálbérek drasztikusan csökkentek.

A háborúskodás sokba került. Az ország gazdasági helyzete visszaesett, az emberek életviszonyai romlottak. Szegénység, nélkülözés jellemezte a családok mindennapjait. Különösen a hadiárvák, hadiözvegyek, hadirokkantak esetében, akiknek a száma egyre növekedett az elhúzódó harcok miatt.

Röviddel a háború kitörése után a kormány döntést hozott, hogy a harcok áldozatairól és hozzátartozóikról gondoskodni kell. Már 1914 augusztusában megalakult a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala. Feladata a hadigondozottak támogatása, jótékonysági akciók szervezése. Majd 1915 tavaszán a Csonkított és Béna Katonákat Gondozó Bizottságot hozzák létre a súlyosan sebesültek kórházi gyógyítására, utókezelésére. Egy évvel később szükségessé vált a Rokkantügyi Hivatal megszervezése is, amelynek alapvető feladata a csökkent munkaképességű hadirokkantak civil életbe való visszavezetése. 1917 tavaszára az Országos Hadigondozó Hivatal létesítése segítette a hadiözvegyek és a hadiárvák boldogulását. A hadigondozottak életkörülményeinek jobbítása társadalmi feladattá vált, melyben az állami szerveken túl társadalmi szervezetek, egyházak is szerepet vállaltak.

Egy ilyen jótékonysági akció keretében született meg az általam bemutatni kívánt Hadsegélyző kártya. A kártya kibocsátása jó ötletnek bizonyult, hiszen népszerű, kedvelt, társas szórakozási forma ez a játék. Viszonylag olcsón és tömegesen állítható elő, széles körben van rá kereslet. Aki megvásárol belőle egy-egy csomagot, az tulajdonképpen bajba jutott embertársai javára adakozik. Ugyanis ennek a kártyának a hátlapján a következő szöveg áll: „AZ ELESETT HŐSÖK ÖZVEGYEI ÉS ÁRVÁI JAVÁRA KÉSZÜLT A M.KIR. HONVÉDELMI MINISTERIUM HADSEGÉLYEZŐ HIVATALÁNAK MEGBIZÁSÁBÓL KOBER LEO NÉPF. FŐHADNAGY RAJZAI UTÁN A MAGYAR JÁTÉKKÁRTYAGYÁR RÉSZV.TÁRS. PIATNIK NÁNDOR ÉS FIA CÉG GYÁRÁBAN.”

A Magyar Hadsegélyező Hivatal Kóber Leó (Brünn, 1876 – New York, 1931) grafikusművészt kérte fel a speciális magyar kártya illusztrálására, aki abban a korban igen kedvelt alkotó volt. A Monarchia sok élclapjában jelentek meg karikatúrái, majd a világháborúban „népfelkelőként” képeivel tudósított az eseményekről, amelyekből 1916-ban rendeztek kiállítást. Rajzai szinte fotográfiák „a háború hétköznapjairól: győzelmekről és menekülésekről, túlélésről és halálról”. Megrázó erejű alkotásaival érdemelte ki ezt a megbízatást.

A hadsegélyező kártya lapjai. A galéria megnyitásához kattintson a képre! A hadsegélyező kártya lapjai. A galéria megnyitásához kattintson a képre!                                                              

A kártyák sokszorosítása 1917-ben a Piatnik Nándor és Fiai Játékgyár Rt. budapesti üzemében valósult meg. Ez a neves cég akkoriban Európa egyik legjelentősebb kártyagyára volt. A magyar származású tulajdonos először Bécsben alapított gyárat, később további két jelentős leányvállalattal bővített Prágában és Budapesten. Termékei közkedveltté váltak új kártyaképeikkel, amelyekkel szívesen játszottak polgári otthonokban, kávéházakban, kaszinókban és klubokban. A gyár védjegye, mai szóval logója egy lovas zsokét ábrázol, amely a Piatnik család versenyistállójára utal.

A Hadsegélyző kártya a magyar kártya sorozatjeleit megtartva a központi hatalmak uralkodóival, hadvezérek portréjával és háborús események képregényszerű rajzaival cserélte fel a szokásos ábrákat.

 

 

Az I. világháború közepén megjelent kártyacsomagokat a családok napjainkban is kegyelettel, ereklyeként őrzik. Az interneten, miközben az információkat kerestem, rábukkantam arra, hogy a régiségpiacon is keletje van.

A pályázat készítése során olvastam néhány történelmi tanulmányt, összefoglalót az I. világháborúról. Megdöbbentett, hogy az egymással szemben álló központi hatalmak és antanthatalmak a területszerzés érdekében ártatlan emberek millióit (közel 70 millió fő) kényszerítették a harctérre. Az összes emberveszteség 9,4 millió fő volt.

Különös, hogy a történelmi események súlyához viszonyítva egy jelentéktelen tárgy, ez a játék irányította rá a figyelmemet a háború okozta emberi szenvedésekre. Úgy érzem, hogy egy ilyen harcban senkinek sincs igaza, legfontosabb a béke.

„Ó béke! béke!
legyen béke már!
Legyen vége már!
Aki halott, megbocsát,
ragyog az ég sátra,
Testvérek, ha tul leszünk,
sohse nézünk hátra!
Ki a bünös, ne kérdjük,
ültessünk virágot,
szeressük és megértsük
az egész világot:”

/Babits Mihály: Húsvét előtt – részlet/

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr557000721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Moticska Tihamér 2014.12.21. 08:52:32

Szép munka! Gratulálok az ifjú Diákhölgynek!
Nagyon érdekes irányból közelített a háborús eseményekhez. Sokan mit nem adnának egy ilyen ”pakli” kártyáért. Egy ilyen kártyával elfogni egy bemondott piros negyven-száz ultimó durchmarschot - rekontra - felérne egy caporettói áttörés ”filingjével”. :)

Fosca 2014.12.23. 10:46:14

Gratuláció Dórának! Csak kívánni tudom, hogy a megtalált kártyalap és hősök iránti tiszte lete újabb és újabb kutatásokra buzdítsák őt. Bízom benne, hogy a hasonló tárgyak, meg fog ják "találni" őt.

Vitrinbevele 2018.01.17. 11:06:15

@Fosca:
Én is gratulálok Dórának!
Nekem van most egy ilyen pakli kártyám eladó: www.kartya-jatek.hu/piatnik_1902/
galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/gyujtemeny/1858627/I.-Vilaghaboru-A-4-szovetseges-uralkodo-es-hadvezerek-kepeivel-Piatnik-magyar-kartya/

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

Könyvajánló

A hadak útján 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Programajánló

Nincs aktuális programajánló.

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Utazás

húavéti emlékút