Kemény fiúk lírai dala a Nagy Háborúról

2014.07.03. 07:29 :: BartókBéla

A Motörhead együttes 1991-ben megjelent 1916 című lemezéről azt írta a Metal Hammer magazin kritikusa, hogy egyértelműen a legmerészebb rock-kaland, és a címadó dal a legszokatlanabb Motörhead dal. „Ez egy lassú, ijesztő vers egy orgona, egy cselló és a lassú, hátborzongató dobpergés kíséretében. Ez a dal mindig megérint engem.”

 

Az 1916 a Motörhead nevű brit heavy metal zenekar 9. stúdió albuma volt, amely 1991-ben jelent meg a WTG Records lemezkiadónál. A lemezen 11 dal hallható, amelyek közül az utolsó 3 perc 44 másodperces darab a lemez címadó dala, az 1916. A zenekar tagjai 1991-ben a következők voltak: Lemmy Kilmister basszusgitár és ének, Phil Campbell és Michael „Würzel” Burston gitár, Phil Taylor dob.

A lemezborító szerkezete először nem találkozott a banda tagjainak egyetértésével, mert 5 tervet is elutasítottak. A végleges változat az első világháborúban részt vevő majdnem minden állam zászlaját mutatja, kivéve Franciaországét, ami ellentétben áll a címadó dallal, amely éppen egy ott vívott csatáról szól. Valószínűleg az angolokat leginkább sokkoló Somme-i öldöklésről van szó. Miért maradt ki a francia trikolor? Várom a kommenteket, hogy mely országok lobogóit ábrázolja a lemezborító és tényleg ezek voltak-e a hadviselő felek 1916-ban.

Az 1916 című lemez borítója Az 1916 című lemez borítója
(forrás: amazon.com)

Előbb Lemmy kommentálta a dalt a különböző rockzenei folyóiratokban.

„Ez a dal az első világháborúról szól. Nagyon különbözik a lemez többi dalától. Nem gyors, nincs benne gitár … Csak egy orgona, egy kis dob és természetesen a hangom. Ezek rettenetesen nyomasztó légkört teremtenek. A szöveg az emberi életek értelmetlen feláldozásáról szól, a kidobott pénzért, időpazarlásért és a többiért és mi célból? Lényegében abszolút semmiért! Ha halott vagy, semmid sincs. És ha túléled, megérted azt a tényt, hogy szegény bolondként az idődet másokért pazaroltad el.” (Metal Hammer 1991/3.)

„Erre a dalra egy az első világháborúról látott dokumentumfilm inspirált. Úgy kell tekinteni mint egy vádiratot, egy háborúellenes dalt, egy protestsong-ot. Egy elesett fiatal katona szemszögéből írtam a szöveget, amely a félelemről és a halálról szól. A fiúk még életkorukat is meghamisították, öregebbnek tüntették fel magukat, hogy alkalmasak legyenek katonának. Mindegyik hős akart lenni pedig olyan értelmetlen volt az egész.” (Metal Star 1991/1-2.)

„Mit szól ahhoz, hogy írtunk egy balladát? Volt, aki azt mondta, nem tudunk ilyet csinálni, mert csúnyák vagyunk és hosszú a hajunk. A heavy metal zenészeket nagyon gyorsan beskatulyázzák és pont ez ellen védjük magunkat. Most elég sok időnk volt és meg tudtunk valósítani néhány szokatlan ötletünket.” (Rock Hard 1991.február)

A Motörhead tagjai az 1990-es években A Motörhead tagjai az 1990-es években
(forrás: rokpool.com)

A dal szövege nem a hősiességről szól, hanem egy 1900-ban született brit újonc félelmeiről, aki 1916-ban vonult be és került a nyugati front poklába.

A szöveg magáért beszél:

1916

16 years old when I went to the war
To fight for a land fit for heroes
God on my side and a gun in my hand
Chasing my days down to zero

And I marched and I fought and I bled and I died
And I never did get any older
But I knew at the time that a year in the line
Was a long enough life for a soldier

We all volunteered and we wrote down our names
And we added two years to our ages
Eager for life and ahead of the game
Ready for history's pages

And we brawled and we fought and we whored till we stood
Ten thousand shoulder to shoulder
A thirst for the hun, we were food for the gun
And that's what you are when you're soldiers

I heard my friend cry and he sank to his knees
Coughing blood as he screamed for his mother
And I fell by his side and that's how we died
Clinging like kids to each other

And I lay in the mud and the guts and the blood
And I wept as his body grew colder
And I called for my mother and she never came
Though it wasn't my fault and I wasn't to blame

The day not half over and ten thousand slain
And now there's nobody remembers our names
And that's how it is for a soldier
1916

