Nem felejtünk

2014.12.13. 08:27 :: Nagy Háború szerkesztőség

A történelmi Magyarország nagy háborúban elesett katonáinak száma a két világháború közötti számítások (inkább becslések) szerint 520-660 ezer közöttire tehető. A családok évtizedeken keresztül gyászolták az elvesztett fiúkat, apákat, férjeket, és ebben a gyászmunkában talán az egyik legfájdalmasabb pont az lehetett, hogy a katonák a szülőföldtől, a családi gondoskodástól távol lettek elhantolva. A mai beszámoló a Máté fivérek kutatásáról szól: hogyan sikerült kinyomozniuk 1914-ben elesett nagyapjuk sorsát és megtalálni végső nyughelyét.

 

Nagyapánk, Kurecskó Máté János, dédnagyapánk, B. Orosz Ferenc és nagybátyánk, Kurecskó Máté István emlékére

Családunk, mint ahogy más családok is, az I. világháborúban nagy veszteséget szenvedett. Apai nagyapánkról, dédnagyapánkról, nagybátyánkról csupán annyit tudtunk, hogy odavesztek az orosz harctéren. Dédnagyapánkat sikerült hamar megtalálni, róla annyi emlékünk volt, hogy sebesülésébe a kassai hadikórházban elhunyt. Keresésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a komarówi csatában 10-es honvéd gyalogosként halálos sebesülést kapott, és a kórházban belehalt sérüléseibe. Sírja a kassai temető XIV/a parcellájában van.

Nagyapáról és öccséről azonban továbbra sem tudtunk meg semmit, mígnem bátyám rátalált adataikra a MNL BAZ Megyei Levéltárában. Onnan tudtuk meg, hogy a Császári és Királyi Bíróság végzést adott ki 1928-ban a hazáért hősi halált halt katona az orosz harctéren megjelöléssel. Nagyapánk elhalálozási ideje 1914. augusztus 28., nagybátyánké pedig 1915. december 31. Ezen adatok alapján kezdtünk tovább kutatni utánuk.

A nagypapa, Kurecskó Máté János katonai emléklapja A nagypapa, Kurecskó Máté János katonai emléklapja

Levelet írtunk a bécsi Hadilevéltárba az ismert adatokat megküldve. Nagyapáról továbbra sem kaptunk hírt, de öccséről annyit tudtunk meg, hogy 1915. március 8-án orosz fogságba került, és egy Teseron nevű helyre vitték egészségesen. Elhatároztuk, hogy a bécsi levéltárat személyesen felkeressük, és ott próbálkozunk tovább a kereséssel. Bécsben él egy falubeli barátunk, ő vállalta magára, hogy segít nekünk a keresésben. Találkozásunk után hamarosan levelet kaptunk tőle, amelyben megírta, hogy a 463. számú dobozban megtalálta nagyapánk és öccse veszteségkartonját. Ekkor tudtuk meg, hogy nagyapánk hősi halált halt 1914. augusztus 27-én Galíciában, Rachanie településen. Alakulatának száma FHR No 27., ez alapján megtudtuk, hogy a cs. és kir. tábori tarackos ezred II. osztályának 3. ütegében szolgált. Öccséről is találtunk egy hiányos veszteségkartont, de azon az alakulatszámon kívül nem volt adat.

Kurecskó István és Kurecskó Máté János veszteségkartonjai Kurecskó István és Kurecskó Máté János veszteségkartonjai
(forrás: Kriegsarchiv, Bécs)

Ezen adatok birtokában levelet írtam Rachanie település polgármesterének és plébánosának. Lengyel barátom lefordította lengyel nyelvre a levelemet és úgy adtam postára, melyre a polgármester úrtól postafordultával választ is kaptam. Levelében tájékoztatott, hogy a településen nincs I. világháborús katonasír, de a közelükben lévő településen, Pawlówkában található egy I. világháborús katonai tömegsír 1914-ből. Elhatároztuk, hogy kiutazunk a sírt megkeresni.

A katonatemető elhelyezkedése Pawlówka mellett A katonatemető elhelyezkedése Pawlówka mellett

Utazásunkat 2011. június 3-án meg is tudtuk valósítani. Látogatásunkat a polgármester úrnál kezdtük. Tőle megkaptuk a temető iratainak másolatát, és elindultunk a sírt megkeresni. A helyiek segítségével a temetőt hamar megtaláltuk Pawlówka határában. A temető egy dombtetőn található, fákkal körbeültetett kör alakú földsánc. A temető bejáratánál tájékoztató tábla látható. Feliratán olvasható, hogy itt I. világháborús temető van, ahol 1348 német és 815 orosz hősi halott nyugszik. Az eltemetés éve 1914. A földsánc közepén egy 100 éves öreg tölgyfa körül fakeresztek, ugyanígy a földsánc előtt is körbe fakeresztek állnak. Ott jártunkkor a temető frissen kaszálva gondozott volt. Az öregtölgy körüli kereszteken elszáradt virágok tövében elégett mécseseket találtunk. Kicsit megnyugodtunk, hogy a temető nem elhagyatott. Előttünk az Osztrák Fekete Kereszt szervezet látogatta meg a temetőt, mert az egyik kereszten emlékszalagjukat is megtaláltuk. Kissé megnyugodva, mi is elhelyeztük emlékkoszorúnkat a központi kereszten és a többi kereszteket frissen szedett mezei virágokkal, nemzeti színű szalagjainkkal átkötve díszítettük. Összeszorult szívvel indultunk hazafelé.