16 évesen mentem a háborúba,
Hogy harcoljak a hazáért, ami a hősöket szerette
Isten velem, puska a kezemben
Csak úgy számoltam napokat az indulásig
Meneteltem, küzdöttem és véreztem
Elestem és öregebb már nem lettem
De azt tudtam,
Hogy egy év a frontvonalban
Elég hosszú élet egy katonának

Mind önként jelentkeztünk
És aláírtuk a papírt
És két évvel idősebbnek vallottuk magunkat
Szerettük az életet és lelkesek voltunk
Készen, hogy történelmet csináljunk
És verekedtünk, harcoltunk
És kurváztunk, míg csak tudtunk,
Tízezren vállt vállnak vetve
A németek vérére szomjasan
Csak ágyútöltelék voltunk, mert
Az vagy, mikor katona vagy

Hallottam, ahogy a barátom felsikolt
És térdre esett, vért köpött
Az anyjáért sírt
És mellé vetődtem
És így haltunk meg
Úgy öleltük egymást, mint a gyerekek
És ott feküdtem a sárban,
A belekben és a vérben
És sírtam, ahogy teste kihűlt
És anyámért sírtam,
De ő nem jött
Bár nem az én hibám volt
És nem tehettem róla
Még dél sem volt akkor
És tízezren feküdtek holtan
És most már senki nem emlékszik rájuk
És így megy ez, ha katona vagy
 

(A fordítás forrása: Monty blogja)

A zenekar egy másik tagja, Würzel is megosztotta élményeit a dal keletkezéséről: „Lemmy egyedül írta és adta elő a dalt. A bandából senki sem vett részt benne. Volt egy szabad napunk a felvételek közben. Lemmy maga vette fel a dalt a producerünkkel együtt, aki az orgona és cselló részeket keverte, és egy dobszintetizátor segítségével, amely Philtyt helyettesítette.” (Break Out, 1991/3) Máshol ezt nyilatkozta:„A katonák általános életéről szól az első világháború példáján keresztül. Azért be kell vallanom, hogy nem ez a kedvenc dalom az új lemezről.” (Rock Hard, 1991.március)

A legkülönösebb az a dalban, hogy Lemmy, aki máskor nagyon nyersen énekel a szexről, az alkoholról és a rock’n’rollról, ebben a dalban nagyon lírai hangon és csendesen meséli el egyes szám első személyben egy fiatal angol legény értelmetlen halálát.

Íme a dal korabeli filmhíradók alapján összeállított klipje:

Következik: a Metallica: One és az Iron Maiden: Paschendale című dala

10 komment

Címkék: zene

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr806469219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moticska Tihamér 2014.07.04. 10:54:22

Kemény Fiúk!

Angliának nem feltétlenül kellett belépni a háborúba. Józan vezetőitek józan döntése alapján kimaradhattatok volna belőle. (Mi nem, mert a mi sorsunkról nem magunk döntöttünk). A csatorna mindig kellő védelmet adott számotokra. Mondvacsinált ürüggyel fiataljaitok százezreit küldtétek a frontra, s onnan a másvilágra. Sirassátok Őket ugyanúgy, ahogy mi siratjuk a sajátjainkat! S eközben soha ne feledjétek, hogy György királyotok dönthetett volna másképp is - ahogy a mi királyunk is.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2014.07.09. 22:49:23

@Moticska Tihamér: Elnézést kérek, de nem nagyon értek egyet ezzel a véleménnyel.
Angliában akkor már évszázadok óta kialakult egy termelési rend, miszerint a gazdaság alapja a gyarmatokról beáramló jövedelem, az alsóbb rétegeknek pedig biztosítaniuk kell katonailag a világuralmat. Persze ezeknek a rétegeknek nem volt választásuk, de valószínűleg a gyerekkortól fogva a nevelés része volt, hogy az éppen aktuális "gaz" felkelőket, legyenek azok indiaiak vagy négerek vagy hollandok, meg kell büntetni. Ezt hívják csúnyán imperializmusnak. Ilyen tényleg létezik, nem csak a kommunista kézikönyvekben (az más kérdés, hogy Szovjetunió is imperialista volt, és szeretett volna még jobban az lenni).
Ezért nem volt Angliának választási lehetősége. A történelem fintora, hogy még a győzelemmel sem tudta teljesen megtartani a hatalmát, mert az igazi győztes az USA volt.

Moticska Tihamér 2014.07.11. 12:05:10

Tisztelt Főfilozófus!