Rachanie Rachanie

A Pawlówka melletti temető A Pawlówka melletti temető

A temető táblája A temető táblája

Az Osztrák Fekete Kereszt szalagja (2011) Az Osztrák Fekete Kereszt szalagja (2011)

Hazaérkezésünk után ismét levelezésbe kezdtünk. Nagyon sokfelé írtam, akikről úgy gondoltam, rendelkeznek az I. világháborúval kapcsolatos adatokkal. Az Osztrák Fekete Kereszt nevű szervezetet is megkerestem, sajnos eredménytelenül. A lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanácshoz is sok levelet írtam, és az előkerült adatokat is megküldtem részükre. Kaptam levelet egy I. világháborút kutató csoporttól, akik tájékoztattak a környéken lévő katonai temetők tömegsírjairól. A bécsi levéltárban előkerült 7 magyar katona halotti adatlapját és eltemetésük helyét is megkaptam, akik Pawlówkában lettek eltemetve. A Nagy Háború Blog kutatója, Rózsafi János is segített, ő a 85-ös ezred Pawlówkában eltemetett 47 katonájának nevét kutatta ki.

Az előkerült adatokat megküldtem a rachaniei polgármesteri hivatalnak, a lengyel megyei illetékes hivatalnak és a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanácsnak. Azt a választ kaptam, hogy intézkednek az előkerült katonák neveinek elhelyezéséről a temetőben.

Elhatároztuk, hogy a centenárium évében elmegyünk a temetőbe. Készíttettünk egy emlékkeresztet nagyapánk halálának 100. évfordulójára. A nagy csata időpontjára szerveztük meg az utazást. 2014. augusztus 26-án indultunk. A hágón átérve végig esett az eső, de ez minket nem zavart célunk elérésében.

A nagy csatározás időpontja 1914. augusztus 26-29. között volt a területen. Olvasmányaim alapján közel 5000 császári és királyi, valamint honvéd katona esett el a csatában, és nem német.

A Kurecskó Máté János számára 100 évvel halála után, 2014-ben felállított kereszt, mellette unokái A Kurecskó Máté János számára 100 évvel halála után, 2014-ben felállított kereszt, mellette unokái

2014. augusztus 27-én nagyapánk sírjánál voltunk. Megkoszorúztuk a temető hőseit és elhelyeztük nagyapánk emlékkeresztjét.

Csüggedten hagytuk el a temetőt, mert ott jártunk óta nem gondozták, eltűnt a temetőt jelző tábla is. A korábban elhelyezett emlékszalagok és koszorúink foszlányait még megtaláltuk. Nagyon úgy néz ki, hogy a természet visszafoglalja a temetőt, és 2163 hős katona végképp feledésbe merül.

Koszorú (2011) Koszorú (2011)

Koszorú (2014) Koszorú (2014)

 

Friss hír (2016.8.28.): Michal Lalak (Gdansk) ez év nyarán készítette a pawlówkai temetőről az alábbi fotókat, amelyek tanúsága szerint az Osztrák Fekete Kereszt rendbe tette a temetőt. Michal a Kurecskó Máté János számára 2014-ben állított keresztet is megtalálta, és emlékére gyújtott egy gyertyát.

A galéria megnyitásához kattintson a képre! A galéria megnyitásához kattintson a képre!

A beszámoló szerzői, Kurecskó Máté János unokái, illetve dédunokája: Máté János és Máté Károly, ifj. Máté Károly

2 komment

Címkék: Pawlówka

A bejegyzés trackback címe:

http://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr706979125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

parászta 2014.12.14. 21:32:32

Mi is megtaláltuk Bach Ferenc honv sirját aki a bonchidai temetőben nyugszik.A II.világháborúban esett el a Torda környéki harcokban megsebesülve.
Siremléket állitottunk örök emlékűl,pedig az a rész nagyon elhanyagolt volt.Jobbára legelőnek használták a cigányok.

Bitter. (törölt) 2017.09.12. 18:46:57

Az oldal felkeltette érdeklődésemet. Az internet segítségével én is megtaláltam az I. világháborúban elesett Rokonom nyughelyét. Eddig a családban nem tudtunk Róla semmit sem azon kívül, hogy " odamaradt " a háborúban. Szeretnék elmenni arra a helyre, ahová temetve van. És arra is gondoltam, hogy vinnék egy külön az Ő nevére szóló kis emléktáblát a katonatemetőbe ahol nyugszik, de úgy tudom, hogy ez külön engedély nélkül nem lehetséges. Esetleg tudna valaki ezzel kapcsolatos pontos tájékoztatást adni?

Programajánló

könyvbemutató

könyvbemutató

könyvbemutató

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Az ezredtulajdonosi rendszer

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Kiadványaink

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Könyvajánló

A hadak útján 

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Legutóbbi kommentek

Képregénypályázat

Kiállítás

Kiállítások az I. világháborúról

Adó 1%

Művészek a háborúban 

Utazás

húavéti emlékút