Bevallom, csupán katonai szemszögből próbáltam közelíteni Kemény Fiúk mondandójához. A kor szélesebb politikai összefüggéseit nem vizsgáltam. Anglia mindig kényesen ügyelt a látszatra, és hogy ne tűnjön ”agresszornak”, feltételhez kötötte a háborúba lépést. Ezt a feltételt érdekes módon nem a ”szívélyes viszonyban” lévő katonai szövetségese Franciaország német megtámadásában, hanem Belgium határainak sérthetetlenségében határozta meg. Felfokozott izgalommal várta a pillanatot, amikor az első német katona Belgium földjére lép és akkor máris meg volt az ok és megüzenhette a hadat Németországnak. A Schlieffen-terv alapján elképzelhetetlen, de tételezzük fel, hogy Belgium déli részének német megszállása, azon az átvonulás elmarad. Nem tudom, hogy Angliának volt-e B verziója. Ez esetben vajon mi lett volna az ok, ami miatt hadba küldheti fiait?

Mert Anglia mindig kényesen ügyel a látszatra.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2014.07.12. 13:52:41

@Moticska Tihamér:
Annyira nem vagyok képben, hogy mindig ügyelt-e a látszatra, de ez lehetséges. Churchill könyvében olvastam, hogy (azt hiszem, pontosan akkor, mikor miniszterelnök lett) összeszedette az összes angol bombázót (itt nem kell valami nagy flottára gondolni :-), és lebombázta Berlin civil részeit. Hitler ui. békülni akart, azért nem semmisítette meg a Doverben rekedt angol csapatokat, és hagyta őket hazatérni. Churchill ujjongott örömében, mikor Hitler bosszúból jól megszórta Londont (ez szerintem még nem a híres légi csata, csak egy első bekezdés), hogy megmutassa az erejét. Innentől tudta, hogy a nép vele van, és pont ezt akarta. És még volt pofája leírni.

PollmannFerenc 2014.07.13. 09:33:35

@fofilozofus: Hol lehet ezt Churchillnél olvasni? Az angol eredetiben vagy a magyar fordításban?

2014.07.14. 22:38:25

Senki többet?
Akkor nézzük a lemezborítón található zászlókat.
Bal oldalon alulról felfelé a következők láthatók a lemezborítón:
1.Nagy-Britannia
2:????
3.Japán haditengerészet
4.Ausztrália
5.Belgium
Jobb oldalon i alulról kezdjük:
1.Német császári haditengerészet
2.Ausztria-Magyarország
3.Törökország
4.Olaszország
5.Románia
Szóval, kinek milyen ötlete van a bal oldali 2. lobogóra?
Állítólag 2009-ben újra kiadták a lemezt és 150 db exkluzív CD borítóján szerepelt a francia zászló is. Erről még nem találtam képet.
Mellesleg sehol nincs Oroszország, Szerbia, Bulgária és Portugália zászlaja sem.
Joe Petagno amerikai grafikus (1948-)történelmi ismeretei kissé hiányosak.
És a miénk?

LiangSheng 2014.07.15. 20:59:43

Itt van a francia zászló a második képen, az "1916" mögött:

www.discogs.com/viewimages?release=1776861

Gyuri

2014.07.15. 21:09:59

Köszönöm a kommentet, láttam ezt a képet, és a honlapot is, de elkerülte a figyelmemet hogy milyen ravasz módon helyezte el a festő a kék-fehér-piros trikolort. Az orosz zászló hiányára (a szerb és bolgár is lényeges lenne, a portugál talán kevésbé fontos) viszont szerintem nincs mentség...
De még mindig ismeretlen bal oldalon egy lobogó...

LiangSheng 2014.07.15. 21:26:09

Akkor legyen az az orosz zászló, a művészi szabadság jegyében kissé átkomponálva. Kiindulási pont az orosz hadiflotta zászlaja, fehér alapon átlósan kék kereszt. A kéket átszínezzük feketévé, végül is csak árnyalatnyi a színkülönbség, és hogy kicsit feldobjuk ezt az amúgy puritán kompozíciót, a közepébe helyezzük az orosz birodalmi sast - ennek a szárnya kandikál ki oldalt -, a német haditengerészeti zászlótól inspiráltan egy fekete körbe.

2014.07.15. 22:03:24

Köszi a választ, így már minden világos és érthető :-)

A Blogról

Blog a háborúról, ami nagyobb volt minden korábbinál, ezért a kortársak a kitörését követően nem sokkal a Nagy Háború elnevezést adták neki…

Térkép

Történetek a Nagy Háború Blogról
 

Legutóbbi kommentek

Könyvajánló

Hadiszalagon 

Műhely

Tudományos műhely rovat szakmai tanulmányokkal, közleményekkel…

Bilek

Kiadványaink

Gunesch

Ó, ti fiúk

Iskolapadból a pokolba

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

A pokol tornácán

Magyarok az Isonzónál

Merénylet Szarajevóban

Katonatemetők a Felvidéken

100 évvel később

Szalay-Berzeviczy Attila fotói első világháborús helyszínekről

Dublin

Zene

‪Fuoco e mitragliatrici
 

Olasz front

Olasz front 

Képregénypályázat

Adó 1%

Programajánló

 

Ösztöndíj

 

Utazás

 

Kiállítás

süti beállítások módosítása